Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-08 / 32. szám

« DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 8. ja. 'A beidézett állami tisztviselőkre nézvt pedig lépéseket tett a biróság, hogy hivata­los titoktartás kötelezettsége alól fölmentes­senek. Kormánykörökben nagy elégtétellel vették ezt a határozatot, mert minél telje­sebb bizonyítási szabadságot adnak Désy­nek, annál 'lesújtóbb lesz rá nézve, ha vádjai üres rágalmaknak bizonyulnak. Február 17-én ilyenképen a biróság előtt igen hatá­rozott leszámolás készül azzal a visszauta­sító rágalmazási hadjárattal, amellyel a po­litikai ellenfelek a kormányférfiak erkölcsi reputációját bemocskolni igyekeznek. A választójogi bizottság tárgyalása. A választójogi reform-javaslat általános vi­táját holnap előreláthatóan befejezi a kép­viselőház bizottsága. Ez esetben a bizottság hétfőn nem tart ülést, hanem esak kedden kezdi meg ós alkalmasint .már a jövő hét folyamán he is fejezi a részleteik tárgyalását. A választójogi bizottság ma délelőtt tizen­egy órakor folytatta a tanácskozását Héder­váry Károly gróf elnöklésével. Az ülésen a bizottság tagjai ma is egy-két kivétellel mindnyájan megjelentek. Az első fölszólaló Iklódi Szabó János volt .Helyesli, hogy a .javaslat az értelmi cenzuson épül (föl. Mó­do&itó indítványait különben a javaslat rész­letes tárgyalása során fogja előterjeszteni. A javaslatot általánosságban elfogadja. Kabós Ferenc: A választójogi javaslat előterjesz­tése megfosztotta, attól az illúziójától, hogy a reform pártközi megegyezés .forrása és alapja lesz. Minden ilyen reform különböző hatalmi tényezők összeütközésének eredménye s igy állandóságot várni tőle nem .lehet s hatását csak megközelítően is kiszámítani ugyancsak lehetetlen. Kétszeresen áll ez a mi viszonyaink között különösen most, ami­kor a szenvedelmek túltengése kiszámitha­tatlam utakra sodorhatja az ország politikai sorsát. Méltányolja és átérzi a kormány ne­héz helyzetét ezzel a nagy föladattal szem­ben, amikor világszerte, /halngoztatott elve­ket az ország különleges viszonyaihoz kellett alkalmaznia. Nekünk de Jkiellettf monda­nunk a fokozatos fejlődés áldásairól is, mert 1874. óta semmi se történt a jogki­terjesztés terén. A mi a reform alapelveit il leti, e tekintetben az értelmi cenzusnál és bizonyos vagyoni képesítésnél .is nagyobb értéket .tulajdonit a politikai iskolázottság­nak. Egye/s rendelkezéseik telkiintetébíh jkj. vánja a korhatár általános leszállítását, a Királyhágón inneni részekben a vagyoni cenzus leszállítását, az önálló kereskedők és iparosok, valamint a kereskedelmi és ipari szakmunkások tömegesebb ifelölelését oly formán, hogy a választójog föltétele ezekre nézve ne legyen egyéb, mint az irni-olvasni tudás s a tényleges alkalmazásban eltöltött két év .ós az egy évi belyhenlakás. A javas­lat részletes tágyalása során megfelelő mó­dosításokat tfeg előterjeszteni. — Niamessny Mihály szerint az ipari előmunkásokat na­gyobb előnyben keli részesíteni, mint a me­zőgazdasági munkásokat ós a ráj.uk vonat­kozó szakasz uj szövegezésével meg 'kell szüntetni az ipari munkásság nyugtalansá­gát. Az elnök ezután fölfüggesztette az ülést. A szünet után Huszár Károly nagyzorlenci képviselő szólalt föl. Az általános vitában való részvételre föl vannak még iratkozva: Bujanavies Gyula, (Telegdy