Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-06 / 30. szám

9 DELMAQYARORSZAG 1913. február 11. társaságok tárgyalásokat folytatnak, (hogy közös költségen megfigyelő-hajót küldjenek ki az északatlanti jéghegyrégióikba. A hajót szikratávirató készülékkel fogják fölszerelni és feladatává teszik, hogy az amerikai drót­talan állomásoknak ós az óceán-szelő gőzö­söknek jelentsék a jéghegyek fölbukkanásá­nak helyét. — Érdekes cselédkérdés megoldás. A cseléd kérdések teljesen njszerii és tagadha­tatlanul érdekes megoldását -eszelte ki egy st. louisi gazdag kőfaragó felesége. Ticbacsékné -asszony — igy hiv-ják a. cselédprobl ómának modern megoldóját — kilenc fiúnak szeren­esés .anyja, aki minden egyes, szolgálatába álló cselédet és szobaleányt kioktat arra, hogy ötesztendei kifogástalan szolgálat után férjhez mehet valamelyik fiához. A derék asszony bárom legidősebb fia tényleg a csa­ládnál alkalmazásban volt szobaleányok ós cselédek közül választotta feleségét és a ház úrnője bizto-s abban a dolgában, liogy a többi hat fin is megtalálja majd a párját ;a háztar­tásban foglalatoskodó leányo-k között. Talán nem fölösleges (fölemlíteni, hogy a -háziasz­szonynak van gondja arra, hogy a h-ozzá be­álló leányok külsőleg is tetszetősek és szem­revalók legyenek é-s hogy a háztartásbeli -eré­nyeken -kivül valamely-es képzettséggel is rendelkezzenek. Ticbacsékné asszony nyíltan hangoztatja, hogy: „ha a szegődött leányok öt éven át jók az én háztartásomban, -akkor jók arra is, hogy jó feleségek váljanak belő­lük és fiaimat boldogítsák" De a ház urának is megvannak -a maga elvei és ha valamely fia nagykorú lesz, minden továbbiak nélkül beveszi a -cégbe és résztulajdonosává teszi a tekintélyes vagyonnak. A házas fiúik -mind a szülői -ház közelében vesznek lakást, vagy építtetnek házat és a család csaknem min­dennap együtt van, hol az egyik, hol a másik háznál. A megházasodott fiuk közül egyiknek sem volt oka megbánni választását és hogy az érdekes oselédreforrn men-nyáre beválik, legjobban mutatja az, hogy a szülői ház soha sem v-olt cseléd nélkül, -sőt rendszeres nyil­vántartást kell' vezetni a jelentkező csinos ós jól nevelt perszónákról ... Hanem, kérdjük szeretettel, mit csináljon például az a család, amelyben nin-csenek ilyen vőlegény-jelölt fiuk?* — Nem kém. Megirták a lapok, hogy a temesvári rendőrség több debreceni 'keres­kedő följelentésére letartóztatta Pittrof Li­pót temesvári építőmestert. Most kitudódott, hogy a Pittrof letartóztatásáról szóló hír­adás téves volt, amennyiben ellene sem csa­lás, sem sikkasztás miatt nincs folyamatban rendőri eljárás s így le sem tartóztathatták. — Kenyéruzsora Debrecenben. A deb­receni pék-elk fölemelték a kenyér és egyéb siiteményék árát -és Debrecen népe most meg van rémülve. Holnaptól kezdve nem 24 vagy 30 fillér lesz a kenyér kilója, ha-nem 28 és 36 fillér. És a közönség hiába tiltakozik, hiába sir. A derék debreceni sütök szervezkedtek, kar telibe lépteik s -egyöntetűen emelték föl az árakat. A jó debreceni cívisek most ugy akarnák segiteni a dolgon, hogy -összehívják a közélelmezési (bizottságot, hátha ez meg­védi őket a pékuzsora ellen. Debrecenben ugy tartják, hogy községi kenyérgyárat kel­lene építeni. — A kis gyermek halála. Gregus Józse átokházai gazdálkodó keddien eltávozott ha­zulról és a másfél éves Ilon-a leányát a tizen­három éves Júlia leánya őrizetére bízta. A leány átvitette a -gyermeket Szécsi