Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-12 / 59. szám

1913. március 12­Sándor Stefivel Tapolcára utazott, A szülők aztán a flórt rávették arra, hogy Sándor Ste­fivel együtt egy szanatóriumiba vigyék. Or­vos kisónte el a íiut ós a színésznőt a Grác melletti Wetzelsdorfihan lévő Sanatorium Sohw-arzexhofha. Sándor Stieifi csak egy lié­tig maradhatott- ott, mert a szamláitóriuim igaz­gatója felszólította, hogy távozzék. "Miikor Gilaser Sándor Stefi eltávolitatiásárol érte­sült, fölvágta ereit. Sándor- Stefi, liogy elég­tételt szerezzen magának, a gráci rendőrség­hez fordult, miely az elöljárósághoz utasítot­ta panaszával. Az elöljáróság megvizsgálta az ügyet s ezután szigorúan felszólitotta a színésznőt, hogy azonnal távozzék el Óráé­ból, mert különben baj lesz. Kónytielen-ikellet­len Sándor Stefi hazajött s most Zentám, ját­szik. Ott várj®, hogy miikor szabadul ki a vő­legénye. Glaser Sándor imosit nyi.lt levelet irt ,az apjának, abiba-n azzal femyegetődziik, lvogy­lia a szülei nem intézkednek, hogy szabadion bocsássák, ugy öngyilkossá lesz. — A csendőrség uj egyenruhája. A magyar királyi csendőrség rövid időn belül nj egyenruhát kap. A honvédelmi miniszté­rium ugyanis elhatározta, hogy főképen gaz­dasági okokból az egész csendőrséget a kö­zös hadseregnél és a honvédségnél behozott csukaszürke egyenruhával látja el. Tudvale­vő, hogy a csendőrség eddigi sötétzöld egyenruházata kizáróan nehéz posztóból készült. Szolgálat közben, nyáron ez a posz­tó-ruha rendkívül melegnek bizonyult. Szol­gálatközben a csendőrség mindig könnyebb anyagból készült ruhát fog használni, a mos­tani sötétzöld egyenruha pedig csak szol­gálaton kivül és diszben lesz használható. — A jósziv sorsjegy főnyereménye. A budapesti rendőrség néhány nap óta egy sorsjegy titokzatos eiltüoiiése ügyében folytat nyomozást. Az 1888-ban kiboosájtotít Jó&ziv­sorsj egy 4209 sorozat 27 számát 1903. május 15-én húszezer korona főnyereménnyel kihúz­ták. A nyereményért azonban a földhitelin­tézetnél, alhol a nyereméinyeket kezelték, sen­ki sem jelentkezett. Csialk évék müliva, 1908­bain jelentkezett fíeck Já:noe moosdorii (Ausztria) mailomtulajdoinois, aki a kereske­delmi és váltótörvónyszéfchez beadványt in­tézett és azt áillitváin, hogy a sors-jegyet el­vesztette* kérte az eredeti sorsjegy megsem­misítését. A törvényszék antaak rendje és módja szerint fölhívást bocsátott kii a. hiva­talos lapban, azután pedig kimondotta a meg­semmisítést, fíeck Jáinos annyira biztos volt, hogy ki fogják neki utalni a pénzt, hogy a nyeremény felét Assl -András némesrdorifi pékmesternek és Ohrotzky Adolf bécsi ma­gánzónak engedelmezte. Mielőtt azonban a kikutató eljárás megindult volná, jelentke­zett a földhitelintézetnél Balonyi (Düobler) László, egy temesvári bank tisztviselője és kérte a nyeremény kifizetését. Mikor meg­tudta, hogy meigse'rnmisitlésí eljárás van (fo­lyamatban, -a kereskedelmi váltót őr vényszók Ítéletét megífeleiblbezte a táblához, de a tábla elutasította, merít n-eim tudta okmánnyal iga­zolni, hogy a sorsjegy az övé volt, Balonyi ezultán a budapesti főkapitányságon isme­retlen tettes ellen lopás, illetve' csalás miatt bűnvádi feljelentést tett. A rendőrség a nye­reményt letiltotta s a szabályszerű levonások után fönmairadó 18.000 koronát a törvény­széknél letétibe helyezte. Beck két taniuvál igyekezett b'izcinyitiaui, hogy a sorsjegy az ő tulajdona volt, azonban 189l-ben, máikor Ma­gyarországon utazott, táíikájáiva 1 együtt el­lopták tőle. Ezzel szemben Balonyi előadta, liogy ft sorsjegyet 1891-hien nagyibátyját óh Balonyi Milhálytól örökölte és a sorsjegyet tőle 1892-ben több értékpapirnal együltt ház­vezetőnője, Milesz Berta ellopta. Bizonyítot­tá azonkívül egy 1891-hen Verisecein kelt ok­mánnyal, hogy a sorsjegyet Bitchen Péter­től vette át, aki nagybátyjának hagyatékát osztotta szét. Ezt az irást a rendőrség Írás­szakértőkkel fogja megvizsgáltatná. N'agyon komplikálja- a nyomozást, hogy Milesz Ber­ta, aki ntiaxt tanú