Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-15 / 62. szám

1913. március 14. B Ifi EK. Szegedi kalendárium, IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szerint: Eny he idő várható, el vétve csapadékkal, Sürgönyprognózis: Enyhe, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet 8.4 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor ..Aranylakodalom", szinmü. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „íme az ember." Dráma 3 felvonásban. „A szökevény". Dráma 3 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „A 7-es vonat titka." Detektív dráma 3 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este, fél 11-ig „Az uzsorás". Dráma 2 felvonásban. Jönnek már haza! (Saját tudósítónktól.) Az 1908. évfolyamból már elbocsátottak tartalékosokat és a lembergi kaszárnyák előtt hozzátartozóik várták őket. Az utcán a szabadságoltak örömmel kiátlozták a járókelőknek: — Megyünk haza! A tartalékosok jó szinben vannak és nagy megelégedéssel beszéltek a lembergi ellátásról és fölszerelésről. Ma éjjel inditották útnak a 11. hadtest ezer tartalékosát. Holnap és holnapután este uj vonatokat állítanak össze a galiciai tartalékosok hazaszállítására. Lembergböl jelentik még: Annak híre, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország közt a leszerelésre vonatkozóan kölcsönös megállapodás jött létre, nagy megkönynyebbülést és őszinte örömet okozott egész Galíciában. És ez az öröm érthető is, ha figyelembe vesszük azokat a károkat, amelyeket a bizonytalan külpolitikai helyzet s a háború réme zúdított az egész tartomány népe nyakára, amely a katonai készülődések révén elsősorban volt érdekelve. A háborútól való rettegés okozta gazdasági depresszió mindig szélesebb körökben éreztette káros hatását; a hitel megvonása következtében megbénult a kereskedelem és az ipar menete s a fizetésképtelenné vált kereskedők és vállalatok száma ijesztő mértékben szaporodott. Az érdekelt kereskedői körök küldöttségileg kérelmezték a segélyakciót, az illetékes helyen, ahol azonban mindössze azzal a biztatással vigasztalták meg őket, hogy a politikai feszültség rövid időn belül úgyis megszűnik és ismét minden a régi kerékvágásba zökken vissza. Most azután, hogy a leszerelés hire elterjedt, az a kérdés foglalkoztatja az embereket, hogvan és mikép jönnek hát rendbe a fölborult állapotok! Akik fegyver alatt szolgálnak, vagy akik hozzátartozóikat nélkülözik, természetesen örömujjongva fogadták a leszerelés hirét. Az elbocsátott legénységet Cernovic, Lemiberg, Przemysl és Krakón át küldik haza. Egyidejűleg a vasúti hidak és alagutak őrizetére kirendelt csapatokat is bevonják. — A szegedi munkapárt lakomája. A szegedi nemzeti munkapárt t. tagjai értesíttetnek, hogy amennyiben nem állott módjában a szombat (március 15-iki) esti 8 órakor a Dugonics-téri Baross-féle vendéglőben tartandó pártvacsorához kibocsátott iveket aláírni, ez a körülmény őket a megjelenésben nem gátolja, mert ott előzetes Írásbeli jelentkezés nélkül is szívesen fogadtatnak. DÉLMAGYARORSZÁO — Nem épitnek Szegeden. Régi, de szentimentális hazugság- az, hogy a tavasznak a, költők örülnék legjobban, örülnek annak a halászok, vadászok, kamaszok is, de legij abban mégis csak az építészek és a kőművesek örülnek. Tavasz érkezteikor szoktak kezdődni az építkezések, olyankor vesziik elő a tőkepénzesek, a nagy iparosok, a boldog örökösök és a boldogtalan vállalkozók a pénzüket, hogy néhány üres telken hirtelen palotáikat varázsoljanak elő. Sajnos azonban, ez utóbbi időben erről a szokásról is .kezdenek leszokni az emberek. Mióta a gazdasági és pénzügyi világ válsággal .küzd, mióta a pénz horribilisen, megdrágult és a hitel hihetetlenül megingott, azóta az emberek elfelednek építkezni. Szegeden azelőtt március közepén, már hornoki tegyek álltak az utcán és állványok meredeztek az égnek. Ma miniden csöndes. Sorra kérdeztük a szegedi építészeket, hogy van-e építkezésük. És egyhangú volt a szomorú válasz: Szegeden teljesen szünetel az építkezés és nincs is még kilátás se arra, Ihogy .meginduljon. — Kétly Károly báró. A bárósá^gal kitünteti magyar orvosprofesszorok száma megszaporodott egy kiváló, érdemes emberrel. Korányi, Müller és Herczel bárókhoz csatlakozik most Kétly báró, akiinek uj méltóságáról a hivatalos lap maii számában ez olvasható: A Személyeim körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére dr. Csurgói Kétly Károly udvari tanácsos, budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak és törvényes utódainak, ,az orvosi tudomány és az orvosképzés terén sok éven út; ki tiejj tett kiváló tevékenysége elismeréséül, a magyar bárói méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsiben, 1913. évi február 26-án. Ferenc József s. k., Lukács László s. k. Az uj báró egyike az ellsőknek, akik Magyarországon ideg- és villámos-igyógyászattal foglalkoztak. E téren kifejtett működése az egész tudományos külföldön méltó elismerésben. részesült. 