Mihály szomszédos tanyájára, ahol szintén csak gyermekek tartózkodtak. Gregus I-lona eddig még ismeretién (körülmények köaiöittr -olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy -szer­dán reggel belehalt -a sérülésleibe. Holttes­tét beszállították az alsóközponti hullaházba. A rendőrség magiritlitotta a nyomozást, hogy g gyermek haláléért -kit terhel a felelősség. — A mozgóképek az ipari termelés szolgálatában. Az amerikai újságok nagy­jelentőségű reformról adnak hirt, a-m-ely al­kalmas arra, hogy az ipari termelés rendjén mind a. munkaadóknak, mind pedig a mun­kásságnak jelentékeny szolgálatokat tegyen. A ref-orm a kinematográf alkalmazásának köszönheti sikerét, tehát ismét egy uj terület nyilik m-eg ennek az annyira népszerű intéz­ménynek, -melynek hasznos eredményei szin­te beláthatatlanok. Az északamerikai hatal­mas gyárak egyike mozgókép-fölvevő gépet állított be egyik műhelyébe, ahová a t-elep legügyesebb munkását állította. A munkást megbízták egy bizonyos cikk -elkészítésével és amikor hozzáfogott -a munkához, megindito-t­ták a fényképező gépet, amely hiven lefény­képezte a munkás összes fogásait, mozdula­tait és a munkásnak valamennyi apró-cseprő részletét. A fényképező gép mellett percmu­ta-tó órát hoztak működésbe, amely pontosan jelezte, hogy a munkának egyes fázisai és az -egész, befejezett munka meddig tart. A kész filmet aztán bemutatták azoknak a munká­soknak, akik az illető munkálat elkészítésé­vel lesznek megbízva. Vetítővászon elé ültek és lepergett előttük az ügyes munkásnak minden mozdulata, fortélya és fogása, ugy, hogy mindannyian egyszerre s könnyű szer­rel .saj átitatták el az iparcikk terme-lésének -mindén részletét. Ez az -eljárás kitűnően si­került ós ami a fődolog, a munkaidőnek és a munkaerőnek jobb kihasználását tette lehe­tővé, A munka, amely eddig 37 percet vett igénybe, az avat-ott -munkás szemléltetése után 9 perc alatt befejeztetett:, ami a mun­kások részére husz százalékos béremelést eredményezett, A kísérletek tovább folynak és remélik, -hogy az üze-m minden osztályá­ban kedvezőbbé tehetik ugy a termelés ará­nyát, mint az alkalmazottak keresetét. — A fertőző betegségek elleni védeke­zésnek legfontosabb tény-ező-je a száj- ós a. fogak rendszeres ápolása. Ma már tudjuk,, hogy az összes -fertőző beegségeket a bakté­riumok okozzák, amelyeknek legkedvezőbb talaja -a szájüreg, -amelyben -a rosszul ápolt fogak -elegendő táplálókat nyújtanak nekik. Rendszeres és rationális sz-áj- és ifog,ápolással a Sarg-fóle Kalodont segitségével -megerősít­jük -a fogjbust, tisztán, fehéren és -egészsége­sen t-artjuk -a fogaikat és megóvjuk -magun­kat azoktól a betegségektől, amely-eket a leg­újabb kutatások terén a baktériumok hatá­sára lehet visszavezetni. NYILT-TER*) IIIIIIIIIHBBHN Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudolf-tér 5. szám. BBBBBBBBBBBBBBBBB BflBflflBBBBflBBBBÜÜÜ Gépíró felvétetik Mikosevits közjegyző irodájában. í IBBI BBBBBBBBBBBBB *) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vál­lal felelősséget a szerkesztőség. Adatok a tömegsztrájk méreteire. (Saját tudósítónktól.) Aki a Népszavát • figyelemmel kiséri, láthatja, hogy közeledik a nagy nap, amikor Magyarországon ki­mondják a tö-megsztrájkot. Ez a várás ad a;k­tuálitást a-nnak, hogy ismertessük, milyen a tömegsztrájk a sztrájkok igazi hazájában: Amerikában. A nagy gazdasági válságok klasszikus hazája az észak-amerikai Unió. Itt, ahol