Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-07 / 31. szám

9 DELMAQYARORSZAG 1913. február 11. san gondolkozó ember előtt jogosult. Viszont nem ismerem el a .kávéházi parlamentarizmus jogosultságát, •Végiil Isisekiutz indítványának mellőzésé vei, a tárgyalás nyomban való megkezdését 'kiérte Lukács László. Issekutz Győző visszavonta indítványát, mire a bizottság hozzáfogott a javaslat általános tárgyalásához. Közben megjelentek Lévay Lajos báró és Darvai Fülöp munkapárti képviselők, akik ugyan nem tagjai a bizottságnak, de bementek a tárgyalási terembe, ahol ép akkor Németh Károly előadó ismertette a javaslatot. Tisza István gróf tizenegy órakor szín tén megjelent a Házban és a bizottsági terembe lépett, ahol a hallgatók számára főntartott helyen telepedett le. Németh Karoly, akit maga Tisza István szemelt ki a bizottság előadójának, szakaszról-sz<akaszna fejtegette a javaslatot, Idősb Erdély Sándor, volt igazságügyminiszter szólalt föl az alőadó után. Hevesen támadta az ellenzéket, amelynek szerinte nem a választójogi reform megalkotása a célja, hanem a kormány megbuktatása. A mostani körülmények között nem tartja ugyan helyesnek a javaslat tárgyalását, de minthogy ez taktikai kérdés, nem terjeszt elő indítványt. A javaslat megfelel a célnak, Szerette volna, hogy e javaslat tárgyalását kapcsolatba hozták volna a vele összefüggő reformokkal: a kerületek beosztásával, a házszabályok revíziójával ós a közigazgatás áh lamositásával. A javaslat három .intézkedése miatt aggodalmai vannak, ezek: a harminc éves korhatár, a munkásoknk egyhelyben való alkalmazása és az, hogy a választónak magának kell igazolni választói jogosultságát. Szász Károly volt (miniszteri tanácsos beszélt harmadiknak. Szerinte a közvélemény ,nem óhajtja a választójog kiterjesztését és föltárta a vidéki analfabéta választóknak azt az önző álláspontját is, amely ,nem akar jogot adni másnak. Bár a sajtó nagyrésze radikális, ő nem törődik a tapsokkal, mert mindig liberális volt. Az általános választójogot igenis korlátozni kell, — mondta tovább Szász Károly — és ezért" helyes a 30 éves korhatár, ezért, nézi aggodalommal a titkos szavazást, A részletes tárgyalásnál indítványozni fogja, hogy az egész vonalon nyilt legyen a szavazás. A hat elemi iskola elvégzésének kikötését helyesli, de aztán ki kell fejleszteni a népiskolákat. A választójoga bizottság ülésének érdekessége Blanár Béla dr. kassai képviselő felszólalása volt. A kassai munkapárt utasításához híven Blanár bejelentette, hogy a következő inditványokat fogja a javaslat megfelelő szakaszainál előterjeszteni: 1. A választójogi korhatár huszonnégy év. 2. Választójoga van minden írni-olvasni tudó ipari munkásnak ós kereskedelmi alkalmazottnak, aki ipari, üzleti, vagy vállalati alkalmazásban, egy ós ugyanazon iparágban vagy fogl a.lkozásk őrben legalább két éve dolgozik, ha pedig idénymunkás, legalább két idényen át dolgozott. 3. Budapesten ós a törvényhatósági jogú városokon kivül titkos legyen a szavazás minden rendezett tanácsú városban és olyan községben, amely önálló kerületet alkot. 4. Ahol a szavazás titkos, ott büntetőszankcióval tétessék kötelezővé a szavazás. 