Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-07 / 31. szám

1913. február 6. DELM A 0 Y ARORSZ'ÁQ nökség kénytelen volt előbb tanácsi engedélyért folyamodni. Az átiratot szépen beiktatták, lajstromozták, fölszerelték, aztán még sok ilyen dolgot követtek el vele, persze — ez menti — hivatalból. Ennek van már vagy hat -hete is. Aztán tudják, mi történt azóta? A ilió szegény elolvadt, a tél is elolvadt ellenben az aktát még mindig neim intézték el. Igaz, hogy most már fölösleges is, deíhát édes istenem, a hó a hibás. Hogy mert előzetes ós hivatalból vlaló engedély nélkül elolvadni! KÖZOKTATÁS (o) A kultuszminiszter és a felsőbb népiskolák. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt év végén rendeletet bocsátott ki, melylyel egy uj intézményt, az iskola-látogatók intézményét alapitotta meg. Ezzel az intézkedéssel a kultuszminiszter a polgári és felső népiskolák tanulmányügyeinek fejlesztését kivánja előbbre vinni, amennyiben az iskolalátogatók kötelesek a hatáskörükbe utalt iskolák munkáját ellenőrizni és az esetleges helytelenségeket, illetőleg a tamitás menetére káros hatással lévő körülményeket megszüntetni s szükség esetén azokról a kultuszminisztériumnak jelentést tenni. Az iskolalátogatók intézménye most lépett életbe s .ez alkalommal Zichy János gróf ujaíbban 12 iskolalátogatót nevezett ki. Ugyancsak most értesített© a kultuszminiszter ,az egyházi főhatóságokat is az uj rendeletónejk életbeléptetéséről ós megküldött© a rendelettel kiadott „Utasítást" is. A miniszter felkéri az egyházi főhatóságokat, hogy az alája tartozó iskoláknál az ügy érdekében támogassák az iskolaigazgatókat hivatalos eljárásaikban. TORVENYKEZÉS, Kristóffy sajtópöre. (Saját tudósítónktól.) Két esztendővel ezelőtt, Áchim András tragikus halála után, Békéscsabán Kristóffy Józsefet választották meg képviselőnek. Ebből az alkalomból a Budapesti Hírlap-ban Petheő Sándor gimnáziumi tanár vezércikket irt, amelyben éles támadást intézett a Fej ér v áry-kormán y volt belügyminisztere ellen. Békéscsabáé az érdem — irta, — hogy az általános választói jog e javíthatatlan csavargója ismét bekerül a parlamentbe. A csabaiak Kristóffyt nem rehabilitálhatják az ő históriai perében, mert aki a királyt esküje megsértésére akarta rábírni, ezt a politikai sarlatánt, aki elég nyomorult volt a nemzet letörésére vállalkozni, nem lehet rehabilitálni többé. Bár kristóffyt érték nagyobb és súlyosabb támadások is már a darabont-korszak alatt, sohasem vitte a bíróság elé a támadóit. Most az egyszer azonban kivételit tett és ügyvédje, Fényes Samu dr. utján sajtópört indított Petheő tanár ellen. Az ügyet ma tárgyalta Mikovich bíró elnökléséveil a budapesti esküdtbíróság. — Nem érzem bűnösnek magam •— védekezett a vádlott. — Én nem hántottam Kristóffy magánbecsületét. Csupán a politikáját tettem bírálat tárgyává. Nagy Uzor dr. védő kérte annak a konstatálását, hogy a panaszost sokkal élesebb támadással is illették már. A legcsekélyebb szó gazember volt ellene, még sem indított sajtópört. Az az ember, aki a darabont-éra alatt az ellenzék vezérembereit kidobatta a 'megyeházakból, aki lábhal tiporta a sajtószabadságot, eltűrhet egy kis kritikát. Kérem tanúként beidézni gróf Tisza Istvánt, Széli Kálmánt, gróf Andrássy Gyulát és gróf Apponyi Albertet. Kérem beszerezni Kristóffy legutóbb megjelent cikkét .is, amelyben ő maga is beismeri, hogy híve volt a császári összbirodalmi eszmének is. A bíróság a bizonyítást nem engedte meg. Felszólalt a perbeszédek során Kristóffy is. — Az igazság az, — mondotta, — hogy amikor 1905-ben felvetettem a választójog .eszméjét, ezt hazafias intencióiból tettem. Hogy az én politikám volt-e helyes, vagy politikai ellenfeleimé, azt az utókor fogja eldönteni. Tény az, hogy én :a hatalmat el dobtam magamtól és önként vonultam politikai számkivetésbe, hogy útját ne állj,a-m a békés fejlődésnek. A cikk magán becsületeimben támad, hogy politikai gyűlöletet ébresszen ellenem, ezért a vádlott .elitélését kérem. Fényes Samu dr ós Nagy Uzor perbeszéde után az esküdtek bűnösnek mondották ki Petheő Sándort. A bíróság e verdikt alapján elitélte a vádlottat becsületsértés miatt százhúsz korona pénzbüntetésre. «saaaaa9BaaaBBBcaaaaaaBaaaaaaaiaaEiaaaaBaaBaBssaBaaB A Szegedi Kézmüwesbarek igazgatóságának jelentése az 1912-iki OzlefévrőL Tisztelt Közgyűlés! Midőn intézetünk XL'I-ik üzletévét lezárva, az elmúlt válságos esztendő mozzanataira visszatekintünk, vegyes érzések támadnak lelkünkben; nnert amig egyrészt megnyugvásunkra szolgál, hogy intézetünk a rendkivüli pénzválság dacára, az előző évnél nagyobb üzleti 'hasznot tudott elérni, másrészt sajnosan tapasztaltuk, hogy közgazdasági életünk teljesen a külpolitikai viszonyok befolyásának van kiszolgáltatva, mert kormányunknak sem eszméi, sem eszközei nem voltak a hitelélet gyámolitására. A pénzpiac az 1912. évben súlyos megpróbáltatáson ment keresztül. Miután t. részvényeseink a válság okait, valamint annak következményeként mutatkozó pénzhiányt és pénzdrágaságot ismerik, ezúttal nem kívánunk a kérdéssel bővebben foglalkozni. Nem hallgathatjuk el azonban azt a véleményünket, hogy mig az év második felében kétségtelenül a nemzetközi viszonyok bizonytalanságában kell a pénzfeszültség okait keresni: addig az év elején a pénzdrágaság alig vezethető vissza más okra, imint a pénzspekulációra ; mert akikor még alig volt más oka a nagy tőkének időleges eltűnésre, mint hogy a pénzhiánnyal leplezze szertelen kamatláb emelését. A súlyos gazdasági viszonyok hatása alatt természetesen legnagyobb mérsékletet kellett az üzletvezetésben tanusitanunk; ugyanazért dacára annak, hogy kipróbált régi üzletbarátaink a szükséges hiteleszközökkel rendelkezésünkre állottak, a viszonyok kényszerhatása alatt ujabb, nagyobb üzletkötéstől tartózkodtunk és főleg arra törekedtünk, hogy korábbi üzleteinket megtartsuk és régi ügyfeleink hitelszükségleteit kielégíthessük. Legnagyobb elismerésünket fejezzük ki az Osztrák-magyar bank céltudatos vezetősége riánt; mert a központi jegybank az egész válság alatt állandó forrása volt a visszleszámitolásnak és hathatós támogatásban részesítette intézetünket. Nagy fontossága miatt fölemlítjük a betétek ügyét is: mert a háborús hírektől megijedt betétesek intézetünktől is jelentékeny betétet szedtek ki, gondolván, hogy önmaguk jobb őrei lesznek megtakarított pénzüknek. A közönség ezen indokolatlan követelésével szemben mi sem tehettünk egyebet, mint hogy a betéteket föímondás követelése nélkül visszafizettük. Habár intézetünk az év vége felé jelentékeny összegű betétet fizetett vissza, mégis örömmel jelezhetjük, hogy a betétek részben visszaözönlöttek, ugy, hogy betétállományunk a mult év végéhez képest