min­den az anyagi kérdések körül forog, -melyek mellett elenyésző jelentőségű minden más, ahol a tőke és munka közötti küzdelem annyira borotvaélre van állítva, -hogy a föl­billenés jóformán mindig pillanatok kérdése — itt, ahol a hihetetlen nagyságú vagyonok látása folyton az aránytalan megosztás gon­dolatával keseríti a munkájából -csak ép -szű­kösen megélőt — örök harc folyik a társa­dalmi gazdaság terén a két tábor 'között s mindaddig is fog tartani, -amig a nagyvagyo­nu osztály meg ne-m semmisül. M-a -még erö­sebb, -mert a hatalmi tényezők is az ő olda­lán állanak, azonban leveretésiik csak idő kérdése, de elkerülhetetlen. Ahol kitalálták az „a-merikázás" néven is-mert veszélyes fegyvert a munkaadók tönkretételére, ott gondolható, mily arányú egy igazi töm-egsztrájk. Minden évben van egy vagy több kisebbszabásu sztrájk, -mely­ben pár százezer -munkás vesz részt, d-e az ilyet nem szokás tömegsztrájknak tekinteni. E pillanatban például a neveyorki női szabók, fehérvarrók és szabászok sztrájkolnak vagy 200.000-en, de e -munkaszünet nem terjedvén kijebb a világváros határán s nem -csatlakoz­va hozzájuk -egyéb -szakmabeliek, -helyi je­lentőségűnek tekinthető. Az igazi tömeg­sztrájk ott az, mikor egy világváros összes munkásai beszüntetik a munkát, amikor a ipészároslegény nem vág hust, a pék nem süt kenyeret, a szemetes nem hordja el a piszkot, a boltos nem nyitja ki boltját, a te­'jesfarmert elverik, amiért tejet -mer a városba 'hozni, nincs közlekedés, nin-cs hirlap, nincs gáz- és villanyvilágítás, de revolverek lövé­seinek ropogása hallatszik az utcáról és el­vadult tömegek féktelen garázdálkodása ve­szélyezteti a személy s vagyonbiztonságot. Ma még a vége az ily mozgalmaiknak az szo­kott lenni, hogy ,az illető állam kormányzója berendeli a városba a katonaságot, mely rö­vid ütközet után, pár utcai zavargó -lelövé­sével helyreállítja a „rendet" s minden a ré­giben marad. Legkevésbé árthatnak a sztráj­kolok azoknak, akik ellen a zavargások irá­nyulnak: a nagygyárosok és milliomosok beleülnek az automobiljukba családostól együtt és elvonulnak falusi kastélyaikba vagy más városban levő palotáikba, még azzal sem törődve, hogy gyáraikat lerombolják-e a sztrájkolok, mert ez -megint a biztositó-tár­saságok-at érdekli. Mindenféle -kárra van kár­térítés, földrengéstől kezdve a sztrájkig, d-e azért a biztositó társaságok virágzanak a legjobban s adnak legnagyobb osztalékokat. Az első igazi nagyszabású töm-egsztrájk a chicagói husmunkások harca volt a -lius­tröszt zsaruok-sága ellen. Upton Sinclair „Jungle" cimü müve óta, mely magyarul „A mocsár" név alatt ösmeretes, t-udja a világ, mi az a chicagói liuströszt és micsoda garáz­daságot visz végbe ott -néhány milliárdos az emberek millióinak kárára. -A figyelmet" azon­ban ez állapotokra a nagy tömegsztrájk to­relte, mely bevilágított a sötétbe és föltárta a titkok mélyét. Kisebb-nagyobb -sztrájkok azelőtt is vol­tak Amerikában, azonban ez volt az első, a mely az egész világ figyelmét magára von­ta. Azt lehet mondani: ez volt a „Jun-i" -erő­próbája, mert"ekkor nemcsak a húsvágó mun­kásokat vonta iki a munkából, de létrehozván az első „sympathystmke"-ot, Chicagónak csaknem minden tenyeres-napszámosa abba­hagyta a munkát és zavargásra adta magát. Nyár volt és a vágóhidakon .fölhalmozott le­vágott mariba- és disznÓluis^megrom 1 ott, dög­letes levegőt terjesztve az egész városban. A

Next

/
Thumbnails
Contents