Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-25 / 46. szám

6 1913. február 25. az elesettek száma. Konstantinápolyban mindössze ötszáz sebesültet ápolnak. A többiek QaWipoMban 'és a Dardanellákban vannak ápolás alatt. A harctéren semmi elhatározó esemény nem történt. Szombaton folytatta az ellenzék Drinápoly bombázását. A nagyvezér köszönetet mondott a drinápolyi idegen 'kolóniának, amelyek lemondták a város elhagyásáról és megelégszenek a semleges zónába való átköltözéssel. Gallipoliból tízezer 'katonát a Dardanellákba, nyolcezret Madytosba szállítottak. Visszahódítják Monasztirt ? Konstantinápoly, február 24. Megerősítik, hogy Dsavid pasa tizenötezer főnyi török katonákból lés albánokból álló sereggel tényleg Monasztir ellen vonul. Békülni akar a tőrök. Konstantinápoly, február 24. A tegnapi minisztertanács a nagyvezér jelentése alapján elhatározta, hogy a török seregnek szigorúan védelmi állásban kell maradnia. Egyben utasították Hakki pasát, (hogy intézze határozott formában a nagyköveti reumához azt a kérdést, milyen pénzügyi előnyöket hajlandók a hatalmak a portának biztosítani, ha a békét Drinápoly átengedésével azonnal megköti. iiKaBMEonaiiaMiiasHHaaEssaa.aasiaaaajaEs.aacgaaisBaa Sok hühő semmiért. — A drága izgatási pörök, — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék javarészben már letárgyalta az úgynevezett izgatási pöröket. A magyarosztrák—szerb konfliktus kitörése után tudvalevőleg halomszámra keletkeztek az izgatási pörök. Ha a falu korcsmájában valaki iddogálás közben dicsérő jelzőkkel illette a. szerb csapatok győzelmiét és ha fölhevül'ésé-. ben Péter király egészségére ürítette a poharát, a következő félórában már megjelentek a csendőrök, akik letartóztatták a kedélyes szerb atyafit: Bámulatos gyorsan és speciális módszerrel rásütötték valakire az izgatás vádját. Egy tizeinnégy éves szerb fiút megvertek a játszótársai, amire az elpáholt fiu dühében azt /felelte, bogy „Megálljatok csak, majd jön Péter király és az megtanít benneteket." Ez az ártatlan gyerekes kiszólás fülébe jutott a csendőrségnek, amely nyomban kitalálta, hogy ez izgatás és letartóztatta a kis fiút. Családos, vagyonos emberek minden bizonyiték hijján mint izgatók a csendőrség kezére kerültek és hónapokig sínylődtek vizsgálati fogságban. A törvényszéki tárgyalásokon kiderült, hogy nincs izgatás a Délvidéken, csak indokolatlan hajsza. A nemzetiségi lázadások rémével fölizgatták az ország közvéleményét és nyugtalanságot okoztak a magyarországi szerbek körében. Ittas emberek súlytalan megjegyzéseit minősítették izgatásnak. Igen sokan a legjelentéktelenebb besugásra sem kerülhették el a letartóztatást. Például az egyik szegedi korcsmában történt, bogy két macedón pék'legény italozás közben lármázott. A 'korcsmáros leánya hamar rendőrért futott, akinék kétségbeesetten újságolta, hogy a két legény „lázított" a magyarok ellen. Hiába tiltakozott a két szerencsétlen macedón, letartóztatták mindkettőjüket. A törvényszéki tárgyaláson aztán kiderült, hogy a két macedón nem is beszél magyarul és a korcsmáros leánya nem tud macedónul. Tehát egyáltalán nem is tudhatta, hogy miről lármáztak. Talián azért dühöngtek, hogy milyen rossz a bor, amit isznak. A biróság ' természetesen fölmentette őket — miután már három hónapot szenvedtek vizsgálati fogságban. \ ;£•" Igy végződtek a hírhedt izgatási pörök, amelyekben lámpással sem találtak izgatást. Az történt, hogy egy csomó ember ártatlanad szenvedett hónapokig az ügyészség fogházában és a kincstár — megkönnyebbült sok ezer koronával. Megtörtént igen gyakran, hogy' egy-egy izgatási pörben, amelyben a vádlottakat fölmentették, öt-hatszáz