Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-18 / 64. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. kai ötletek, gondolatok termettek. Most, tavasszal, mint az ibolyák, ugy fognak kibújni az eszmék, a megvalósításra váró kulturális, közigazgatási, szociális és gazdasági munkatervek. — Mi tehát a legközelebbi munkaprogram? — A polgári törvénykönyv megalkotása, a közigazgatásnak a választójogi reformmal összefüggő szabályozása^ válaszai biráskoúás, a választójog-ellenes bűncselekményekről szóló javaslat és sok egyéb resszortmunka. Hátra van mindenesetre a horvát kérdés rendezése is, — Beszélnek arról is kegyelmes uram, hogy az ellenzékkel netalán valamikor meginduló béketárgyalások során a választójogi törvény végrehajtása és a választókerületek beosztásáról szóló javaslat lenne az terrénum, ahol koncessziókat tenne a többség? — A választókerületeket föltétlenül újra kell beosztani, —• de ilyen tervről nem hallottam. Azt hiszem, nem is aktuális beszélni róla. Ki beszél most kompromiszszumról? — Mikor ül össze a delegáció? — Ez még nem biztos. Tavasszal vagy ősszel. A jövő évi költségvetés miatt jobb lenne, ha tavasszal végezné a dolgát a delegáció. Mint láthatja, lesz dolgunk elég. Addig is pihenjünk egy keveset. A trónörökös Horvátország an. Eszékről jelentik: Faneme Ferdinánd1 trónörökös ma reggel kilenc óraikor gróf Mailáth László (birtokára érkezett &zalomkavadászatra. Mailáth grfóné a vadászterületen diejieumert adiott. Délután a trónörökös .Belnli-MJboj ladba érkezett. Holnap folytatják a vadászatot, holnapután padig visszautazik fMíramarába. Harminckétezer korona a szegedi rendőrségnek. — A belügyminiszter leirata. — (Saját tuáósitónktól.) A szegedi rendőrség belső életében jelentős reformok következnek be a közel jövőben. Lukács László belügyminiszter általában gyökeresen szervezni kívánja a vidéki rendőrségeket s ennek a tervének a kezelésében az 1913. évi költségvetés terhére kalkulált egy millió koronából Szeged részére harminckétezer korona államsegélyt utalt ki. Kiemeli a miniszter, hogy az államsegélyből elsősorban a rendőrlegénység anyagi helyzetén kell javítani, kiköti továbbá, hogy a százezernél több lakost számláló városokban — mint amilyen Szeged — a detektivek létszámát annyi emberrel, egészíti ki, hogy minden 10.000 lakosra egy detektív jusson. Nem kerüli el a belügyminiszter figyelmét a rendőrök szakoktatása sem és a városhoz intézett leiratában közli, hogy még ebben az évben egyelőre csak Budapesten, de később a nagyobb vidéki városokban is szaktanfolyamot létesít a rendőrök megfelelő képzésére. Nagy vonásokban ezek azok a reformok, amelyekhez, az államsegélyből hozzájut a szegedi rendőrség is. Igaz ugyan, hogy 32.000 korona igen csekély összeg ahoz, hogy Szegednek képzett, színvonalon álló és mindenekfölött legalább is méltányosan dotált rendőrsége legyen, de remélhető, hogy ez is egy lépés a rendőrség teljes államosítása felé. j , A. törvényhatósági joggal felruházott,, valamint a rendezett tanácsú városok rendőrségeinek fejlesztésére az 1913. évi álDam'i költségvetésiben felvetít egy millió koronából Szeged város részére harminckétezer korona államsegélyt engedélyeztem. Ez ,a,z államsegély elsősorban a válrosi rendőrségek legégetőbbnek .mutatkozó s alábbiakban megjelölt szükségleteinek a kielégítésébe 'fordítandó: 1. a renídőrlegénység (rendőraltisztek és remdA szolgáló: Nqm, inkább papok. Rembrandt: Tyüh, még rosszabb! Belép a polgármester. Meg a plébániahivatal. Mint