József, Sipeky Sándor, Antal Géza, Rudnay .Béla, Márton­ffy Márton, Desbordes Ernő, Lázár István gróf és Krolopp Hugó. A következő ülés hol­nap délelőtt tizenegy órakor lesz. tRnHMRHBSIHBnigHEaSHBSlffl&BanBB A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10-83. lRSS!9RISIiaB8SEBBBRBa88BHBa HIREK Szegedi kalendárium. KÖDÖS NAPRA virrad­tunk, Hogy az éjjel, éjfél­körül a korzón végig sé­táltunk, érezhettük, hogy köd ereszkedett le és rábo­borul mindenre, kinos súllyal, izgatva a tüdőt, hozva a tél szellemét. Pedig — még tegnap, csütörtök délben is — olyan igazi tavaszi nap sütött, hogy talán pattanni kezdtek az orgonarügyek és talán első ízben éreztük a tavasz elsőszerelmét. És most és most ránk szakadt újra a köd, jóval tiz alá sülyedt a hőmérő és dideregve várjuk a tavaszt, újra s talán visszafelé megyünk a télbe. Ki tud­ja, — olyan bolondos ez a február, a hivata­los télutó hava . . . 1DŐJARÁS: A meteorológiai intézet je­lenti: Lényegtelen változás nem várható. - — Sürgönyprognózis: Változás nem várható. Déli hőmérséklet 6.4 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo gad a ,polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Délután négy órakor közgyűlés. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg látoga tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Kedves Augusztin", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „A párducz karmai között." Dráma 2 felvonásban. VASS-MOZ1, délután hat órától kezdve „A titokzatos bűntény." Bűnügyi drá­ma 2 felvonásban, ÁROLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „A gyermek tolvaj" 2 felvonásban. ELŐADÁS. A mérnök- és épitész-egye­sület szegedi osztálya délután félhat órakor a városháza közgyűlési termében előadást tart. Farkas Árpád városi okleveles mérnök az ártézi kutakról és azok jövőjéről tart elő­adást. József főherceg nagybeteg. (Saját tudósítónktól.) Ma reggelre vá­ratlanul súlyosabbra fordult .a nagybeteg József főherceg állapota. Báró Korányi Sán­dor és Czizewsky doktor megállapították, hogy a nagybeteg főherceg influenzája mell­hártya-gyulladássá fejlődött. Valószínűleg a pécsi hadgyakorlaton érintkezett a főher­ceg egy influenzás katonával, akitől a beteg­séget elkapta. Az .udvari orvos állandóan a beteg ágya mellett van s Auguszta főher­cegasszonnyal együtt ápolják a beteget. Ko­rányi professzor naponta, délelőtt tizenegy órakor ós este nyolckor megy fel a Várba. Ma délelőtt tizenegy órakor a következő je­lentést adták ki az orvosok: József főherceg őfensége az éjsza­kát nyugtalanul töltötte. Hőmérséklete elérte a 39.7 fokot. Mellhártyagyullódás tünetei jelentkeznek. Általános állapota kielégítő. Délben ujabb orvosi bulletin jelent meg. (Eszerint az izzadmjány változatlan, rtfggieil 38.8 fok volt a hőmérséklet. A beteg főher­ceg állapota iránt naponta többször érdek­lődnek Bécsből. Klotild főhercegasszonyt Al­csuthra és a királyt a sclxönbrunni kastély­ba értesitik minden órában a beteg főherceg hogylétérő.1. .... ^ — Plck Jenő kereskedelmi tanácsos. A szegedi nagyipar egyik kitűnő reprezen­tánsát, egyik legnagyobb szegedi vállalat vezetőjét, Piek Jenőt a miniszter kereskedel­mi tanácsossá nevezte ki. Piek Jenő harminc­egy éves, évek óta áll már a szegedi, euró­pai hifii szalámigyár élén, modern gondol­kodású ós képzett nagyiparos. Kinevezése