szerepelhetne, időköziben meg Imit. A rendőrség most felhívja mindazo­kat, hogy akik a sorsjegyre igényt tartanak, vagy valámit tudnak a sorsjegy ügyében, jelentkezzenek a főkapitányságon. _____ delmagyarország — Feminista előadás. Vasárnap, március 16-án este 6 órakor tartják meg a szegedi feministák már hirdetett előadásukat a vá­rosháza közgyűlési termében. A mint már is­meretes, Gliicklich Vilma és Balázs Béla tar­tanak előadást, az előbbi Ifjúság és feminiz­mus, az utóbbi Asszonykultura és férfikultura címen. A nagyon érdekesnek ígérkező elő­adások iránt általános az érdeklődés. — Vay Ádám gróf temetése. Mély részvétet keltett az egész ország főúri tár­sadalmában, hogy Vay Ádám grófot az or­vosi tudomány nem tudta az élet számára megtartani. A tragikus végű főúr holttestét a Herczel-szanatóriumból a Hegedűs Sándor­utca 9. szám alatti ősi Vdy-palotába szállí­tották s itt az első emeleti nagyteremben ra­vatalozták föl. A gyászoló család iránt impo­záns módon nyilatkozik meg a részvét, ma egész délelőtt egymásután keresték föl a fe­kete pompában álló palotát a főúri társada­lom nagy nevei. A halottat holnap délután három órakor búcsúztatja el Haypál Beriő református lelkész. Aztán Vajára szállítják a halott grófot, hogy ott az ősi sirboltban helyezzék örök nyugalomra. — Aki a szentlélek parancsára koplai. Pécsről jelentik:A baranyaimegyei Romád­fa községben hihetetlenül hangzó, érdekes eset törtónlt. A faluban egy általában csak Succi néven ismert negyvenéves gazdásági cseléd él, akii máir tizenöt napja nem vett ma­gához semmiféle táplálékot. Különös passzió­ját azzal indokolja, hagy a szentlélek meg­jelent neki s azt sugalta, hogy negyven na­pig ne egyék, Halt napig vizet sem ivott, ék­kor azonban gyomorvérzésie támadt, amiue a szentlélek nagyhegyesen megengedte nelki 'a viz-ivást. Azóta minidennap vi-zet iszik, de semmiféle eledelt nem fogyaszt, A vallási ra­jongásban szenvedő gazdasági cseléd, kinek állandó viziói van'nak, a koplalás mellett rendesen végzi napi munkáját. Amikor csa­ládja az ebéd vagy vactsor-a élfogyajsztása miatt asztalihoz ül, ő az udvaron sétál. A falu nlépe csodálkozva beszél a község Síuccijá­ról, aiki már eddig is nagyon lesoványodott. — Katonák a Máv. üzletvezetőségnél. A debreceni Máv. üzletvezetőségnél március elsején foglalta el állását Asbóth József kö­zöshadseregbeli százados. Az állás egészen uj, melyet minden üzlet vezetőségnél rendsze­resítettek s abból a célból létesítette a had­ügyminisztérium a kereskedelmi kormány­nyal egyetérve, hogy a katonaság és a vas­út között fölmerülő ügyeket, tehát szállítá­sokat és a imozgósitás teendőit ellássa. Az uj állás ügyében nyilatkozott Uhlarik Béla debreceni üzletvezető és a következőket mon­dotta: .1 I , — Ez az állás nem tekinthető teljesen újnak. A kereskedelmi kormány és a had­ügyminisztérium között arra nézve, hogy minden üzletvezetőségnél egy nagyobbran­gu katona lássa el a vasúttal összefüggő ügyeket, már régebben létrejött a megálla­podás. Eddig nem lehetett az állásokat be­tölteni, 'mert a hadügyi kincstárnák nem volt rá fedezete. Az idén fölösleghez jutott a had­ügyminisztérium s nyomban intézkedett, hogy az úgynevezett vasutügyi katonai szak­osztályt az üzletvezetőségeknél fölállítsák. Ide tartoznak mindazok a katonaságot ér­deklő fontos dolgok, amelyeket eddig hét pecsét alatt őriztünk. A rendszeresített állás béke idején is be lesz töltve s az uj szakosz­tály fogja ezután a katonai szállításokat, természetesen az üzletvezetőség forgalmi osztályával együttesen, lebonyolítani. — Bergsmann ur dolgai. Nagy meg­lepetés érte január első napjaiban Laufer Vilmos dévai papirkeresikedőt. Egy nagyobb papirezállitmámyt kapott Budapestről Wald­memn Eeremc papirnagykeires'kedőtől, kibon­totta a csomagot, mert nem tudta, hagy mit küldhetneík neki és konstatálta, hogy több száz korona értékű papirost kapott, amire ér­tesitette a céget, bogy rendelkezésére bocsát­ja az árut, mert nem rendelt nála semmit. Még meg sem érkezett. Budapestről a Wald­7 miaun Feremc-cég válasza, amikor már ujabb küldeményt — ezúttal festéket — kapott a Dőry A.