Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-09 / 33. szám

4 DEDMAQYÁRORSZÁQ 1913. február 9. Epilógus. Undorodom! és el tudóim képzelni, mennyire undorodik a mesterségesen botránnyá fejlesztett „szinházi ügytől" minden jóizlésü ember, akinek ez nem személyes ügye, mint, hogy sapnos velem szemben azzá tették. És ha mégis — remélem utoljára — a nyilvánosság előtt foglalkoznom kell vele, ez igazán azért történik, hogy védekezzem, mert valóban nincs miért és legkevésbé lehet szükséges itt Szegeden, ahol, hála az égnek, ismernek, védekezni egy oly otromba megtámadtatás ellen, mint amilyen a Szegedi Napló pénteki számában foglaltatik. Azon ürügy alatt, hogy távollevő szinházi rovatvezetőt védelmezi, ez a lap imár megint oly modorban foglalkozik velem, ahogyan én azt a szinügyi bizottság szükségességéről irt objektív cikkemmel abszolúte nem provokáltam és ahogyan ezt csak az teszi, aki minden feddhetlen jellemű emberre, mintegy „ösztönszerűen" ellenségeként ront. Bevallja a cikkiró különben , — mint ahogy igaz is, — hogy az övé a kétes értékű érdem, hogy a botrányt okozta és terjesztette; mikor azonban arról beszél, hogy a „leplezett le" engem, oda kerül, ahova e cikikel tulajdonképen jutni akarok. Fölkérem tehát — újból fölajánlva ez esetre 1000 koronát jótékony célra — szegezze le minden frázis és kertelés nélkül azon tényeket!, amelyek ebben a famozus ügyben ellenem kitudódtak. Még ha a Dreyfus-bordereau készítője járna is iskolába, akkor sem lesz képes a legkisebb tényt sem fölhozhatni, vagy pláne bebizonyítani, amely mindenkori eljárásom kifogástalansága ellen szól. Soha ilyen botrányt, ennyire minden alap nélkül nem insceniáltak! Végre röviden még két íölvilágosiiás: Én azon a hírhedtté lett pénteki bizottsági gyűlésen — amint ezt a jelenvoltak mind tudják — nő nevét nem emiitettem, csak azt mondtam: „nőtlen, független ember vagyok, senkinek semmi köze hozzá, ha hatvannyolc viszonyt is folytatok". A nő nevét csak később Gerle ur emiitette. Azt sem mondtam igy soha, hogy fütyülök a közvéleményre, hanem amikor Balassa ur beszéde közben háborgott a 'közgyűlés és valaki azzal fordult hozzám, hogy „ezt tulajdonképen te idézted elő", mondottam azt, hogy „az olyan hangulatra, amely a dolgokat nem ismeri és igy jut kifejezésre, fütyülök". Első, mult vasárnapi cikkemben, a megtámadtatásökkal szemben, mindjárt a nyilvánosság elé menekültem és a csúnya hajszát csak azért fájlaltam és kárhoztattam, mivel egy nő nevét vitte bele a dologba. Ez kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy ez a két szemrehányás sem illethet engem és most már bátran az elfogulatlan, tisztességes emberekre, köztük a fővárosi sajtó képviselőire is, kell biznom azt, hogy egyáltalában és mennyire kívánják tudomásul venni e nyilatkozatomat. Wimmer Fülöp. iflHnBBBflBBSRBBBBRRSgfHnBRBBP A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. IHBaaRBBH9RK£!nSi@DIHHBB»BS SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor: VASÁRNAP este: A kedves Augusztin, operett. VASÁRNAP d. u.: Rómeó és Júlia, szomorúi játék. HÉTFŐ: A kedves Augusztin, operett. KEDD: A kedves Augusztin, operett. SZERDA: Cigánybáró, operett. Réthy Laura vendégfölléptével bérletszünetben. CSÜTÖRTÖK: A faun, vígjáték. PÉNTEK: Az aranykakas, énekes bohózat. SZOMBAT: Az aranykakas, énekes bohózat. VASÁRNAP délután: A farkas, vígjáték. VASÁRNAP 'este: Az aranykakas, énekes 'bohózat. Bérbeadják-e a színházat ? — Fölebbezés a minisztériumhoz. — (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy Szeged város közgyűlése ugy határozott, hogy a városi színházra nyilvános pályázatot hirdetnek és béribead iák. Ezt a határozatot Kormányos Benő dr. ügyvéd, a törvényhatósági bizottság tagja: megfölebbezi. Kéri, hogy a minisztérium a közgyűlési határozatot ,semmisítse meg és ne bérbeadja a színházat. Az indítvány igy hangzik: Nagyságos Polgármester Ur! Azon közgyűlési határozat, .amely szerint Szeged szabad királyi város színházára uj pályázat hirdettetik és egyúttal elrendeltetett, hogy a szinház bérbead ássék, mint jóerkölesökbe ütközőt .s mint képtelen közgyűlési határozatot ezennel meg'fölebbezem és kérem Nagyságodat: méltóztassék jelen föliebbezésemet a vonatkozó iratok kapcsán a Nagyméltóságú .magyar királyi BelügyminiszteráiUimhoz fölterjeszteni, ahol is az iránt esedezem: Méltóztassék a közgyűlési határozatot megsemmisíteni és Szeged szabad királyi város közönségét színházának bérbeadásától eltiltani, Indokolás: A sérelmes közgyűlési határozat, ha életbelép, a következő veszélyeket rejti magában: A szín iga zgatónak a bérösszeget valakin he kell hozni, ezt pedig nem lehet máson, mint a személyzet fizetésén. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a színészek sem fogják tűrni és a szinészegycsület esetleges bérlő s a közönség színészek nélkül fog maradni. De tegyük föl, kap színészt, ez pedig csak oly selejtes lehet, aki .megélni máskép nem tudván, csakis az erkölcstelenség terjesztője lehetne. A vállalkozó direktor nem igen törődhetne a művészettel, hanem a fősúlyt arra helyezné, hogy megélhessen és a bért kikeresse s olyan darabokat lennie kénytelen adni, ami a közönséget vonzaná. Az ilyen vonzó darabok lényegével mindannyian /tisztában vagyunk és hogy a közerkölcs mennyit szenvedne vele, azt ne/m is lelhet papírra vetni. Ily körülmények között lehetetlenség, hogy ezen közgyűlési határozat megmaradjon. Hoigy az én álláspontom a helyes, kitűnik a tanács javaslata mellett szavazók névsorából is. Ebben a táborban ott van Szeged közéletének minden kiválósága, de egyszersmind színházlátogató közönsége .is, inig az ellentáborban alig van oly bizottsági tag, aki színházba jár s igy ebben az ügyiben tiszta képet alkothasson magának. Ily körülmények között nyilvánvaló, hogy a meghozott közgyűlési határozat nemcsak hogy a közérdeknek nem felel meg, hanem mint föntebb rámutatni szerencsém volt, nagy veszélyeket .rejt magában színházunk jövőjére nézve. S minthogy szavazatom leadásónál ezen meggyőződés alakult ki bennem, azonban a tanács javaslata, mint egyedüli helyes mód, többséget nem aratott, nyilvánvaló, liogy ezen közgyűlési határozat hibáját Nagy méltóságodnak 'kell reparálni azzal, liogy a meghozott közgyűlési határozatot megsemmii|siteni ós a tanács javaslatának újbóli tárgyalására Szeged szabad királyi város közönségét utasítani kegyeskedjék. Kormányos Benő dr. * Szegedi énekes dalestélye Budapesten. Február 10-én, hétfőn este érdekes dalestély lesz Budapesten, a Roy al-nagytermében. Schweiger Sándor szegedi operaénekes fog vendégszerepelni ós önálló műsort adni. Á „Harmónia" részvénytársaság rendezi a hangversenyt és Schweiger Dürer Sándor néven fog szerepelni a nyilvánosság előtt és a fővárosi sajtóban Sehweigernek ez lesz a műsora.: I. rész Erkel: Bánkban. II. rész Verdi: Aida. Puccini: Tosca. III. rósz Tosti: Ilpesoatoreeanta. Dienzl: Tavaszi dal. Grieg: Jó tanács. Leoncavalló: Mattinata, Hildaoh: Der Lenz. IV. rész Wagner: Mesterdal.nokökból. Verdi: Troubadour. * Réthy Laura bucsufellépte. Szerdán búcsúzik cl a szegedi színpadtól és a közönségtől Réthy Laura., annyi diadal központja, a maga korának .egyik legszebb hangú, legnagyobb stílusú művésznője. A szegedi közönség* 'Öl őtt fölösleges bővebebn részletezni, hogy kicscda Réthy Laura s hogy milyen tragikus eseményekkel telt .az életpályája. Most, hogy teljesen visszavonul a művészettől, életét vak ura ápolásának szentelve, fölkeresi utoljára a vidék nagyobb .színházait, ahol régi diadalait aratta. Szerdán .Szegeden já.tsza .el a Cigánybáró Szaffiját, azt a szerepet, amelyben a szegedi közönség is viharos lelkesedéssel ünnepelte /egykor. Az előadás bórletszünetes lesz. Jegyeket árusít már a pénztár. * Az aranykakas. Blumenthalnak és Kadelburgna.k annyi vidám színpadi munka szerzőinek egyik leghíresebb müvét, Az aranykakast eleveníti föl a héten a színház. Az énekes bohózat úgyszólván az egész személyzetet foglalkoztatja. A főszerepeket Déry Rózsi és Virányi Sándor játszák, * A Vörös-Kereszt Egyesület estélye. Fényas ós .nagyszabású estélyi*© készül a szegedi Vörös Kereszt Egyesület 20-án, csütörtökön .este a városi színháziban. A rendezőbizottság özvegy Worzikovszky Károlyné .elnöklete alatt a városházán tagnap tartott ülést s a nagy estély műsorának egyes részeit a következőképpen állapította mag: Az estélyt. prológ nyitja meg, mely után nagyszabású élőkép következik, egy harctér, katonai csapatokkal, teljes hadi fölszereléssel, ápolónőkkel, orvosokkal és sebesülteikkel. Ebben a képben Szeged legelőkelőbb leányai s úrasszonyai vesznek részt. Nagy Terus, a Magyar Színház művésznője a „Kis dobos" című verset szavalja, Illés Imrén© dr.-né, opera-áriát s dalokat énekel, a színtársulat egy •egyfelvonásos darabot ad elő. Venczell, a budapesti opera liir.es baritonistája két. számot énekel, a szegedi két katonazenekar pedig Bethoven egy fenomenális hatású zeneszámát adja elő együttesihen. Az érdeklődés nagy a Vörös Kereszt Egyesület estélye iránt. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Hiidessen a Délmagyai 01 szagban