Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

6 DfiEMAGYARORSZXQ 1913. február 1. védelmére elkerülhetetlenül szükséges, a csá­szári birodalom ázsiai birtokainak Integráns rsézét alkotó többi sziget birtoklása nem ke­vésbbé elkerülhetetlenül szükséges Kisázsia biztonságára, Minden olyan megoldás, mely a kormány autoritásának e szigeteken való csökkentésére irányulna, azzaíl az eredmény­nyel járna, hogy e szigetek ugyanannyi agi­tációs középpontokká válnának és hatásuk átterjedne a szomszédos szárazföldre is. En­nek következtében a ziláltság és fölosztás ál­lapota következnék be, miiként Macedóniában történt, melynek viszonyai Európa nyugal­mát fenyegették és még mindig fenyegetik. Eltekintve a sajnálatos hatásoktól, melyek­kel ily megoldás Törökország közvélemé­nyére járna, ellentmondásban állana a nagy­hatalmak fölfogásával is, kiknek a császári birodalom állandó jellegű konszolidálásának és boldogulásának lehetővé tétele szivén fek­szik. Ennek következtében a porta hozzájá­rul ahhoz, hogy a hatalmak a szövetséges balkáni államok által megszállott szigetek sorsát eldönthessék, ha számhaveszik az előbbi megfontolásokat és gondoskodnak ar­ról, hogy a Dardanellák helyzetének integri­tása garantáltassék, amit a magas porta Eu­rópa egyik legfőbb érdekében tevő dolognak tart. A császári kormány meg van győződ­ve, hogy a hatalmak az igazságosság és mél­tányosság szellemében hajlandók lesznek el­ismerni, milyen nagyok iaz áldozatok, me­lyekhez a kormány már eddig is hozzájárult és el fogják ismerni, hogy a porta jogosan jár el, ha visszautasít mindennemű uj kö­vetelést és igényt, amelyeket a szövetsége­sek esetleg emelnek. Semlegesek a hatalmak. Konstantinápoly, január 31. Pallavi­cini őrgróf osztrák-magyar nagykövet tegnap délután a porta válaszjegyzékének átnyujtásánál sajnálatát fejezte ki a török külügyminiszternek, hogy a porta ilyen sokáig habozott a jegyzék átnyuj fásával. Attól tart, hogy a válasz későn jön, mert a hatalmak közvetítése a fegyverszünet­nek időközben történt fölmondása által tárgytalanná vált. A jegyzék hatása. Konstantinápoly, január 31. A miniszter­tanács határozata .alapján utasítják a londo­ni török békedelegátusokat, hogy a balkáni delegátusok elutazása ellőtt ők se térjenek vissza semmiesetre se Konstantinápolyba. — A fegyverszünet fölmondását a diplomácia köreiben hűvösen, a porta köreiben pedig egykedvűen fogadják. Az ifju-törölk bizott­ság köreiben nagy a csalódás, a népet pedig elkeseríti az a tudat, hogy most újból rája szakad a háború minden veszedelme ós nyo­morúsága. Hétfőn este 7 órakor. Konstantinápoly, január 31. A sajtóiroda közli a főhadiszállás kommünikéjét, .amely a következőket mondja: Miután a bolgárok a fegyverszünetet fölmondották, az ellensé­geskedések a hadviselő feliek között kötött fegyverszünet-jegyzőkönyv negyedik pontja értelmében hétfőn este hét órakor újból meg­kezdődnek, A belügyminiszter a vidéki váro­sok hatóságaihoz körtáviratot intézett, mely­ben a fegyverszünetnek a bolgárok részéről történt fölmondásáról értesíti őket és hozzá­teszi: A kormány a helyzetnek, valamint a nemzet érzelmeinek megfelelően fog eljárni, kötelességét teljesíteni fogja. A miniszter ki­fejezést ad annak a reményének, hogy a la­kosság a szükségeseknek .mutatkozó intézke­désekhez hozzá fog járulni és felszólítja a hatóságókat, hogy a rendet föntartsák és ne engedjék meg hamis hírek ölterjedését, me­lyek a kedélyeket izgathatnák. Bulgária a háborúért. Szófia, január 31. A Mir foglalkozik a porta merev magatartásával és kijelenti, hogy Bulgária a török válaszjegyzékkel meg lehet elégedve annyiban, mert az visszaadja Bulgáriának a teljes akciósza­badságot. Ha a hosszura nyúlt tárgyalá­sokat eddig elviseltük, ez tisztán a hatal­mak iránt való tiszteletből történt, kik egyértelműen elismerték ügyünk igazsá­gosságát. Európa érdekei és az általános béke kedvéért ily módon nagy árt fizet­tünk. Ha a nagyhatalmak ez eddig föltét­lenül szükségesnek tartották, ugy most meggyőződhettek Törökország makacs javithatatlanságáról és ez nekünk most jo­got ad, hogy az ellenségeskedéseket sza­badon folytathassuk. Csöndes közgyűlés. — Választások, telekvételek, segélyek. — (Saját tudósít ónktól.) A közgyűlés har­madik napja .már alig érdekelte a városatyá­kat. Pedig választás is szerepelt a napiren­den. A színház körüli való izgalmas harc ala­posain kimerítette a közgyűlést, mert az a néhány ember, aki elfáradt a városházára, egy mukkot sem szólt bele a tanács előter­jesztéseibe. Épen hogy csak kíváncsiságból ültek a padsorokban. A karzaton azonban annál többen voltak. Részint a színházi ihec­cek folytatását várták, részben