Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1913-03-13 / 60. szám
1913- március 13. DÉLMAGYARORSZÁG r; 7 7 I Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: Hazánkban tegnap is változékony idő Jgj g uralkodott és kisebb menyg — * B nyiségü csapadék az észam. wf b ki, az északkeleti Felföldön és az Alföldeken esett, — A hőmérséklet reggelre emelkedett; a maximum -f- 13 C fok volt Eszéken, a minimum — 7 C fok Botfalun. A levegőnyomás általánosan alacsony. Európában az idő a délnyugati részek kivételével jobbára változékony és szeles. Csapadék főleg Német- és Oroszországban esett. — A meteorológiai intézet jelentése szerint változékony idő várható, lényegtelen hő változással és elvétve csapadékkal, Sürgöny prognózis: Változékony, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: — 9.4 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. ' VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Cigányprímás", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Doríán Gray arcképe" 2 részben. „Móric a harctéren". Humoros 2 felvonásban. „Az apáca regénye". Dráma 2 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „A betegápolónő". Szinmii 2 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Magdolna történele". Dráma 3 felvonásban. Levél a nagy árvízről. (Saját tudósítónktól.) Ma, ezen a szeles és siralmas szerdán ünnepelte meg Szeged város csöndes kegyelettel a nagy napot. Mátrcius 12-ét, az 1879. évi árviz emlékezetét. A szegedi rémes éjszakát sokan leírták. Az évforduló alkalmából ezúttal álljon itt a következő érdekes egykorú levél, melyet Medreczky Zoltán akkori önkéntes, aki töltésekhez volt vezényelve a katonai erővel, az édes anyjához intézett, A levél a következő: Békés-Csaba, 1879. márc. 19. Kedves jó anyáim! A szegedi katasztrófa után neked kiét telegrajmot és egy levelezőlapot küldöttem. Tegnap délben érkeztem Csabára és ma délben már Szegedre kell mennem ós pedig az algyői thidig vasúton, onnan csónakon. A szegedi vízbetörés leirhatatlamil rettenetes volt. Tiz napig ruhámat le nem vethettem és ezen idő aliatt alig aludtam néhány órát, a legutóbbi négy napon semmit. A saját töltés-szakaszomon a víz keresztül törésiét nagy eröfeszitéissel megakadályoztam; pedig a legrosszabb töltés-szakaszom volt. Már két átfolyása és egy szakadása volt, minthogy azonban nem tágítottam, megmentettem azt. Zsák Hugó mérnök szomszédomnak sem ment jobban a dolga; de ő sem engedett. De szomszédja nióm bírt megküzdeni az ölnyi magasságiban áttörő hullámokkal és embereivel együtt kénytelen volt visszlalvonulná. Ekkor mi, kát mérnök és egy fiatal ügyvéd, a szuronyok által visszakergetett munkások élére állottunk. Amint azonban a helyszínére értünk, a két szaikpajtás elhagyott ós esák egy fiatal káplár és én ugrottunk bele a szakadásiba. Harcoltunk néhány percig, melyek óráknak tetszettek, ekkor Staindl műszaki kapitány segítségünkre jött; ő sem bírta legénységét e kélsz veszedelembe kényszeríteni; ő azonban velünk maradt, A műszaki legénység, ugy Martinék és Kirchner hadnagyok, a szabadás szólén álltak, ahol szintén nagy volt a veszély és azok adogatták nekünk a földdel töltött zsákokat. Igy bairticitlt ez félóráin keresztül; egyszer visszavonultunk, de megint visszatértünk a szakadáshoz. Staindl kapitány és én kezünkét összefogtuk, a másikkal a földdel töltött zsákokat igazítottuk helyre, melyeket káplárunk Balogh, a szakadékba benyomott. Egyszerre egy hulláim mindkettőnket lesodort, de egymás kéziéit ném eresztettük el ós tovább dolgoztunk. Most azonban elgy öl mlaigaisBáigu bulláim zudinit ránk és megírat elsodort bennünket. Mi egymás kézéit fogva Staindl feapitánnyal, újra fölém,elkeidltünk, de káplár Balogh elsodortatott; kélt katona segítségével megmentettük őt, merít jó uszó volt. Még egyszer leütött bennünket a hullámverés-, ínég pedig oly erősen, hogy kezeink egymástól elszakadtak s majd mindketten elúsztunk. Ekkor abban kellett hagynunk a küzdelmet és amint föladtuk, a töltésről mindenki elszaladt, Staindl kapitány jelentette báró Pulz altábornagynak, hogy én, ő és Balogh káplár voltunk az utolsók, akik a vészhelyen megállottunk. Azóta az állomás-épületére ügyelők föl és a mentés munkájában veszek részt. Főpénztára cfkunk dolgait saját kezemmel mentettem meg, mert ő családjával együtt szélnek eredt és mindent otthagyott. E működéseimben majdnem a rövidebbet búztam, mert amint a padláson lévő dolgokat menteni akartam, a padlás leszakadt. Még is 2500 forint áru ingóságot mentett,sm meg. Minden rendes és nem gyámoltalan ember megtette magáét és én nem akarok és nem akartam hátramaradni, Nagyon letörtem; de emberéletért mindig helyt állok; egyébként is a lustaság nem kenyerem. Hűséges fiad Zsiga, i ~—— — Elégtétel Barát Árminnak. A Pallósüggyel kapcsolatban több lap támadó cikket irt Barát Ármin ellen, a miniszterelnöki