Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-14 / 61. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. igadliatTiialk 450 tanulót, — hát a tudatlanul felnövő 20.000 tanköteles mikor jut iskolá­hoz? Pedig a helyes kultúrpolitika itt ter­mékeny talajra találna, hiszen 560 község [közül 180-ban semmiféle iskola nincs, a lakosság 63.3%-a tud csak irni-okxisni s a magyarosodás egyáltalán nem, halad. Za­láiban 10 év alatt a magyarság 74.2 %-ról 74.5%-ra emelkedett, tehát s/io%-al, a ne.m magyar ajlku lakosságból 19.2 %-ról csak 27.5 %-ra a magyarul tudók száma. Kevés az állami iskola s épen ott, ahol legfőbb hivatása lenne, a vend vidéken és a Muraközben, épen nem szolgál a magyar állam tekintélyének emelésére .siem külső­leg, seím rnáls tekintetben, mert pl. a hor­vát tankötelesek közül 10 év alatt 10.5%-ról csak 19.7%-ra emelkedett a magyarul tu­dóik szá,ma." A jelentés azután felsorolja azokat a községéket, amelynek magyar lakossága többségben van, de ki nem elégítő iskolák­kal bírnak, a magyar lakosságú többséggel biró községeket, amelyek iskola nélkül ál­lanak (ilylen van 18), s azokat, amelyek hiá­nyos iskolákkal bírnak (ilyen van 30) a nem magyar községeket, amelyek hiányos oktatással vagy iskola nélkül állanak (ilyen van 54) s ajánlja, hogy a közigaz­gatási bizottság tegyen javaslatot a kor­mánynak a nagyobb helyeken állami isko­lák állítása iránt. A jelentés elmondja to­vábbá, hogy még legalább 500 tanító kel-, lene csak .normális viszonyok teremtésére, mert most 120 tanuló esik átlag egy taní­tóra. Az ismétlő oktatás elhanyagolt, c ak papíron van 384 iskola mellett ismétlő tan­folyam, 58-ta.n egyáltalán nincs; a feleke­zeti iskolák közül sok az elhanyagolt, a kifogás .alá eső (sok helyen 1 tanteremben 2 tanító tanít felváltva, délelőtt, délután) • dacára, hegy közel fél millió államsegélyt tesznek el a felekezetek évenkint. Az iparos és kereskedő-tanonciskola ke­vés, ifjúsági egyletekről, analfabéta tanfo­lyamokról, felnőttek továbbképzéséről szó s,mcs. a tani tói patron age szervezetien s a polgári iskoláik épen ott szoronganak sz.fik helyiségekben, ahol kihatásuk a legin.tcttzi­viebíb lehetne (Csáktornyán, N.-Kanizsáln.) A kir. tanfelügyelő sürgeti legalább a népesebb iskolák mellé állittassan.aík óvó­intózefek s ilyen kellene 50. Itt tehát évtizedekre szóló céltudatos munkára van szükség ós minden iskola­fentartóna.k, de különösen az államnak nagyarányú közrehatására .és támogatásá­ra. A kormány a közigazgatási bizottság felterjesztése alapján bizonnyal megtalálja •majd az eszközöket, hogy Zalamegye nép­oktatásra, mielőbb törvényes mederbe te­relhessék, amire a.nnál is inkább szükség van, mert a választójogi törvény, az ér­telmi cenzusra van alapítva." — Ez a jelentés volt utolsó tanügyi ténykedésem,. — folytatta előadását Scossa Dezső. — Ezután abbahagytam önkéntesen zalai működésem. Emberfeletti munkára én sem vagyok képes. A zughelyis-égben, a vas­kereskedöi raktárban, annyira meghűtöttem magam, hogy jobb karom, bénulás érte. Az idegzetem teljesen tönkre van téve. Három hónapi szabadságot kértem, amelynek eltelte után ismét kérek szabadságot. Most pedig, visszajöttem Szegedre, mert a lakásom még itt van és innen egy szanatóriumba fogok vo­nulni, hogy kipihenjem a zalai tanfelügyelős­ködést ... Eddig van! A főrendiház ölése. Budapestről jelenti munkatársunk, hogy délután négy órakor kezdődött a főrendiház ülése, melyen igen sokan jelentek meg s a karzatokat nagy számban lepték meg ellenzéki képviselők is. Az elnök elparentálta az elhunyt képviselő­ket, majd a napirenden elfogadták — vita nélkül — azokat a kisebb javaslatokat, me­lyeket a mult héten tárgyalt le a képviselő­ház. Dessewffy Aurél gróf interpellációjára az ülés végén válaszolt Lukács László mi­niszterelnök. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, — kezdte, — hogy mindent megtettem a Désy-vádak tisztázására. Majd újra elmondotta a tárgyalás és itélet történetét. — A kormány a főrendház­ban ma nagy győzelmet aratott. Dessewffy Aurél gróf minapi interpellációjára a minisz­terelnök válaszát a főrendiház óriási több­séggel vette tudomásul. A főrendiházi ellen­zék akaratán kívül bizalmi nyilatkozatokhoz juttatta a kormányt, mely iránt ugyanebben az ügyben már a képviselőház is bizalmát fejezte ki. Mivel pedig köztudomásu, hogy Lukács a korona bizalmával is rendelkezik, ilyenképen az ellenzéki támadások nyilván­valóvá tették, hogy ebben a bizalomban az országgyűlés mindkét háza is osztozik. KALEIDOSZKÓP (Szentesnek Szegeden.) Nem akarjuk •Szentes rovására inni, ami az ottani közigaz­gatáshói most napokon keresztül vonul fel'a szegedi törvényszék bírái elé. Viszont a tár­gyaló terein néhány négyzetméternyi terüle­téről kikívánkozik ez az anyag és nekünk le kell fektetni a közvélemény boncasztalára. Az ügyész okírathamisit ásóikkal és sik­kasztásokkal: vádol négy szentesi adó tisztet, melyeket — ügyészi nyelven szólunk — azál­tal követtek el, hogy 1902—1909. állandóan megibamisifottálk az adófőkönyvelket, részint, hogy hivatali munkájuk hanyag végzését leplezzék, részint, hogy maguknak jogtalan anyagi hasznot, szerezzenek. Csak az egyikeit, a volt. adótiszt urak közül — valami Brazo­rottó Jánois nevezetűt — 105 rendbeli sik­kasztás és okirathamisitás elkövetésével vá­dol az ügyész. És csak azért ilyen kevéssel, mert a többi — talán száz, vagy ezer — oki­ratihalmisitás és sikkasztás elévült, Szeretnék ezzel az ennlberrel megismer­kedni és közeli barátságba jutni. 1. Azért, mert azzal védekezik, hogy az adóifőkönyve­ket nem azért hamisította meg, hogy vele anyagi hasznot szerezzen, hainem azért, mert a főkönyveik lezárásánál az összegek nem stimmeltek. 2. Azért, hogy megtudjam tőle, vájjon milyen az a szentesi közigazgatás, a hol részben a város, részben a polgárság bő­rére hét éven át lehetett csinálni ezt a stim­anelésá müveletet. 3. Azért, mert Brazorottó ur legio:i káibb akkor nem emlékszik sem'mire, amikor arról van szó, hogy ő nem pusztán stimlmieléslből, hanem anyagi haszonszerzés­ből tett erőszakot az adózás drága és érintet­len főkönyvein. Ad 1. Meg szeretném kérdezni ugyanis Brazorottó úrtól, liogy hogy lehet valakinek pofája álhoz, hogy hét éven át pimasz ha­nyagsággal végezze a munkáját. Igaz, hogy erre Brazorottó ur teljes joggal venné elő Magyarország cim- ós névtárát — ami, ugy tudom, nincs, de ha lenne, minden bizonnyal nelőveninó — mondván, miért épen ő hozzá fordulok ezzel a kérdéssel, miikor kivül© még 'él néhány millió ember Magyarországon, a ..kiknek szives hozzájárulásommal szintén ké­ne dolgozniok. Még szép, hogy Brazorottó ur — én legalább igy gondolom el ezt a beszél­getésemet vele — a „szintén" szóval konce­dál