korona tanudijat utaltatott ki a biróság. Ily csőddel végződött az izgatási kampány. Csak néhány vádlottat' ítéli: el a biróság, de azokat sem izgatás, hanem csak királysértés vétségében. Ezeket három-hat hónapi fogházzal sújtotta a biróság. Ilyen vétségért pedig rendes körülményék között csak nyolc napot kaptak volna. BBaaBaBaaaaaaaBBaaaaaBaaaaBaaEaBaaasBaaaiaaBBE.aaaa A katolikus kör működése. — A vasárnapi közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a szegedi katolikus-kör hatodik rendes (közgyűlését. Ennek a közgyűlésnek fontosságot tulajdonítottak, mert választásokról is volt szó, valamint, hogy a főtitkár beterjesztette jelentését, mely a kör programjával is foglalkozik. Az ülés délelőtt tizenegy órakor kezdődött. Jászai Géza c. püspök elnökölt. Megnyitójában kiemelte azt a bizonyos közönyt, amely utóbbi időben észlelhető. Annak leküzdésére, agilitásra, ujabb munkára és az akadályok legyőzésére serkenti a tagokat. Ezután következett a titkári jelentés. Beterjesztette Lippay György dr. főtitkár. A titkári jelentés után Szele Róbert dr. főigazgató a kör köszönetét fejezi ki a főtitkárnak tartalmilag és alakilag is szép jelentéséért s ennék kapcsán indítványozza, küldjön a kör üdvözlő sürgönyöket Csernoch János dr. és Vaszary Kolos heroegprimásoknak. Indítványát a kör magáévá tette, megtoldva az elnökség abbeli javaslatával, hogy bevett szokás szerint a kör fővédőjét, Glattfelder Gyula dr. püspököt is üdvözöljék sürgönyileg. A zárószámadásokat, vagy on-mérleget és a jövő évi költségvetést egyhangúlag fogadták el. Ezután a választások következtek. A szavazatszedő bizottság Szele Róbert dr. el-, nöklete alatt működött a következő eredménnyel: Alelnök lett: Dobay Gyula dr. ügyvéd egyhangúlag, háznagy: Tóth Imre dr. ügyvéd szintén egyhangúlag. A választmány egyharmada uj választás alá kerülvén, a következőket választotta meg tagokul a közgyűlés: Gyuritza Sándor dr., Horváth Lajos, Kerner Lajos, Kókay Béla, Nagy Aladár dr., Pictor Egon dr., Prelogg József, Raskó István dr„ Regdon Károly dr., Szabó Imre, Szabó Sándor, Szeless József dr., Várossy Gyula, Zehntbauer János és Öráögh Lajos dr. A választás eredményének kihirdetése után az újonnan megválasztott alelnök: Dobay Gyula dr. köszönte meg a tagoknak egyhangúlag megnyilatkozott bizalmát. Beszédében kifejtette, hogy az alapszabályok szellemében fog dolgozni a katolikus önérzet megteremtésére és a katolikus érdekeknek a társadalomban való érvényesítésére. Hangsúlyozta, hogy a katolikus kör célja is csaik az, ami Szeged városának és az egész országnak föladata, hogy t. i. a második ezredévben is annak a megvalósítására kell törekednünk, amit a katölicizmus eddig is maga elé tűzött. A kör speciális érdekeinek megfelelőleg pedig arra tett Ígéretet, hogy mindenekelőtt az uj helyiség és a katolikus sajtó megteremtésén fog fáradozni. E munkásságához a kör minden tagjának közreműködését kéri. A tetszéssel fogadott beszéd után Jászai Géza püspök felhívta a tagok figyelmét Miklóssy István tanárnak a szabadkőművességről a kör helyiségében elmondandó beszédére, majd a Prohászka püspök által tartandó konferenciákra és ezzel fél II órakor az ülést bezárta. Ülés után a tagok a kör helyiségében még sokáig ünnepelték az újonnan megválasztott alelnököt és háznagyot. Az évi jelentésben harci riadó szólal meg. Mai számunkban majd egész terjedelmében közöljük és még foglalkozni fogunk vele. j JELENTÉS a Szegedi Katolikus Kör 1912-ik évi működéséről. Felolvasta az 1913. évi február hó 23-ikán tartott hatodik rendes közgyűlésen Lippay György dr. főtitkár. Tisztelt Közgyűlés! Krisztus Uraink, a mi isteni mesterünk niaigy szőlőtőhöz hasonlítja