Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-01 / 50. szám

1913. március 1. jSWl.1.1 ' • I •mifc.Mf'.ii— I Ezután áttértek az osztatlan közös lege­lökről szóló törvényjavaslat tárgyalására, a melyet Pirkner János előadó ismertetett .be­hatóan. íeniiietMiiBioi»a»»Hn>i>"nniua>'"H>iaa A tömegsztrájk méretei Szegeden. — Intézkedések a forgalom zavartalan lebonyolításáról, az élelmezésről, a vi­lágításról. — Nyilatkozik a szociál­demokrata-párt szegedi vezetősége. — (Saját tudósítónktól.) Napok kérdése, hogy az ország normális életébe megbéni­tólag, esetleg fölíorgatőlag szóljon bele az általános sztrájk, amelyre hetek óta készül az ország munkássága. Köztudomásu, hogy Szegeden gyöngébb a szociáldemokrata párt, mint az ország legtöbb nagy vidéki városá­ban és igy a tömegsztrájk méretei nálunk minden jel szerint aránylag kis hullámokat fognak verni. Igaz, hogy a szociáldemokrata párt helyi vezetősége mindent elkövetett, hogy a munkásságnak minél szélesebb réte­geit vonja bélé a sztrájkba, de ebbeli fára­dozása meglepően kis eredménnyel járt. Mai számunkban jeleztük már azoknak az intézkedéseknek egy részét, mélyet a ha­tóságok szükségesnek láttak (foganatosítani. De a sztrájk napja egyre közeledik s igy jog­gal merül föl a kérdés, történt-e gondosko­dás arról, hogy a légszeszgyár, a vizmüte­lep, a villamos-telep, a villamos vasút, a köz­vágóhíd és egyéb közüzemek zavartalanul funkcionálhassanak? Történt-e gondoskodás arról, 'hogy a város közélelmezése fönnaka­dást, vagy hiányt ne szenvedjen? A közbiztonsági intézkedésekben — ugy látszik — nem lesz hiány. Somogyi Szilvesz­ter dr. főkapitány gondoskodott arról, hogy a sztrájk napjain két zászlóalj gyalogság és egy század huszárság álljon állandó készen­létben. Végigjáratta a főkapitány az összes nagyobb ipartelepéket és katonaság fogja őrizni nemcsak a nagyobb közüzemeket, ha­nem a nagyobb vállalatok közül is különösen azokat, amelyeknek például hadseregszálli­tásaiik vannak. A vágóhidat lovasrendőrök, a vizmiü-telepet rendőrök fogják állandóan őrizni. A husvágósegédek ma este tartottak szervezkedő gyűlést, a sztrájk napjáig alig­ha sikerül annyira szervezkedniük, hogy se­gédek nélkül álljanak az összes mészárszé­keik. A vágóhíd zavartalan üzembentartásá­ról pedig gondoskodik a mérnökség. Az élel­miszer-piac köriül aligha lesznek bajok, mert az íárusok legnagyobb része tanyai, akik semimi esetre sem tartanak a sztrájkolókkai, amennyiben pedig terrorizálni akarnák őket, a rendőrség gondoskodik a védelmükről. Legföljebb csak péksüteményben lesz hiány, de már ez nem nélkülözhetetlen szükségleti cikk. A városi üzemekről ezt a fölvilágosítást adták a mérnökségen: — A vizmü, a vágóhíd, a színház, a für­dő, a fertőtlenítő és a három belvizszivaty­tyuzó-tel épről mi gondoskodtunk. Javarészt havi dijasok vannak ezéken a telepéken és ha mégis csatlakoznának a sztrájkotokhoz, a város nyomban eliboosájtja őket és addig, amig pótolni sikerül őket, a nyugdíjjogosult gépésszel és fűtővel a mérnöki hivatal tag­jai látják el a szolgálatot a városi üzemek­ben. Napszámos azoknak az embereiknek CO százaléka, akiket vízvezetéki kiülső munkára, a megromlott csőhálózat kijavítására alkal­mazunk. Bizonyosra vesszük, hogy