Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-12 / 59. szám

1913. március 121. DÉLMAÜYARORSZÁÖ 11 han a G árumont-fl hírgyár újdonságát mutat­ják be. A betegápolónő a citme az elsőrangú (két felvonásos drámának. Itt nemek aidieri­íkai drámáik ás vígjátékok t,eszik kompletté a műsort. Remek képek: Egy hamis anya val­lomása, A csikós napernyő. Az Apollóban nagyszerű társadalmi drámáik szerepetek a műsorán. A fős láger Magdolna története, drá­ma három felvonásban. Kitűnő a Loló karpe­rece. faiiBiiiBBBasaaasBaaBBBsaBBaBBBflBBaaBBB»BBBaflaBaaBEa:sBB Ahol a leszerelést tervezik. — Galíciai levél. — Lemberg, március 5. (Saját tudósitónktól.) Egyik napon bo­nyodalom, másik napon örömhír. És még ma se tudjuk, mi lesz a leszereléssel?! Pedig már itt volna az ideje mindenképen, még ha a Rotaanav-diniaszítaia ünnepét tekintjük is. Akliik otthon, a magyar fővárosiban és a vidéki városokban élnek, el sem tudják tálán képzelni i, mekkorát sóhajt fel majd az az északi vidék, a határ Galícia, amelyre nézve a leszerelést a legközelebbi jövőben tervezik. Egy kiváló osztrák közgazdasági iró, Ottó Neurath írja, liogy Galícia a háborús pánik hatása alaítt az elmúlt óv őszién gazdasági­lag többet szenvedett, mint Szerbia és Bulgá­ria. Erről a pánikról mi is tudunk, mi is éreztük é& hogy nem volt indokolatlan, azt talán most, amikor egyre világosabbá válnak az elmúlt hónapok komoly momentumait senki sem tagadhatja. Galiciában érte el ez a pánik tetőpont ját. Primitív viszonyok, primitív embereik, pri­mitív gazdálkodás és üzletek között szinte hi­hetetlen, hogy mennyi kárt, veszteséget, szenvedést okozott a már csaknem fél éve tar­tó külpolitikai (feszültség. A legfőbb baj a mult év rossz aratása volt; a nehéz időket üres éléstárakkal kezdte mieg egész Galícia. Amikor a monarchia más részein még nyu­godtan tárgyalták az eseményeket és gazda­ságilag a hitel-megvonásokban és az üzleti pangásban csak óp, hogy mutaitikoztak a be­következendő rossz időik előjelei, már Galiciá­ban t'eljies volt a fejetlenség. Az utóbbi évek­ben. hatóságilag és társadalmilag rendszere­sen igyekeztek hozzászoktatni Galícia népét, hogy pánziszükségletiéít uzsorások helyett ta­karékpénztáraknál. vagy szövetkezeteknél elégítse ki. Nos épen ezek az intézeteik voltaik az elsők, a,melyeik már a feszültség kezdetén úgyszólván megszüntették forgalmukat. Ezek a szélhámosságok, csalások, kis ösz­szeomlásolk voltak első következményei a közvetlen katonái intézkedéseknek s jöttek az után még más politikailag és gazdaságilag egyaránt végzetes dolgok. Az a hihetetlenül elterjedt vélemény, hogy háború esetén a (kor­mány a bankok és takarékpénztáraik vagyo­nát elkobozza, Galíciáiban teljes hitelre talált. Elhitték azit is, liogy az oroszok, amennyiben sikerülne nekik betörni, a magánvagy ont egyáltalában nem respektálnák s aztán ter­jesztettek olyan híreket is, hogy ez a betörés annál inkább meg fog történni, mert az osztrák-magyar hadvezetőség Kelet-Galiciát csak éppen tessék-lássék védelmezi és más pontra fogja majd minden erejét koncentrál­ni. Ezek miatt vált azután szükségessé még a mult évben, az osztrák miniszterelnök és a galíciai bormátayzó megnyugtató nyilatkoza­ta, de siók haszna ezeknek nem volt és úgy­szólván az egész parasztság igyekezett pén­zeit a takarékokból kivenni. Lehetetlen volt ezekkel a műveletlen, olvasni nem tudó, megriadt emberekkel megértetni, hogy ha­zugság az a hir, mintha orosz csapatok már a közvetlen közelben masíroznának. Ellenke­zőleg: a rémület fantáziájával maguk eszel­ték ki éls terjesztették, hogy egyenesen gali­cia földön járnak már az oroszok s a mon­archia német, katonaságot hivott segítségül s ez a katonaság is átlépte már a határt. Most, utólag, megállapítják, hogy álta­lán a megnyugtatási intézkedések nem vol­tak kielégítők. Ami a legfontosabb, nem vették ifgénybe e tekintetben a papság szolgá­latait. Egy felhívást tartalmazott ugyan rá­juk nézve is a helytartó több kijelentése, de ez annál kevésbé lehetett elég, mert hisz ezek a papok maguk is meg voltak riadva, maguk sem tartoznak a legviláglátatltabb s a legna­gyobb képzettségű emberek közé — és elvég­re akárhány megriadt és a háború közvet­len kitörésétől tartó ember volt ékkor Ma­gyarország ós Ausztria legintelligensebb ke­reskedői, gazdái, nagyiparosai vagy politi­kusai között is. Meg is volt rá minden okuk. A galíciai népre, akárcsak a mi nemzetiségi tömegeimikre, alig van már embernek az in­teliigiemsiebb elem közül igazi hatása, mint a papnak és hogy Ma már a félelem nem is, de legalább a rum, a takarékpénztáraik meg­mhariása, az érepénz követelése