csökkenést nem mutat. Miután azonban a pénzintézetek fontos közgazdasági tényezők, azokat nemcsak saját érdektikben, hanem a nagyiközönség érdekében is oly biztositékokkal tartjuk körülbástyázandóknak, a melyek között a legnagyobb válság idején is szilárdan megálljanak, ugyanazért mozgalmat indítottunk arra nézve, hogy egyrészt a betéteseknek elképzelhető legmesszebbmenő biztonság nyújtassák, másrészt az intézetek a hirtelen tömeges betét elvonás hátrányaitól ímegóvassanak. Meg vagyunk győződve, hogy kellő jóakarattal megtalálható lesz az aranyos középút, melyen a betevők jogos igényei mellett az intézetek érdekei is méltányos biztosítást fognak nyerni. A most lezajlott gazdasági válságból azt az okulást (merítettük, hogy hasonló viszonyok között a tőkeerős intézetek nemcsak szilárdan megállhatnak, hanem még nagyobb haszonnal dolgozhatnak, ugyanazért t. részvényeseink megszivlelésére ajánljuk, hogy alaptőkénk fokozatos emelését a jobb idők beálltával lehetővé tenni igyekezzenek, ímert minden haladni akaró intézet jelszava csak az lehet: „Minél nagyobb saját tőke!" Ugyanezért tekintettel arra, hogy az elmúlt év pénzviszonyai nem voltak elkalmasak a negyedik ezer darab részvény kibocsátására, ezúttal javasoljuk, méltóztassék az igazgatóságot megbízni, hogy kedvező időben a negyedik ezer darab részvényt az alapszabály 6. §-ánaik mindkét módozata szerint saját hatáskörében aláirásra bocsáthassa. Nem 'mulaszthatjuk jelenteni, hoigy a pénzválság és a háborús hirek folytán beállott bizonytalanság a papirpiacon oly derutot okozott, amire alig volt eset, minak következtében a koronajáradék 82.— koronán alóli árfolyamra szállott s habár az év végéig némi javulás állott be, mégis saját papírjainknál e címén, legalább látszólagos jelentékeny veszteséget kellett leírnunk. Különösen hangsúlyozzuk, hogy intézetünk zálogháza a lefolyt évben erősen gyarapodott és állományunk 67.000.— koronával emelkedett, ami a zálogkamat emelkedésében kedvezően mutatkozik. Üzletünk ezen ágát természetes fokozatban kívánjuk fejleszteni, amire az e téren való verseny csökkenése legjobb kilátást nyújtja. Az egyes üzletágak forgalmát következő adatok mutatják: Összforgalom: 146,278.632-12 K Emelkedés 39,900.077-30 K Pénztárforgalom: Állomány 1912. január 1-én 108.330 78 K Bevétel 1912. évben . 17,879.969 38 K 17,988.300 16 K Kiadás 1912. évben . 17,799.139-29 K Készpénz 1912. dec. . 1-én 189.16987 K 17,988 300'16 K Forgalom 35,976 600-32 K Betétek; Takarékbetétek. Állomány 1912. január 1-én 2,964.386-31 K Betét 1912. évben . . 2,343.094-90 K a betét kamatai . . . 130.451-51 K 5,437.93272 K Visszafizetések 1912. évben 2,467.480-06 K Kifizetett kamatok . . 11.230-63 K Állomány 1912. dec. 31-én 2,959.222 03 K 5,437.932-72 K Forgalom 10,875.865-44 K Csökkenés 5.164 28 K Betétek Állomány 1912. január 1-én Betét 1912. évben . . Kivét 1912. évben . .' Állomány 1912. dec. 31-én ....._ Forgalom Csökkenés Váltók. Állomány 1912. január 1-én . . , . . 4,330.493-30 K Leszámitoltatott 1912. évben .... . 19,717.098 53 K 24,047.591-83 K Beváltatott és visszleszámitoltatott 1912. évben 19,702.935-25 K Állomány 1912. dec. 31-én 4,344.656-58 K 24,047 591-83 K Forgalom 48,095.183-66 K Emelkedés 14.163-28 K — folyószámlán. 61.646-73 K 602.861-89 K 664.508'62 K 609.606 65 K 54.901 97 K 664.508 62 K " 1,329.017 24 K 6.744-76 K