pedig a Sze­gedi Atlétikai Klub segélyének a megszava­zásáért drukkoltak. Tekintélyes számban megjelentek még a hallgatóság soraiban az adótiszt és irnok-jelöltek hozzátartói. Jelentősebb ügy alig szerepelt a napi­renden. Megválasztottak két adótisztet és egy írnokot, a Sz. A. K. bizonyos kikötések­köl megszavaztak tiz évrie évi ezer korona segélyt a tribünépités céljaira, ujabb terüle­tet adtak a sporttelep fejlesztésére és a pá­lya-bérletet meghosszabbították 1933-ig. A város támogatását valóban megérdemli ez az agilis egyesület, amelynek igen jelentékeny része van a szegedi sportélet megteremtésé­ben és fejlesztésében. Elhatározta még a közgyűlés két telek megvételét és a Liliom­utca gázzal való világítását. Ennél a tárgy­nál kissé szórakoztak a bizottsági tagok, a mikor előterjesztették a rendőrségnek azt az indokolását, hogy „nagy éjjeli forgalma van". i 4 A közgyűlést a jövő hét péntekjén foly­tatják. ' .; Lázár György dr. polgármester délután négy órakor nyitotta .meg a közgyűlést. A mult ülés jegyzőkönyvének a .fölolvasása után következett a közkórházi költségvetés jóváhagyása tárgyában érkezett belügymi­niszteri leiratnak a tárgyalása. A belügy­miniszter módosításokat eszközölt a költség­vetésben, amit tudomásul vett a közgyűlés. A belügyminiszter másik leiratában vég­érvényesen jóváhagyta a színházi helyárak fölemelését. Pozsonymegye köriratot intézett a tör­vényhatósághoz ,a vármegyéi törvény módo­sítása és a közigazgatás államosítása tárgyá­ban. A közgyűlés ,a tanács javaslatára napi­rendre tért a körirat fölött. Ezután a választások következtek. Első osztályú adótisztnek egyhangúlag megvá­lasztották az első helyen jelölt Nagy Jánost. A másodosztályú adótiszt választásánál tit­kos szavazás után nagy többséggel az első helyen jelölt Selmeczi József került ki győz­tesnek. Az első adótiszti állásra második he­lyen Graeza Jánost, a harmadik helyen Gaál Mihályt, a második adótiszti állásra máso­dik helyen Pávó Ferenc, a harmadik és a negyedik helyen pedig Gertner Ferenc és Kertész Sándort kandidálták. Az írnoki állásra első helyen Jó járt Já­nost, a második, harmadik, negyedik és ötö­dik helyen Gyólay Ferencet, H. Varga Gyu­lát, Tóth Ferencet és Dobóczky Lajost je­lölték. A titkos szavazáslVil H. Varga Gyula került ki győztesként. A választások után következtek a taná­csi előterjesztések. Az Apáca-, Alföldi-, Fa­ragó-, Délibáb- ós Galamb-utcák gázzal való világítását mellőzte a közgyűlés, mert ezek az utcák még rendezetlenek. A Liliom-utca gázvilágitásót a rendőrkapitányi hivatal ké­résére elhatározta a közgyűlés. Hat légszesz­lámpát állítanak föl a Liliom-utcában, ami évente négyszáznegyven korona többletet je­lent. A Kossuth Lajos-siugárut 44. számú tel­ket megvételre ajánlották a városnak. Mint­hogy a sugárútnak épen az a. szakasza kerül rendezésre, a kiszökellő telek megvételét ajánlotta a tanács. A vételár huszonhárom­ezer korona. A közgyűlés névszerinti szava­zás utján egyhangúlag elfogadta a tanács előter j esztését. Újszeged polgársága deputációban leér­te, hogy a Torontál téren piacot létesíthesse­nek. Minthogy Újszeged .lakossáiga a leg­utóbbi népszámlálás óta ötven százalékkal szaporodott s a forgalom is jelentékeny mér­tékben emelkedett, a tanács méltányosnak ta­lálta a kérést és elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés vitta nélkül engedélyezte Újsze­gednek a napi élelmiszer piacot. A Szegedi Atlétikai Klub tiz évre évi ezer korona segélyt, ujabb ezernégyszáz kvadrát területet és még azt kéri a várostól, hogy a pálya-bérleti szerződósét 1923-ról .hosszabbítsák meg 1933-ig. A klub azért ké­ri a város támogatását, mert tribünt épit és a sporttelepet is kiterjeszti. A tanács hozzá­járult a kéréshez, de azzal a megszorítással, hogy az egyesület köteles beterjeszteni az évi zárszámadását, hogy amiennyiben ele­gendő vagyona volna a tribün költségének saját tőkéjéből való fedezésére, akkor az évi segély megszűnnék. Kiköti még a tanács, hogy a klub .engedje át a sporttelepet a ta­nulóifjúság céljaira a megjelölt esetekben. Hoffer Jenő és Ottovay István ellenezték a tanács megszoritó föltételeit, a közgyűlés azonban változatlanul elfogadta a tanács előterjesztését. Az Ipar-utca 11. számú telket tizezer ko­ronáért megvételre ajánlották a Priváry­örökösök. Minthogy a fogadalmi templom környékének a rendezésénél szükség van a telekre, a közgyűlés elfogadta az ajánlatot. A polgármester hat órakor berekesztette a közgyűlést és a farsangi ünnepek miatt február hetedikére tűzte ki a folytatását. A Royal Kavéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál Holnap este nagy tombola.

Next

/
Thumbnails
Contents