erkölcsi és vallási hatóság, — mondja Six polgármester. És. ahogy vallatják: ők, Rembrandtot! Még Shawnál se akad soha különb szatíra. S amikor a fiút kivallatja, hogy ő az apja szeretőjét elszerette. Az impresszióknak élő Rembrandt rárohan, félelmetesen, bibliai jelenet ez és tényleg: nagyon hasonlít az ó-szövetségi Ábrahám és Izsák esetéhez, a föláldozás pillanataihoz és pózához. De a fiút itt t— Rembrandtnál — nem a nagy Jehova szója menti meg, hanem a mindennél nagyobb szeretet. És ahogy a fiu vall, öszszetörve. Összetöri az apa és művész lelkét. Rembrandt pedig elbujdosik, hogy az ifjúság boldog legyen. A befejezés a legnagyobb, a mit mostanában a világirodalom produkált. És mennyi sziv, milyen lelkek. Mind más, mindben a maga szive dobog és a külön lelke éltet. S a prózában csupa Ura muzsikál. Akció, igen, minden pillanatban akció, drámai elemekkel gazdagon. Az ő embereinek. beszédét nem is lehet külön választani a cselekvéstől s e tekintetben ideális színpadi mü „Rembrandt". Egy dologban -pedig egyenesen fölfedező Bródy Sándor. Abban', ahogy mozaikszerűen összerakja egy egésszé a drámát, —• amint életre kelti Rembrandt egy-egy vásznát, amit a művelt világ ismer és amelyek Rembrandt életétől tényleg nem választhatók el, hamár az ő életét nézzük. S ebben a dekorációban van valami, ami a jövő drámájából izelitő, ami részben pantomimia, nemesen, sőt zseniálisan az. Egészben véve Bródy Rembrandt-ja olyan alkotás, amit bármily irányból nézünk, mindenképen tökéletes. Bródy Sándor, a magyar írók Sándor bácsija megmutatta, hogy olyan tud lenni ebben a mai seregben, amilyen annak idején vala Rembrandt. És Bródy az, akitől mégis legtöbbet várhatunk. Még pedig a színműirodalom terén. Szinte rontottak és ártottak neki avval, hogy valódi és álkritikusai kinevezték direkt regényírónak, aki semmi egyéb vagy novellairóvá, aki azonkívül gyönge. Holott a Tanítónő-ben egészen az övé volt a megütött hang és igen szépen szólott is. Holott a Medikus-ból olyan zseniális eltévelyedés és eredetiség árad, amiből látni kellett volna, hogy Bródy nem az a magyar iró, aki a legtöbb, szinte mindegyik, — akik évtizedek óta (erős német és gyönge orosz hatásra) úgynevezett társadalmi problémákon nyargalnak, a társadalmat mint olyat végleg lejáratták, sablonná tették vagy megutáltatták. Vagy a második csoport: francia nyegleséggel és erőtlenséggel gyártja a franciautánzatokat, persze magyaros szabadsággal, — amit ugy tessék érteni, hogy nincs meg bennük az igazi francia szellem -s isteni vidámság. Hogy a miai magyar szinpadi irodalom tulajdoniképen hol tart, — másodszor: hogy a hibákra és bűnökre nem mutatunk rá, — harmadszor: hogy Bródy Sándor Rembrandtba mellett ugy megyünk el, mini (csak például) Lengyel Menyhért Róza nénije mellett, — hát mindennek a mai magyar kritika az oka. Mert a magyar kritika befelé többet árt, mint a magyar szinmüirodalom kifelé! Éz ma a helyzet. Szalay János. őrök) illetményeinek javítására; 2. rendszeres remidőri szakoktatási. célioíkria; 3. ia legtöbb váltósban a közbiztonság hátrányáig teljesen elhanyagolt détieíkftlivszollgáJlat létesiltléséniek, illetve fejlesztésének ,a megkezdésére; 4. ugyancsak a közbiztonság javítása érdekéim u. n. rendelkezési allap rendszeresítésére ,a rönidőrf őkapitániy (rendőrkapitány) kezeihez utalványozandó megjelölt összegeikben. A beérkezett jelémtésielklbői! ,arról kellett meggyőződnöm, hogy a rendőrlegénység javadalmazása a legtöbb városban oly csekély s helyenkint oly