Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-04 / 28. szám

1913. február 4. Háború és béke várás. — A fegyverszünet hétfő este hét órakor lejárt, de ma még nem dördültek el az ágyuk és minden jel arra vall, hogy ha kedden ki Is tör, igen rövid ideig tart. — A nagyhatalmak mindent elkövetnek a béke érdekében. — Békés nyilatkozatok. — (Saját tudósítónktól.) Háborús állapot kisért ós veti rémes árnyékát a Balkánon. Az uj háború ideje immár elkövetkezett. Ma este hét órára várták a harc kitörését, de az késik, legalább órákig késik, ma hajnalra: 'keddre várják, talán hétfő és kedd között meg is dördültek az ágyuk, talán farkasszemet néznek a haláltusára (készült ellenfelek, — lehet, de ma hajnalig — lapzártáig — nem jött semmi jelentés, mely beszámolna a harc kitöréséről. Sőt: ami diplomáciai hirek érkeznek, azok — kivétel nélkül — békés természetűek. Békét kivannak és várnak. Szófiából jelentik. Illetékes helyről közlik, hogy a török delegátusok Londonban értésére adták a Balkán-államok delegátusainak, hogy hajlandók volnának a tárgyalást folytatni. Erre a Balkán-államok delegátusai azt felelték, hogy ezt az ajánlatot elfogadják, ha a törökök előbb elfogadják a Balkánszövetség föltételeit. Figyelmet érdemel Nikolicsnak, a szerb szkupsztina alelnökének nyilatkozata. Nikolics Londonban részt vett a béketárgyalásokon s most elutazott Londonból. A balkáni helyzetről a következőket mondotta: — Mi még mindig reméljük, hogy a háborút elkerülhetjük. Valószínű, hogy kedden hajnalban megdördülnek az ágyuk, de ez még nem jelenti azt, hogy a háború huzamosabb ideig eltartson és hogy a béketárgyalásokról és békés eredményekről lemondjunk. Talán ép az utolsó pillanatban a béke kerekedik fölül Törökországban is. Parisból jelentik: A Petit Párisién pétervári munkatársa beszélt az orosz külügyi hivatalnak egyik előkelő tagjával, aki ezt mondta: — Oroszország a válság kezdete óta szövetségeseivel és barátaival egyetértve elfoglalt álláspontjától nem fog eltérni. Meg fogjuk óvni semlegességünket, ameddig. a konfliktus a balkáni államokra és Törökországra szorítkozik és ameddig Törökország nem támadja meg a szövetségeseket saját területükön. Oly kormány, a mely országának életbevágó érdekeiért Európával szemben elvállalt kötelezettségeit teljesiti és minden lehetőt elkövet, hogy a háborút lokalizálja, nem járhat el másképen, mint ahogyan az orosz kormány eljár, amely mindig korrekt módon viselkedett és adott szavához hü maradt. A mi viselkedésünk irányát csak az szabhatja meg, hogy az általános béke s Oroszország érdekét folytonosan szemünk előtt tartsuk. Politikánk már közel volt az áldásos sikerhez, amikor egyszerre bekövetkezett a konstantinápolyi államcsíny, a mely minden számításunkat halomra döntötte. Még most semmi okunk sincs arra, hogy irányunkat megváltoztassuk, még mindig reméljük, hogy nem leszünk kénytelenek ebben a háborúban közbelépni. Bécsből jelentik: A nagyiköveti értekezlet egyértelműen megállapította, hogy DECMAQYARORSZ'AQ a porta válaszjegyzéke váratlanul és meglepően előzékeny és hogy ez a válasz a hatalmakat annál inkább ki kellett, hogy elégítse, mert nemcsak ők, hanem a balkáni államok is tisztában voltak azzal, hogy Kiamil basa kormányának válasza sem lehetett volna kedvezőbb. Hogy ha tehát az előbbi török kormány válaszát a további tárgyalás alapjául elfogadták volna, mi sem természetesebb, mint hogy az uj kormány válasza is elfogadható. Mivel azonban a balkáni államok más véleményen vannak és a háború folytatásához ragaszkodnak, nyilvánvaló, hogy csakis különös, Európa előtt ismeretlen okok késztetik őket erre, mert a hatalmak meg vannak róla győződve, hogy az utolsó török válasz után, még fönmaradt apróbb ellentéteket, elsősorban a drinápolyi szent helyek védelmének kérdését könnyen el lehetett volna simítani. Számolni kell a háború kitörésével, ami azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a béketárgyalást, \ — akárcsak a tripoliszi háborúban, — az ellenségeskedés ideje alatt is folytassák. Párisból jelenti: Venizelosz görög miniszterelnök, aki tegnap reggel érkezett ide Londonból, a Temps egyik munkatársának ezt mondta: — Nagyon sajnálom, hogy Londont kézzelfogható eredmény nélkül kellett elhagynom, de a balkáni delegátusok mindannyian azon a nézeten vannak, hogy rövid idő múlva újra meg fog kezdődni a béketárgyalás. Bulgáriával teljesen egyetértünk abban, hogy kölcsönös követeléseinket támogatjuk és a békét siettetjük. Drinápoly elesése bizonyos és mihelyt a bolgár ok megkapják Drinápolyt, a legrövidebb idő alatt helyre fog állni a béke. Azzal a szemrehányással illettek engem, hogy én mindenáron sürgettem a háborúnak folytatását. Erre azt felelem, hogy nem tarthatjuk hadseregünket hónapókon keresztül hadilábon. A türelem olyan tulajdonság, amelyet mi nem engedhetünk meg magunknak. A háború újra meg fog kezdődni, de meg vagyok róla győződve, hogy csak rövid ideig fog tartani. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A kikerülhetetlen háború. Konstantinápoly, február 3. A hivatalos portai körök azon a nézeten vannak, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdése kikerülhetetlen. Konstantinápoly, február 3. A nemzeti védelmet szervező bizottság és albizottság nagy tevékenységet fejt ki. Már megkezdték a jelentkező önkéntesek 'fölvételét. Törökország megalkotójának, Osman basának brusszai sirjánál gyűlés volt, amelyen a megjelentek megesküdtek, hogy nem tűrik, hogy a bolgárok meghódítsák Törökországot. Oroszország keze. Paris, február 3. Mint a Temps bukaresti levelezője biztos forrásból értesül, a bolgár-román konfliktusban enyhülés állott be és a megegyezés biztosra vehető és pedig azon az alapon, hogy Románia a Fekete-tenger partján nagyobb területet kap és ezzel szemben a maga részéről több olyan területbeli követelésről lemond, a melyekkel szemben a bolgár nemzeti érzés ellentállást fog tanúsítani. Konstantinápoly, február 3. A nagyvezér 3 egy intervjuban kijelentette, 'hogy teljes meggyőződése szerint Románia megegyezésre fog jutni Bulgáriával. A nagyvezér a maga részéről a román nép és uralkodója iránt érzett személyes rokonszenvnél fogva őszintén óhajtja, hogy Románia magatartását, a melyet ebben a konfliktusban tanúsított, ne legyen bkok megbánni. ^^^ Bulgária étvágya. Szófia, február 3. A kormánypárti Mir állást foglal az ellen, hogy a Bulgária és Törökország között függőben levő vitás kérdéseket ugy tüntessék föl, mintha Drinápoly a jövendő tőrök-bölgár határnak legszélső pontja volna. Még más kérdések is várnak rendezésre. Az ellenségeskedések újból való fölvétele esetében az azután következő tárgyalások teljesen uj alapon fognak megindulni. Folytatják a béketárgyalást?! Szófia, február 3. Illetékes helyről közlik, hogy a török delegátusok Londonban értésére adták a Balkán-álllamolk delegátusainak, hogy hajlandók volnának a tárgyalásokat folytatni. Erre a Balkán-államok delegátusai azt felelték, hogy ezt az ajánlatot elfogadják, ha a törökök előbb elfogadják a Balkán-szövetség feltételeit. A törököknek erre adott válasza még ismeretlen. Szabad az ut a Dardanellákon. Konstantinápoly, február 3. Mandelstamm, az orosz nagykövetség tanácsosa értesitette a külügyminisztert, hogy az .esetben, ha a porta hétfő délig nem nyilatkozik írásban arról, hogy az orosz hajók átmehetnek-e a Dardanellákon, ezt hallgatólagos beleegyezésnek fogják venni. A nemzetközi védő-flotta tudvalevőleg november elején is a Kiamiikorimány hallgatólagos beleegyezésével vonult be a Dardanellákba. Több, mint valószínű, hogy a kormány meg fogja engedni a Dardanellák előtt levő körülbelül husz hajóból álló idegen hajórajnak az átvonulását. :' Nincs pénz háborúra. Az Ephranosztán örmény bankár elnöklete alatt öt százalék hadi adó beszedésére alakult bizottság saját elnökére harmincezer fontot vetett ki, ez azonban kijelentette, hogy ő legfeljebb 30 fonttal hajlandó a hadialaphoz hozzájárulni. Ugyanilyen szomorú volt a gyűjtés eredménye más gazdag és magas állású személyeknél is. A hivatalnokok körében, akik fizetésüknek csak egy részét kapták meg, általánosan a békét óhajtják. Tízezer a fővárosban élő teherhordó közül csak háromszáz kurd jelentkezett önkéntesnek. Török önkéntes meglehetősen szép számmal jelentkezik, ,a keresztények közül azonban senki. Hohenlohe elutazott. Bécs, február 3. Hohenlohe herceg alezredes, aki /. Ferenc József őfelsége kéziratát viszi a cárnak, elutazott Pétervárra. (Hivatalos jelentés.) A nagyhatalmak álláspontja. Berlin, február 3. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" heti szemléjében ,a következőket irja: Amikor ezek a soroik megjelennek, még meg van a remény arra, hogy a porta legutóbbi kijelentései után a nagyhatalmak megegyező fáradozásainaik sikerülni fog az ujabb vérontást elkerülni. Európa békés törekvéseinek komolysága iránt, a mindkét félnek adott jóakaratú tanácsok után sem Törökország, sem a Balkán-államok nem lehetnek kétségben. A nagyhatalmak ily természetű közremtikö-