megérdemelt és /bizonyára örömet kelt min­denütt, ott, ahol a magyar iparos és keres­kedő 111 eg becsű 11 e tésérő 1 álmodoznak. — Szeged város kereskedelmi iskolája. A városi felső kereskedelmi iskola igazgató­tanácsa péntek délelőtt a városháza bizott­sági termében ülést tartott, Lázár György dr. pogármester, igazgatói tanács elnökének elnöklésével. Az ülés előadója Nyáry György intézeti igazgató volt. Jelen voltak: Bokor Adolf, Faragó Ödön dr., Gaál Endre dr., Ob­láth Lipót, Perjéssy László, Rósa Izsó dr., Tóth Péter, Wagner Gusztáv ós Wimmer Fülöp igazgató-tanács tagok. Nyáry György igazgató jelentést tett az intézet tanulmá­nyi állapotáról, mélyet az igazgató-tanács örömmel vett tudomásul. iMajd a városi ta­nács határozatainak bemutatása után a köz­oktatásügyi miniszter kívánalmai szerint az iskola szervezeti szabályzatának néhány pontját módosították, mely .módosítását a város tanácsának jóváhagyása után a köz­gyiilés elé terjesztik. Eziután elhatározták, hogy átírnak a város tanácsához, hogy a Ti­sza Lajos-köruti polgári leányiskola helyisé­ge a jövő tanévtől kezdve teljesen e szépen fejlődő intézet rendelkezésére álljanak. Vé­gül az igazgató örömmel jelentette, hogy az egész tanszemélyzet fizetésének ötven száza­lékát a közoktatásügyi miniszter a tanév kezdetétől fizetéskiegészitésül engedélyezte s igy az első tanévben hozzá számítva még tízezer korona államsegélyt, az intézet össze­véve húszezer korona államsegélyben része­sül, valamint a fizetések emelkedését is a közoktatásügyi miniszter fogja adni. Iskola­orvos meghívására Lázár György dr. polgár­mestert bizták meg. — Fluck Ferenc alapitvány. A szegedi állatvédő egyesület szerdán délután 6 órakor Orkonyi Ede dr. táblabíró elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tartott. Az elnök szép és meleg szavaikban emlékezett meg az egyesü­let alapító elnökéről, Fluck Ferencről, aiki az egyesület humánus céljainak a megvalósí­tásán tiz .éven keresztül fáradhatatlan dol­gozott és munkálkodott és bejelentette, hogy az elnökség az egyesület nevében a gyászo­ló családhoz részvétiratot intézett s a rava­talra koszorút helyezett. A választmány mindezt tudomásul vette és él/határozta, hogy a megboldogult emlékére Fluck Ferenc­alapitvány nevében egy ötszáz koronás ala­pítványt létesít, amelynek kamatait rend­őrök jutalmazására foráitja. Lantos Béla tit­kári jelentését a < választmány helyesléssel vette tudomásul. A titkári jelentésből meg­említjük, hogy az egyesület az egyes közép­iskolákból két-két tanulót bizott meg a ma­dár-etetők ellenőrzésével. Az egyesület meg­kereste a főkapitányi hivatalt, hogy a halak, elárusitásánál tapasztalt halkinzásokat aka­dályoztassa meg, mit a főkapitányi hivatal készséggel .megigért. Az elnökség megkeres­te a szijgyártó mestereket, hogy igyekezze­nek ők is fölvilágosítani a lótartó gazdákat a szemellenző káros hatásáról. A főkapitányi hivatal az egyesület megkeresőre utasitotta az állatorvost, hogy az agyoncsigázott és gyönge lovak gazdáit jelentse be, mert eze­ket a fuvarozástól eltiltja; a kihágási biró több állatkínzót nagyobb pénzbüntetéssel és elzárással büntetett. A pénztári jelentés után, amelyből kitűnik, hogy az egyesület­nek 1125 korona 56 fillér vagyona van, Nyi­lassy Pál dr. tartotta meg előadását az ét-

Next

/
Thumbnails
Contents