silány, hogy annak elepébein közrendőr,i szoígáliait ellátására megbizható anyag csia'k kivételesen kapható. Addig is, miig ia nemdőrlegénysióg illetményei maradandó jellegű rendezést nyerhetnek, elvi)! szolgáljon ia jelenlegi álillaimsegély felhasználásánál, hegy ,a rendőrök, illetve remdőral•tliszték Ösisz illetményei féjiemkim|t legalább 100 koronával imaigaiaabb ös»szeget tegye,níek k'i az állaimi és vármegyei szolgák, illleitvie .altisztek ilJietimiélnyénéll. Viszont. lazoniban, meighiatározott külön szolgálatokért 'engedélyezett külön diljiazások továbbá ruházati, liófairtásii s egyéb fellsiziar.elésá' Iköiltséigek számításom kivül hagyandók. Az .eíkként kiszáraitotit jelenleg;! illetmények összege a follyió év január hó 1-től számjltain'dó hatállyal akiként egészitendclk ki, hicgy ia rendőr öisszilllétjmánye az áEa,mi és városi .szolgák részére poíllgári lakosztály szeriint 400, 3G0, 280, 240, 200, 160 koronáiban miegá'H'apitiotjt liaikpénzék megfelelő összegén felüt 5 évii szoígáliait, után, legalább óvi 700 koronát, 5—10 évii szolgákat, után 800, 10—15 évi szolgálat utián. 900, 1,5 éven felüli szolgálat utián 1000 koronát 'és niilntíén .egyes rendőr .altiszt összillet.ménye a megállapított lakáspénzeik megfelelő összegein feliül 0—5 évi szolgálat után leigaliálfclb évi 1100 borona, 5—10 óvi szolgálat után 1200, 10—15 évi szolgálat utián ,1300, 15 éven felüli szolgálat u|tíán 1400 koronát tegyen ki. Több városiban ugyanis köztudomás szerint. ,a közbiztonság rovására s általában a r«üdűri szolgálat hátrányára az iá helytelen és mielőbb kiküszöbölendő gyakorlat vert •gyökeret, hogy ia rendőrök gyamánjt, felifogadatt ,a,lkálmazotte!k egyrósze nem rendőri, hanem szolgai, kézbesítői és ezekhez hasonló teendőkre használtatik fel. Ez utóbbiak ,a fentemlíitett kimutatásba fel nem vehetők, ifielíhivom a elmet, hogy ezeknek ,az illetmény rendezése 'egyáltalán srtgtátus viszonyai megállapítása iránt a helyi viszonyok szerint máskép intézkedjék. Nem veendők fel természetesen ,a szóban forgó kimutatásban a mezőörök, 'éjj'eili őrök, fegyőrök stb. sem. A kimutatást a főszámvevő ,állitja össze ,a rendőrfőkapitány közreműködése mellett s ezeknek együttesi aláírásával illetve vélemény különbség esetén további szabályszerű tárgyalás alá bocsájtás végett a polgármesterhez bemutatandó. A rendőri szakoktatási célokra a jelenlegi államsegélyből a legutóbbi népszámlálás adataíi szeriint 5000 polgári lakossal biró városokiba legalább étvi 300 koronia, 5—1000 legalább óvi 500, 100,000-ien feliül legalább 'évi 800 korona fordítandó. Köztudomásu, liogy rendőrségeink hátramaradott ságának túlnyomó része a rendszeres rendőri szakoktatás hiánya képezi az okát,,ennek a hiánynak a pótlása végett ugy az államsegélyek kiosztásával kapcsolatban, vaj amint attól függetlenül is a pénzügyi viszonyokhoz képest különböző intézkedéseket kívánok tenni a rendőrtisztviselők és alkalmazottak rendszeres szakoktatásának és továbbképzésének a lehetővé tételére. A folyó óv folyamán egyelőre Budapestien oktató tiszteiket és oktató altiszteket képező tanfolyamot fogok létesíteni. A fent megjelölt összeg arra szolgál, hogy erre a .tanfolyamra a rendőrfők, apiitáuy által1 kijelölt, a rendőrök oktatásával megbízott rendőrtisztieknek, ilLetve altiszteknek a kiküldetését, napidijaik biztosításával. tehetővé tegyem, illetve azokban a városokban, ahol a rendszeres szakoktatás •ügyét a helyi viszonyok szeriint célirányosnak általam annak idején közelebb megjelölendő