ezek DÉLMAGYARORSZÁG sztrájkolni fognak, amiből az a kellemetlen­szég származhati'k, hogy inem tudjuk ide­jében megjavítani a vízvezetéki csőhálózatot, ha valahol megromlik. Tehát megszakadhat néhány napra a vízszolgáltatás, persze, nem az egész városban, mert a hálózat szaka­szokra van osztva. Meg keld jegyeznem, hogy ezek a zavarok a tavaszi esőzések idején lépnek föl gyakrabban, ilyenkor kevésbé va­lószínűek. Biztosra veszik, hogy a légszesz és vil­lanygyár, a villamos vasút, a közvágóhíd za­vartalanul funkcionálhatnak a tömegsztrájk napjain is. Zavartalanul óhajtják föntartani üzemüket a nagyobb gyárak is, A rendőr­ség készül a sztrájkra, sajnos, arról még semmit sem hallottunk, hogy a tanács is szükségesnek tartott volna valami, a tö­megsztrájk idejére szóló preventív intézke­dést. A tömegsztrájk szegedi vonatkozásai felől kérdést intéztünk különben Varsandán Lászlóhoz, a szegedi szociáldemokrata párt titkárához és Czibula Antal dr.-hoz, a párt másik vezető emberéhez. Varsandán László ezeket mondotta: — A sztrájk sikere érdekében Szegeden is megmozgattunk mindent, behatoltunk a szervezetlen munkások közé is és a jelek szerint, akciónk Szegeden is szépen fog si­kerülni. Elértük azt, hogy a pincérek és húsipari munkások is szervezetünkbe fog­nak tömörülni. Tagértekezleteket, gyűlése­ket tartottunk és kilátásaink olyanok, hogy föltétlenül megálljuk a helyünket. Ki fog­nak jönni miihelyükből a textil-munkások is, sőt valószínű, hogy kijönnek azokból a szövő- ,és kötélgyárakból, ahol most még a szervezetlen munkások vannak túlsúly­ban. Szegeden a tömegsztrájkot különö­sen az élelmiszeripar fogja megérezni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a sztrájk hétfőn lesz-e, vagy később, én azt hiszem, hogy hétfőn, ámbár még nem egészen bizonyos. Mi hétfőre várjuk, lehet azonban, hogy a képviselőház eseményeihez képest elha­lasztódik. Hogy milyen lefolyású lesz Sze­geden? Arra törekszünk, hogy minél bé­késebb és méltóságteljesebb, amint öntu­datos munkásokhoz illik. Éppen a sztrájk békés lefolytatása érdekében oda törek­szünk, hogy a 'munkástestvéreink lehetőleg otthon tartózkodjanak, vagy itt a Mun­kás-Otthonban. A sztrájk ideje alatt az Otthonban fölolvasásokat, előadásokat fo­gunk rendezni. Alig remélhető tehát, hogy az utcán összeütközésekre kerülne a sor a munkások és a rendőrség között. Jártam Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynál, aki arr.a kért bennünket, hogy tartózkodjunk rendzavarástól, összetűzéstől, mert nem ] szeretné, ha ilyesmik előfordulnának. Mi sem szeretnők, mert célunk: vér nélkül harcolni végig a meginditott küzdelmet. Ha azonban a rendőrség provokálja a munkásokat, azért mi természetesen már nem vállalhatunk felelősséget. Czibula Antal dr., a párt ügyésze a kö­vetkezőket mondotta: — A tömegsztrájk nagyarányú csak Budapesten lesz, Szegeden azonban, hol kevés a gyári és ipari vállalkozás és sok a szervezetlen munkás, csak kisebb mére­tű lehet. Mindenesetre éreztetni fogja a hatását Szeged gazdasági életében is, an­nak ellenére, hogy ez a város inkább ag­rár-jellegii, mert ezerötszáz ember mégis tekintélyes szám és ezerötszáz ember sztrájkja sokszorosan hat vissza az egész gazdasági gépezetre. Mindenesetre