megszűnjék, okvetlenül ós közvetlenül a papok közremű­ködését kellett volna igénybe venni. Ahogyan állandósult a feszültség, ugy terjedt egy másik aggodalmas mozgalom. Orosz agitáció nyomán a rutén parasztok kö­rében vált egyre általánosabbá az a vélemény hoigy a feszültségnél még jobb volna, ha az oroszok bevonulnának, a parasztságot „fel­szabadít amálk", földet adnának neki, meg­szüntetnék az adminisztratív visszaéléseket és kikergetnék a zsidókat. Ez volt a pánik reakciója s nem kevesebb kárt okozott,, mint maga. a feszültség, amely most — ha igazak a híreik — inul ófélben vain. . Nagyon érdekes volna ennek az elmúlt félévinek, az ezt kitöltő háborús feszültség­nek gazdasági mérlegét megcsinálni. A vesz­tségek, amelyek az országot érték, nem ál­lanak meg a tőzsdén kimutatható vesztesé­geknél. És Ausztria-Magyarországán a legna­gyobb, legsötétebb tehertételek egyikét bizo­nyára Galícia adná. naaaBaaBBBBBaaaBBBBBiiBHBBaBBaBaaaBaasflBBiiaaaflaaaBaBi Lukács beszéde a főrendiház-bizott­ságban. A főrendiház bizottsága ma délután értekezletet tartott, melyén megjelenít Lu­kács László miniszterelnök is. Wlassics Gyu­la dr. kérdést intézett a kormányhoz, hogy miért tartja sürgősnek a választójogi refor­mot? Majd Molnár Viktor ismertette a javas­lat fontosságát, fölsorolta azokat a dolgokat, mélyeket mérlegelt a kormány, mielőtt ja­vaslatát megtette. Budnyánszky József nem érti, miiért most tárgyalták le ezt- a fontos kérdésit, amikor a külpolitikai helyzet ugy is lefoglal bennünket. — Lukács László mi­niszterelnök válaszolt. Kiemelte, hogy a kül­politikai helyzet dacára is volt elég idő ar­ria, hogy a főrendiházzal is megismertessék a javaslatiét. Azért kell a reformokat gyorsan letárgyalni, mert a képviselőház nagyobb szünetre készül húsvétra ós mert csiak ak­kor Lehet. 1915-ben az uj választást megejte­ni a reformok alapján, ha már most törvény­re is >ejmdlik azt. Már pedig — mondotta Lu­kács — az 1915. évi választást az uj törvény alapján óhajtják megtartani. Végül arról szólt a miniszter elnök, hogy sóik törvónyja­yaslait vain hátra, megoldásra várva ós hogy. hatván év óta senki se mert nyúlni a válasz­tójogi kérdéshez, ezért neon haladhatott egyöntetűen a kulturális és gazdasági törek­véseikkel az ország. Lukács beszéde nagy megnyugvást keltett és elfogadta az értekez­let a rélszleites tárgyalási alapul a reform­kérdést. H I B E K. Szegedi kalendárium. SZEGED ELETÉBEN nagy nap ez minden évben. Kalendáriumi nap, mert ekkor tört át bőszen a Ti­sza folyó s száguldott át a városon és tiporta le a há­zakat, utcákat, az egész multat. Mert a megújhodás korszaka követ­kezett, Szeged egy uj Főnix lett: a hullámok­ból föltámadt Főnix, — az Alföld metropoli­sa', — a magyarság deltája, — a nemzeti fő­város. És mindaz, amit ezek a fogalmak ki­fejeznek. Szeged város igaz kegyelettel fogja meg­ünnepelni most is március 12-ét. A városi ha­tóság, az egyházak, iskolák, városi hivata­lok s általán a szegediek kegyeletes ünnep­nek tekintik ezt a napot. A VABOSHÁZÁN: délelőtt 10—lig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓBHAZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. A TÖBVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. VABOSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Cigányprímás", operett. UBÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Dorián Gray arcképe" 2 részben. „Móric a harctéren". Humoros 2 felvonásban. „Az apáca regénye". Dráma 2 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „A beteg ápolónő". Színmű 2 felvonásban. JPQILÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Magdolna története". Dráma 3 fel­vonásban. Amikor a lovasrendőr részeg. (Saját tudósitónktól.) Nagy botrány tör­tént hétfőn este kilenc óra tájban a Petőfi Sándor-sugárúton. Balázs Ferenc magyarka­nizsai Icivasrendőr részeg állapotban sebes vágtatásban hajtott végig a sugáruton. A lovak a sok ostorcsapástól megbokrosodtak iés a sugárut külső vonalán belefutották az árokba. A kocsi fölfordult, a lovak pedig, ki tépve magukat a szijjakból, eliramodtak. A közeli vámiliázból a vámpénztáros ós egy vámőr siettek a iovasrendőr segítségére, aki azonban rug-kapálódzott és revolverét elő­rántva, lelövéssel fenyegetett mindenkit. A vámházból telefonáltak a központi lo­vasrendőrségre, ahonnan két Iovasrendőr vágtatott ki a helyszínére. A részeg iovas­rendőr szegedi kollégáit is lelövéssel fenye­gette. A lovasrendőrök telefonon jeleintették IIaivi'ipIzavÍaI; a legu)abb *a»a»zl férfiöltönyök, gyermek­I Kt#il"H ruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI ^"n SZSTz

Next

/
Thumbnails
Contents