sajtóiroda főnöke ellen. Barát fegyelmit kért maga ellen s azt el is rendelték. Jeszenszky Sándor elnöklésével háromtagú , bizottság vizsgálta meg a vádakat és mára beszámolt az eredménnyel, mely szerint egyetlen egv vád se felel meg a valóságnak és Barát Ármin dr. ártatlan mindama ügyekben, melyekben a Pesti Hirlap és Pesti Napló megvádolták. A kormány teljesen rehabilitálni fogja a sajtófőnököt. Barát Ármin különben sajtópert indított a vádoló cikkek irói ellen. — Az Osztrák-Magyar Bank, mint Bécsből jelenti munkatársunk, elhatározta, hogy legközelebb félszázalékkal föl fogja emelni a kamatlábat. — Benyovszky Sándor gróf meghalt, Budapestről jeléntik, hogy ma délután meghalt Benyovszky Sándor gróf, a függetlenségi párt alelnöke. Benyovszky hosszabb ideig tótegtösíkedett és miég a múlt években is éterik szerepet játszott a parlamenti harcokban. — A piros nyakkendő. Kedves történetet meséitek m-a a képviselőházi folyosón. Hogyan jutott Szász Károly, a képviselőház alelnöke egy vadonatúj, elegáns, pompás nyakkendőhöz? Mikor első ízben foglalta el Szász az elnöki széket, feltűnést, keltett az elnök nyakravalója. Szász Károly egyébként kifogástalan gérokkjának selyemkiihajtásáhól egy rikító, pipacsszinü, tiulipiros nyakkendő virított ki. Alig fejezte tó Szász az elnök lést, hozzálépett Kozma Andor. Az ő szépérzékét bántotta legjobban a piros nyakkendő. — Kértek szépen, — igy szólította meg, — az elnöki méltóságon súlyos csorba esett! — Talán valami gíifcszert csináltam? — Nem, csak azzal a piros nyakkendővel, amit ma kötöttél, — mondta szigorúan Kozma. —• Amikor a Kisfaludy-táreaságlba beválasztottak és a székfoglalómat: kelteit megtartanom, én is piros nyakkendőben jelentem meg a dobogón. Gyulai Pál hevesen meg is támadott érte. Hogy vehettem fel éppen piros nyakkendőt? — Hát gondoskodom majd egy másik nyakkendőről, — mondta Szász Károly. Másnap kocsi állott meg a képviselőházi alelnök lakása előtt. Kozma Andor lépett ki belőle és felsietett Szász Károlyihoz, egy selyempapiroisba göngyölt — nyakkendővel. Egy pompás, ezüstszálakkal átszőtt fekete nyakkendőt nyújtott át Szász Károlynak. A mai ülésre már ezt vette fel az alelnök. És el iis -dicsekedett az elegáns, csinos holmival. — Látjátok, igy jut az ember ingyen egy finotm, uj nyakkendőhöz. De meg is ígérem, hogy amíg alelnök leszek, ezt viselem mindig. Hogy ne essék többé csorba az elnöki szók méltóságain . . . — A feministák előadása. Vasárnap hat órakor tartják meg a szegedi feministák már hirdetett előadásukat a városháza közgyűlési termében. Gliicklich Vilma és Balázs Béla tartanak előadást, az előbbi Ifjúság és feminizmus, az utóbbi Asszonykultura és fértikultura cimen. — Emlékezés az árvízre. Tegnap: a szondára virradó éjszaka egy óra hosszáig szóltak a szegedi harangok. Voltak olyanok, atkák direkt a. harangok szóláisa miatt ébren maradtak, —• ezek annak idején is ébren voltak és várták a tragédiát, a mélyről előre tudták, hogy bekövetkezik ... A harangok — most — csalk az emlékezet miatt 'kondultak, minthogy az emlékezete már minden abból az időből. — Szerdán ünnepélyes istentiszteleteket tartottak az összes templomokban. A városházán szünetet adott a polgármester. A belvárosi templomiban tartott istentiszteleten résztvettek a hatóságok s hivatalok fejieii. Az iskolákban előadás helyett ünnepségeket tartottak. Szerdán ülte meg a város az árviz bármimen egyedik évfordulóját. — Ábrányi Kornél temetése. Nagy arányú részvét bontakozott ki az irodalom és ujságirás kiváló halottjának, Ábrányi Kornélnak a ravatala körül. A gyászoló családot rendkivül sokan keresték föl személyesen s levél vagy távirat utján a közélet és a társaság neves tagjai mély fájdalmukat fejezték ki az özvegynek. Megadta a hódolatot a halottnak a főváros is s tegnap a tanácsülésen díszsírhelyet szavazott meg a sok érdeméért Ábrányi Kornélnak, akiért mélyen gyászol a Budapesti Újságírók Egyesülete, alapító tagját vesztvén el benne. Ma délután negyedfél órakor volt a temetés a kerepesi-uti temető halottasházából, ahol a koporsót a koszorúk nagy tömege borította. Áz Újságírók Egyesülete nevében Márkus Miksa elnök mondta a búcsúztatót. a miniszterelnöki sajtóiroda nevében Barát Ármin miniszteri tanácsos intézett részvéttáviratot a volt sajtófőnök özvegyéhez. A sajtóosztály koszorút helyezett a ravatalra és testületileg jelent meg a temetésen. — Wodiáner Albert báró hagyatéka. A napokban elhunyt Wodiáner Allbert báró hagyatékát most bontották föl. Százhúsz millió korona maradt bátra Wodiáner után, a ki ugy rendelkezett, hogy hatvan milliót az állam kap kulturális célokra, hatvan milliót pedig a rokonainak Iragyott. — Ügyvéd-háború, Kunitzer Károly dr az a hires pesti ügyvéd akitől a jogállat és a jogbarom cimü szólamok származnak s aki a legélesebb kritikával szokta illetni ügyvédtársait. Mindegyiket. Nem Írásban, hanem