5. A munkádé által alkalmazottja minősítésének és munkaidejének igazolása céljából ikiadott bizonyítványok tartalmi valódisága büntető-szankcióval biztosdttassék. Blanár :a részletes tárgyalásnál fogja •megokolni módosításait, A javaslathoz holnap délelőtt, a tizenegy órakor kezdődő ülésen Kabós Ferenc, Niamessny Mihály ós Szabó János fognak felszólalni. A mai ülés délután háromnegyed kettőkor ért véget. Küzdelem a munkanélküliség ellen. (Saját tudósítónktól.) Csak tegnap irtunk arról, hogy Nagyváradon közel hétezer ember él most minden munka nélkül és hogy a város legközelebb tanácskozik, hogy mint segítsen ezen a bajon. De nemcsak Nagyváradon, hanem mindenütt ijesztő a munkanélküliség. Most már az ,a helyzet, hogy e kérdést országosan illik megvitatni és ,a nyomorúságon lehetőleg segíteni. Szegeden — ha statisztikát készítenének — szintén több ezer embert találnának, akik munkanélkül tengődnek ós nem is sejtik, vájjon mikor kapnak valami foglalkozást . . . Igazán érdemes volna Szegeden is egy kis statisztikát készíteni, bár tartani lehet, Ihogy annyian lennének a .munkanélküliek, hogy nem sikerülne a teljes összeírás, — tulsokan bekerülnének és kimaradnának. Hogy a munkanélküliség ellen való hiziositás ügye hogyan terjed az egyes országokban, azt Gént. város képviselőtestületének az 1909—1911. évekről szóló mostanában megjelent jelentéséből látjuk. A genti rendszert nagy sikerrel honosították meg a legtöbb hollandiai városban és a legtöbb hollandiai inunikásszervezet csatlakozott hozzája. /Emellett a hollandiai kormány általános munkanélküliség ellen való biztosítást tervez. Norvégiában is elfogadták és alkalmazzák a genti rendszert, Dániában van biztosítva ez idő szerint ia munkások legnagyobb százaléka. A munkanélküliség ellen való biztosítást részben az állam valósította meg azzal, hogy egyes segélyző egyesületeknek .aránylag nagy eszközöket állit a rendelkezésére. Az állam ezenkívül az egész országban sikeres munkaközvetitést létesített. Svájcban (Genf és Basel városok vezették he a genti rendszert; több városban és kantonban a biztosító alap létesítése terbe van véve. Finnországban az állam minden szervezet ós egyesület segélyalapjához, amely tagjainak munkanélküli segélyt ad, anyagi lag hozzájárul. Olaszországban a Luzattiminisztériumnak ez irányban tett javaslatát a szenátus elvetette. Egyes városok itt is adnak hozzájárulást az önkéntes munkanélküliség ellen való biztosításihoz. Ugyanígy Prágában (Ausztria) As. Svédországban a kormány javaslatot dolgoz ki az általánosan kötelező munkanélküliség ellen való biztosítás létesítésére. Spanyolországban végre a liberális kormány élénk agitációt fejt ki önkéntes segélypénztárak alakítása érdekében, amelyekhez azután az állampénztárból járul hozzá. Franciaországban ,az állam 110 ezer frankot ad minden évben a munkanélküli segélyző .egyesületeknek; a pénz nagy része azonban visszakerül az állampénztárba, mert a munka konföderációja hallani sem akar erről segélyről; csak az utassegélyt ismeri el tagjai számára. A kormány az összeg nagy részét a nyilvános munka,közvetitők javára .fordította, amelyek érdekében .most szerény agitáció folyik. Emellett .folyamatban van a munkanélküliség esetére való nem kötelező biztosítás a legtöbb nagy városban. Angliában az állam a faipar, építőipar és fémipar számára ,a köteletfő kliztc/útást rendszer,esitette. A többi összes iparágakban megelégszik az ideiglenes nem kötelező biztosítással és az érdekelt szervezeteknek magas összegeket ad hozzájárulás címén. Ezen á módon egy milliónál több munkást biztosítanak munkanélküliség esetére. Rendkívül érdekes a jelentésnek Németországra vonatkozó része a munkanélküliség asetére való biztosítást illetőleg. Strassburgb.an és bét (külvárosában