az egyházat, a melyben ő maga a gyökér és a törzs, a papok és a hívek összesége pediig az ágak, indák, levelek. De (mindez utóbbi csiaik adldig élhet, amiig a szőlőtőhöz tapad, vagyis mig abból szívja .magáiba a nedvet; mihelyt .azonban elválik attól, nyomban elfonnyad, elszárad, nem marad benne többé élet. Ez az együvétartozás tehát ránk nézve Krisztus öröksége, ez Krisztus óhaja, ez Krisztus utolsó könyörgése a menyei Atyához, hogy az ő tanítványai ós hívei közt egység legyen. Különösen ma van erre égető szükség, almikor a viliágon mindenütt elégedetlenség, békétlenség uralkodik, amikor sem a tludómálny, sem a művészet nemi tudja a zaklatott embereket boldogi tani és amikor a lélek miniden időknél jobban érezl, hogy Krisztus nélkül nem boldogulhat az emberiség, mert egyediül ő hoz világosságot iaz elmékbe, egyedül ő áraszt melegséget a sziveikbe. Korunk irányzata,, tiársoclalmurJk légköre ugyan ta. vallásos szívre nézve ma igen hideg ós fagyasztó, de épen azért kell isteni örökségünk birtokában egyháznak (és nekünk hivéknek most különösebben is összefognunk, hogy egyrészt hivő lékikkél csüngjünk a szent tanításokon, hü fiai. legyünk egyházunknak, de másrészt .mutassunk tettrekészséget, erőt, elszántságot akkor is, mikor katolikus voltunkat 'dokumentálnunk kell künn a társadalomban is. Nem elég alakítanunk katolikus köröket, nem elég csal: lelkesednünk a katolikus ügyek iránt, tennünk is, dolgozmmk is kell a katolicizmus elveinek diadaláért, bele kell plántálnunk véreinkbe azt a nélkülözhetetlen fcatoflá: kus öntudatot, hogy legyen büszke katolikus voltára a katolikus s vallja meg azt mind en I k.i előtt oly bátran, mint tet.te azt a római í polgár büszkeséggel római voltára e sokat j jelentő mondással: „Cívis Komamus sara." E bátorság s munkára való készség nélkül a lelkesedés csak külső, csak fellobbanó szalmaláng, e nélkül miniden üdvös határozat csalk papiroson marad s megfelelő munkatársak, elegendő segítség nélkül miniden terv gyászosad dugába dől. A katolikus körnek nem szabad csak tengődni, hanem annak igazán élnie, sőt virágzania is kell s e oéllból a nispi élettel állandó kapcsolatot kell fentártamda; meg kell ott vitatni minden társadalmi kérdést, minden fontos problémát ós az élet minden alakulásában éreztetnie kell annak létezését: egyszóval a katolikus körnek elsőrendű társadalmi tényezőnek kel'l lennie, a.m'elylyel mindenkinek, ki a fórumon mozog, számolnia kell. Nem áltatom magamat — t, közgyűlés — annak az elhitetésével, hogy körünk muTt évi élete olyan volt, mint amilyennek kellett volna lennie. 'Az előző évek - lelkes munkáját most némi álmosság, egy maigyar betegség: a közöny váltotta fel. A kör élt ugyan elég élénk kaszinói életet, de nagyóbib mozgalmak nem tarkították életét. Csaik hétköznapjaink voltak, ünnepeink ritkán. Egy-egy felvetett eszme kivitele, sokszor még ünnepség rendezése is annyi nehézségbe ütközött, hogy annak .megvalósítását néha jobb időkre kellett halaszt apUok. iAz érdeklődós _ tehát _ valamennyire megcsappant, de teljesen ki még sem .aludt, mert mindig voltaik, akik é Veszta-tiiz élesztősén fáradozni .még igy sem voltak pestek. S ha okát keresem e tagadhatatlan változásnak, jórészhen megtalálom azt a mai helyiségünk célszerűtlen voltában. Köri helyiségünk igen szűk, alacsony, előadások tartására,, összejövetelek rendezésére teljesen alkalmatlan, 200 embernél többet, még nagytermünk sem fogadhat be ,s mivel' kévés emberrel megtelik, nem egyszer kellett már a múltban is ünnepélyeinkről számos vendégnek eltávoznia. Aki pedig helyet kap, az a meteg és zsúfoltság miatt .annyit szenved, hogy neim a legkellemesebb emlékekkel t'ávo-