-eégtől, majd néhány nap múlva Mülleráessávérek festékgyárától, később Rig­ler József Ede papirkükléményeiviel, miajd isimét, néhány nap múlva az Athenaeum nyonulaküldamé'nyeivel kedveskedett néki a szállító. A sok küldemény természetesen gya­nús liett a. papírkereskedő előtt, értesítette a rendőrségeit, amely kinyomozta, hogy a fenti budapesti cégeket egy csaló vezette félre, hogy ilyen módon, néhány száz koronához jusson. Ezeknek a budapesti cégeknek a kép­viselői elmondották, hogy megjelent náluk egy fiatalember, aiki az egyik helyen Bokor­nak, a másik bélyen Bálintnak, a harmadik helyen Lauffer Aldof dir.-ma,k mondotta ma­gát és ugy mutatkozott be, mint Lauffer Vil­mos dévai papirkeres'kedő eég megbízottja s nagyobb megrendeléseket tett a dévai eég számára, Amikor a megrendelést már meg­tette, akkor mindenütt kijelentette, hogy az áru egy részét magával viszi és 50—100 ko­rona értékű árut becsomagolt ós elvitte ma­gával. Az áru többi részéire nézve pedig azt imcmdoitiia, hogy szállítsák csak él Dévára. A kereskedők előtt ez nem volt gyanús* az árut ellknldötték Dévára és csak akkor vették éiszre, hogy csalónak estek áldozatul, amikor megkapták a dévai kereskedő levelát, amely­ben azit irta, bogy ő bizony nem rendelt sem­mit a küldött árukból. Amikor a csalás ki­derült* a rendőrség nagy energiával kezdett nyomozni és megállapította, hogy a Bokor, Bálint és Lauffer dr. nevek alatt egy lopás miatt elcsapott kereskedősegéd,, Bergsmann Géza rejtőzik. Ez a Bergismanin Géza valia­mikor Lauffer Vilmos dévai kereskedőnél volt segéd, ahonnan azonban lopás miatt el­csapták. Akkor házkutatást tartottak nála és Lauffercóg egész csomó levélpapirosáit talál­ták a lakásán. Valószínű, bogy már akkor hamisította ezeket a megrendeléseiket, me­lyékkel Restre ment ós ilyen módon követte él a szédelgéseket. A rendőrség egyéhként annyit megállapított Bergsmainnról, hogy Budapesten az utolsó bejelentett lakása Vö­rösmarty-utca 3. szám alatt volt, ahol a báty­jánál lakott, de tavaly augusztusban onnan •elment és azótia nincs sehol sem bejelentve. Több figyelőlapot állítottak ki ellene és a budapesti és a temesvári törvényszékek is körözik. A rendőrség elfogató parancsolt fog kérni a csaló ellen a vizsgál obi rőt ól. — Földrengés és orkán. Az Észak­amerikai Egyesült Államok guatemalai kö­vetén,eik jelentése szerint, melyet a Sun közöl, Guatemalában szombaton roppant nagy föld­rengés pusztított. Egy nagy város elpusztult, számos ember életét vesztető, — Sidneyból jelontiik: Szombaton itt ós a környékien óriá­si orkán dühöngött, amely rengeteg kárt okozott. Az uta'k és a gyalogjárók mérföld­nyi területen elpusztultak. Igen sok épület rombadőlt és négy ember életét vesztette. — Poincaré a halálbüntetés ellen. Párisból jelentik, hogy Poincaré köztársasá­gi elnök elé tegnap terjesztették az első ha­lálos Ítéletet aláírás végett. Az elitélt egy Ferrari nevü munkás, aki dühében megölt egy rendőrt és több embert megsebesített. Az uj elnök megkegyelmezett az elitéltnek s büntetését életfogytiglan tartó fegyházbün­tetésre változtatta. Poincaré egyébként elvi ellensége a halálbüntetésnek, akárcsak előd­je, az öreg Falliéres, aki elnökségének kez­detén valamennyi halálraítélt gonosztevőnek megkegyelmezett, később azonban a közvé­lemény nyomása alatt kénytelen volt több halálos Ítéletet megerősíteni. — Szerencsés községi Írnok. Szabad­káról jelentik: Alsókaibol község Írnoka, a na­pokban hivatalos ügyben Újvidéken járt s szaibad idejét egyik kávéházban töltve, újsá­got kezdett olvasni. Az osztály sors játék húzá­sáról szóló hírben meglepetten vette észre, hogy a százezer koronás nyerőszám nagyon hasonlít az ő egész osztá 1 ysons jegyénék szá­mához. Kivette tárcájából a sorsjegyet és ámulva látta, hogy szárríj egy ről-szárnjegy re egyezik a nyerő sorsjegy számával. Sorra

Next

/
Thumbnails
Contents