a genti rendszer érvényesül; Stuttgartban szintén; Rixdorfban Charlottenburgban tervbe van már véve és a jelentés szerint rövidesen Nagyberlinben is megvalósítják rövid időn belül. Bajorországban München és Nürnberg határozták el elvben a bevezetést és a határozatot azonnal végrehajtják, mihelyt az országgyűlés megszavazza a munkanélküliség ellen való biztosításra régen megígért 200.000 márkát, A jelentés azt mondja, hogy a jövő esztendőkben egész Délnómetországhan meglesz a genti rendszer. Köln és Eupen el is határozták elvben. Poroszország legtöbb nagy városában is követelik a munkások Poroszország és Szászország elmaradt országok ebben a tekintetben. Végül a jelentés a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Nemzetközi Egyesület tevékenységét ismerteti, .amely 1910. szeptemberében alakult Párosban. Az egyesületnek 14, nemzeti szakosztálya van és 6 most alakul. Királysértésért börtönre itélt vadász-hadnagy. — Lezüllött katonatiszt bünpöre a szegedi törvényszék előtt. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvényszék harmadik büntető tanácsa csütörtökön egy királysórtéssel ós ,a királyi ház tagjainak a megsértésével vádolt lezüllött katonatiszt bünpörében ítélkezett. TriscMer István ült a vádlottak padján, aki néhány évvel ezelőtt még vadász-hadnagyi uniformisban feszengett az előkelő társaságokban, most pedig megkopottan, pecsétes ruhában ült a börtönőrök"között. A szabadkai törvényszók nemrégiben nyolc hónapi börtönre ítélte. rablás miatt, az itélet végrehajtása elöl azonban megszökött. Amikor rátaláltak a csendőrök és letartóztatták, dühében gyalázta a király személyét és a királyi ház tagjait, Ezért, emelt ellene vádat az ügyészség. A bíróság a .súlyosbító körülmények mérlegelésével hat hónapi börtönre ítélte ,az exhadnagyot. A lezüllött katonatiszt a b ácsmegy el hódsági illetőségű. Jómódú gazdálkodó gyermeke, aki a szabadkai gimnáziumban taníttatta, aztán pedig elvégeztette vele a katonai iskolát. A tiszti -pályán igen szép karriert jósoltak a talentumos, intelligens fiúnak. A karrier azonban hirtelen derékontört, A snájdig hadnagy inni kezdett, elhanyagolta a kötelességét, több fegyelemsértést is elkövetett, ugy, hogy végre távoznia kellett a hadsereg kötelékéből. Innen kezdődik a fokozatos sülyed'ése. Az összeköttetései révén Írnoki álláshoz jutott Bácsujlakon. Néhány hónap multán kileste, amikor a községi bíró nagyobb összegű pénzt akart föladni a postára, A mindenre elszánt Trisehler elrabolta a pénzt a bírótól: Bűne hamarosan kiderült és letartóztatta a csendőrség. A szabadkai törvényszók nyolc hónapi börtönre ítélte. A tárgyalás üttán szabad onbocsátották. Éjjeli mulatóban kapott alkalmazást, mint zongorista. Aztán a múlt év decemberében beállt vásári kikiálltónak. Közben jogerőssé vált az itélet, de az ex-hadnagy nem jelentkezett. Körözést bocsátottak ki ellene, amelynek alapján a múlt óv december tizenötöd ikén két csendőr Bácsujlakon 'letartóztatta. Letartóztatása (közben becsmérlő kifejezésekkel illette a királyt és a királyi ház tagjait. A tárgyaláson Rigó Endre dr. elnökölt. Az elnök kérdéseire elmondta,, hogy huszonnyolc éves, magyar, német és angol nyelven beszél. Azzal védekezett, hogy amikor letartóztatták, ittas állapotban volt ós nem is tudja, (hogy mit mondott. Könnyezve beszélte, hogy az alkohol a tragédiájának az oka. Az itélet kihirdetése után beszállított: ák a Csillagibörtön'be, ahol megkezdi büntetésenek a kitöltését.