némi beismerést. Mire a beszélgetésünk igy alakul: — A milliókat hagyja kérem. Aki hét éven át stimmelt és szegény maradit, ne be­széljen milliókról. Különben is téved, ha azt ihiszi, hogy apostol vágyóik. És ba az lennék? A milliókkal nemi állhatok oda vitatkozni, de eggyel, önnel, odaállhat,ok. — Miért ép rajtam kezdi? Előbb vegye sorba a többit. Higyje el uram, nagyon só­ikat fog találni köztük, aki nálamnál világo­sabban és okosabban fogja megmagyarázni, bogy miiért nem dolgozik ő, azután én, és te, és ti, ós a többiek mind. Én stimmeltem, de nem kerestem. Marha voltam, most már be­látóim. Az a pár száz korona elúszott, azzal a csekélységgel, amit fizetésemnek mondanak, de ami ép csak arra jó, liolgy az ember kí­mélje a munkát. No menjen, uram. Mire ít körútján hozzám leér, sajnálni fog, talán po­fom vág, de nem zaklat a kérdéseivel. Aid 2. A szentesi közigazgatásról szólván Brazorottó ur igy beszél: — Mit- akar ön Szentesen? Miért nem marad Szegedon? ott nem hamisította meg •senki az adófőkönyveket? igen? liogy nem űzhette a kollégám hét éven át a manipulá­ciót? Kiérem ne sértegessen! Bizonyos ön abban, hegy ez nem a véletlen dolga? És ne feledkezzék meg róla, hogy a „vidék'Nban is van fokozat. Ugy látom a praxisomtól, hogy az ilyesmi Szentesen könnyebben megy, mint Szegeden. Viszont Szegeden könnyebb na­gyobb összegeklet szerezni. — És — ez már ad 3. — hogy van az, hogy ön majd semmire se emlékszik? — No hallja, csak nem ment el az eszem. Bizonyítson az ügyész, a perrendtartás köte­lességévé teszi. Csak gyilkosok és becsületes •emberiek ügye kerül gyorsan fő tárgyalásra. Nekem nem érdekem a főtárgyalás. És öreg, szakállas református lesz magából, mire az én ügyeimet letárgyalják. Nem hiszi? Hiszen ana is elnapolták a főtárgyalást és elrendel­ték a vizsgálat kiegészítését . . . Ez a Brazorottó nagyon okos embernek látszik ós azt hiszem, nem volt őszinte hoz­zám. Még barátkoznom kell vele. Az egy évi önkéntesek tiszti képesítése. Az uj véderőtÖTvény alapján az egyévi ön­kéntesek tartalékos tisztekké való kiképzése az eddigitől eltérő módon történik. A bevo­nult önkénteseket ezentúl a kiképzési idő elteltével két csoportba osztják be. Azok, a kik a kiképzés alapján jól miegfeleltöknék tekintetnek, az uj vélderőtörvény utasításá­nak megfelelően a tartalékos tiszti iskolába jutnak, mig a többiek visszakerülnek a szá­zadihoz. Ez által megszűnik az önkéntest is­kola, amelyben eddig minden önkéntes hat hónapon keresztül tanult. Hogy kik kerülnek ezentúl az újonnan felállítandó tartalékos tiszti iskolákba, azt a csapatparanosnokok ha­tározzák meg. Katonai körökben felmerült azonban a kérdés, ihogy igazságos-e az ön­kénteseket pusztán a nyolc hetes kiképzés alapján megbírálni arra nézve, hogy kik ér­demesek a tiszti rangra és kik nem ós mél­tánycs-ie elütni a tartalékos (tiszti rangtól azokat, akik a nyolc bét után a csapatokhoz kerülnek. A hadvezetőség most foglalkozik ezzel a kérdéssel és ugy akar segíteni azclkou az önkénteseken, akik a kiképzés ideje alatt elégtelent kapnak, hogy elméleti és gyakor­lati vizsgának veti őket alá és ha ezen a vizsgán megfelelnek, tartalékos tisztekké le­lhetnek. Ez a vizsga minden valószínűség sze­rint a csapatnál eltöltött esztendő végén vol­na letehető. A döntés ebben az ügyben a kö­zel jövőben megtörténik.

Next

/
Thumbnails
Contents