1889-ben lett a budapesti egyetemen a belgyógyászat nyilvános rendes tanára és azóta ,is fáradhatatlanul dolgozott az orvosi tudomány fejlesztésén. — Domokos László dr. felolvasása. A szegedi Munkás Otthon pénteken .este folytatta fölolvasó ciklusát. Ezúttal Domokos László dr., a kiváló iró és szociológus ült a fölolvasó asztalhoz, aki az Egyházpolitikáról tartott előadást. A nagyszámú hallgatóság állandó figyelemmel és nagy élvezettel hallgatta Domokos dr. tartalmas fejtegetéseit-, a melyek markáns vonásokkal jellemezték az egyház térfoglalását és uralmát a magyar politikában ós a közélet terrénumain. Kimutatta az egyházi vagyon származását, a hamis •alapitélievelék (történetét. (A valláserkölés szent nevében a szolgai meghunyászkodást nevelik az ifjúságba, a papi javaik, ,az összeharácsolt milliárdok egyik alapföltételének, a szekularizációnak a szükségességét fejtegette meggyőző erővel. — Kereskedő-ifjak közgyűlése. A Szegedi Kereskedő Ifjak Egyesülete március 16-án délelőtt 10 óraikor tartja az Egyesület helyiségében (Aradi-utca 2.) évi közgyűlését. A napirend tárgyai: A jegyzőkönyv (hitelesítés ére két tag kiküldése, évi jelentés, zárszámadás előterjesztése és a felinentvény iránt való határozat, költségelőirányzat, esetLeges indítványok és tisztújítás. — Mesemondó délután. A szegedi ágostai evangélikus népiskolában vasárnap délután az Osztrovszky-utca 5. számú isko7 taíbelyiségben mesemondó délutánt rendeznek, amelyen Országh József tanító megnyitó beszéde után a kis diákok énekeket és meséket adnak elő. A • mesemondó délutánt Thomay József lelkész beszéde fejezi be. — Halálozások. Kxeybig Károly nyugalmazott altábornagy halála mély részvétet keltett Szegeden. Az ősz, szép szál katonát itt mindenki ismerte. Szegeden már mint aktív katona is szolgált, mikor pedig negyvenkét évi katonai szolgálat után . nyugdijba ment, Szegeden telepedett meg. Amilyen kitűnő katona volt hosszú pályáján, ép olyan jó polgárnak bizonyult a nyugalmaztatása után. A gyászoló családnak Szegedről igen sokan fejezték ki részvétüket. — Bakocs Károly József szentferencrendi áldozópap, szegedalsóközponti segédlelkész 53 éves korában elhunyt. Temetése szombaton lesz Alsóközponton. — Benkő István dr. szegedi állami főgimnáziumi tanár fiatal felesége, Vitéz Katinka meghalt. Temetése pénteken délután 3 órakor volt nagy részvét mellett. — A feministák előadása. A szegedi feministáknak nagy érdekLődéssel várt- előadása március 16-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a városháza közgyűlési 'termében, Glücklich Vilma, a magyar feminizmus lelkes előharcosa Ifjúság és feminizmus, Balázs Béla iró és esztétikus: Asszonykulhira és férfikultura cimem fog előadni. — Báró Herczel Manó és Nyárai. A Pesti Tükör irja: Tegnap este végignézte a Király Színházban a „Cigányprímást" báró Herczel Manó. A kitűnő operatőrnek nagyon tetszhetett ,az előadás, de különösen Nyárai Antal játéka, mert vidáman, mosolyogva bólogatott a színpadra Nyárai felé. A rivalda mögött fel is tűnt a professzor jókedvé és fel vonás,közben gratuláltak a művésznek: — Te Tóni, ugyancsak tetszel Herczelnek, le nem veszi rólad a szemét! Nyárai nevetve felelte: — Öh, én régen ismerem a tanár urat és bennem nemcsak a színészt, hanem a régi jó ismerősét is méltányolta. Egyszer, éveikkel ezelőtt dolgom akadt a Rókusban. Fájt-e valamim, már nem tudom, de arra emlékszem, hogy Salgó doktort kerestem. A folyosók labirintusában azonban nem budijaim tájékozódni. Egyszer csak elébem kerül egy ifeíhiórkabátos, tömzsi kis orvos. Én akikor nagyon divatos voltam, erős volt bennem az öntudat, nyájasan a vállára veregettem hát és megkérdeztem: — Mondja csak doktorik ám, nem toldja, merre találnám Salgót? Az orvos rám nézett., megragadta a karom: — Jöjjön! — kiáltotta és végigkalauzolt a kanyargós utón, .belökött egy ajtón és megszólalt: — Győjön ide, Salgó, ez a bolond Nyárai keresi magát! Csak a barátomtól tudtam rnieg aztán, hogy a kés leghíresebb mesterének veregettem meg leereszkedően a vállát. — Tüz a Lessing-szinházban. Berlinből jelentlik: A Lessinig-szinkáz tegnap esti előadásának vége felé a színház egyik kamrájában tüz támadt, mely rendkívül gyorsan terjedt s az egész színházat elpusztítással fenyegette. A közönség körében pánik tört ki, azonban még idejekorán sikerült .az izgatott tömeget lecsendesíteni és a nézőteret ki űritenli. Ganghoffer Élet és halál cimü darabját •adták zsúfolt nézőtér előtt. A harmadik felvonás vége felé járt már, amikor az egyik, a színpad mellett lévő hu toroskamr ából hirtelen füst, majd lángnyelvek törtek elő. A színpadon fejvesztett kiáltozás, futikosán támadt, majd hirtelen egy dialógus közepén leboesátották a vasfüggönyt. A nézőtéren is megtudták a veszedelmet. — Ég a színház! — kiáltotta el magát valaki. Az emberek felugrottak helyükről és menekülni akartak. Ekkor az ügyeletes rendőrtisztviselő felugrott az egyik páhoíyperemére és dörgő hangon szólította fel a •közönséget, ! hogy további veszedelmeik elkerülése végett,