hiba, hogy a két nagy kendergyári munkásai jó­részt szervezetlenek s akik szervezettek vannak is a gyárakban, különféle presz­sziók folytán aligha birják magukkal von­ni a szervezetleneket. A vasúti gépműhely munkásainál is hasonló a helyzet, félnek, hogy sztrájk esetén nyugdíjigényüket el­veszítik. A tömegsztrájk eredménye tehát 3 főleg a budapesti munkásság akciójától várható. Valószínű, hogy a sztrájk hétfőn fok kitörni^ s eltarthat egy hétig, sőt tiz napig is. Én azt hiszem, hogy az ered­mény már 1—2 nap alatt megmutatko­zik. Fölötte örvendetes lenne, ha az követ­keznék be, amit a szegedi munkásság vezérei jósolnak, ha erőszakoskodás, terror, vér, ut­cai harc és zavargások nélkül vivná meg har­cát a munkásság. A politikai helyzet. — Lukács nyilatkozik a választójogi re­formról és a sztrájkról. — A Házban való megjelenés. •— Minisztertanács. — (Saját tudósít ónktól.) A válalsztóre­forrn beterjesztése dolgában egyik újság­író a Ház folyosóján kérdést intézett Lu­kács László miniszterelnökhöz, aki a kö­vetkezőképen nyilatkozott: — Azt hiszem, kedden vagy szerdán hozzáfoghatunk a javaslat tárgyalásához. Minden attól függ, mikor végzünk a mun­kaanyaggal, amely ezt a törvényjavasla­tot megelőzi. Ha elkészülünk holnap, ak­kor esetleg már hétfőn kezdődik a javaslai tárgyalása, de a viszonyok ugy is alakul­hatnak, hogy legkésőbb kedden vagy szer­dán fogunk hozzá a javaslat tárgyalásá­hoz. A miniszterelnök kijelentése szerint tehát legkésőbben szerdán kezdik a tárgya­lást. Lukács László ma délelőtt hosszabb ideig tanácskozott Tisza Istvánnal, akivel a választóreform benyújtásának dolgát vi­tatták meg. Ugyancsak a tömegsztrájkról is nyi­latkozott a miniszterelnök: — Nagyon rossz szolgálatot tesznek az országnak, sőt a munkásoknak is azok, akik a tömegsztrájkot proponálják és szer­vezik. Igaz, hogy megértem, miért törté­nik ez főként, azért, mert az ellenzéknek lekötötték magukat ebben az irányban. Különben az a meggyőződésem, hogy a tömegsztrájk rövid ideig fog tartani. A t. Házban tudvalevőleg junius óta csak munkapárti képviselők tanácskoznak. De azok se mind, nap-nap után csak száz­húsz férfiú jelenik meg. Maga a munka­párt vezetősége is megsokalta a dolgot és ma intézkedést tett arról, hogy a munka­pártiak szorgalmasabban látogassák saját parlamentjüket. Egyik jegyző szobájában Khuen-Héderváry Károly gróf, Vojnich báró, Sándor János és Nyegle László ta­nácskoztak ma az ügyről. Eddig egyes csoportokat jelöltek ki, amelyeknek meg­határozott napokon be kellett jönniök a Házba. Ezentúl az elnökség maga fogja számon tartani, hogy ki, mikor hol tartóz­kodik s a választójogi javaslat tárgyalása idején gondoskodni fog, hogy legalább is kétszázan együtt legyenek mindennap a munkapártiak. Az eddigi mulasztások egyik oka a képviselők betegeskedése. Jelenleg tizennyolc munkapárti képviselő fekszik betegen. Náray-Szabó Sándor kultüszügyi ál­lamtitkár, aki állásáról lemondott, a kö­vetkezőket mondotta: — Én már rég hangoztatom a nyug­díjaztatásomat. Nyolc év óta szakadatla­nul dolgozom s úgyszólván reggeltől es­tig itt vagyok. De Zichy őexcellenciája több izben kért, hogy legalább addig ma­radjak, amig ő marad. Most ez a terminus

Next

/
Thumbnails
Contents