Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-23 / 45. szám

1913. február 23. DÉLMAGYARORSZÁG I! Románia elfogadta a nagyhatalmak ajánlatát. (Bulgária magatartása. — Törökország békés törekvései. — Az angol kormány­nak fölajánlotta a választott birósági tisz­tet. — Megegyezett Oroszország velünk?) (Saját tudósítónktól.) A román kor­mány ma adta át a hat nagyhatalom kép­viselőinek kimerítő válaszát. Kiszivárgott hirek szerint a kormány a hatalmak javas­latait elfogadja és a hat nagyhatalmat bíz­za meg a közvetítéssel. A román kormány nem állit föltételeket, csak az a kívánsága, hogy a hatalmak közöljék vele, melyik idő­pontig remélik az ügy elintézését. Szófiából jelentik: A román kormány a hatalmak közvetítéséhez csak azzal a föltétellel járult hozzá, hogy Szilisztria birtokát előre garantálják neki. A bolgár kormány ezt a garanciát eddig megtagad­ta és a kabinetek most uj formulát keres­nek, hogy a békés közvetítést lehetővé te­gyék. Románia a cárt és az olasz királyt ajánlotta választott birákul és a spanyol ki­rályt főbirául. Bulgária ezt az ajánlatot visszautasította, mert uem vitás jogról, ha­nem Bulgária szándékos engedékenységé­ről van szó. Berlinből jelentik: Miután Oroszor­szág biztosította Szkutarinak az uj albán államba való bevonását, Ausztria és Ma­gyarország késznek nyilatkozott, hogy a szerbeknek átengedje az általuk követelt al­bán városokat. Konstantinápolyból jelentik, hogy a porta tegnap ujabb utasításokat küldött Hakki pasának. A porta ezekben az utasí­tásokban az angol kormánynak fölajánlotta a választott birósági tisztet a béketárgya­lásban és előre kijelentette, hogy elfogadja mindazokat a föltételeket, amelyeket An­glia elfogadhatónak fog vélni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: 1 Albánia kérdése. London, február 22. A nagyköveti reu­nió tegnapi tanácskozása azért húzódott oly sokáig, mert nem sikerült Albánia határai dol­gában megegyezni. A legfőbb nehézséget Gyakova okozza, amelyet némely nagyhata­lom nem akar Albániának adni. Az egyik nagyhatalom azt a megoldást indítványozta, hogy a Descani kolostort, amely a város előtt van és valósággal erős vár, a szerbeknek en­gedjék át, maga a város pedig az albánoké legyen. Attól félnek, hogy az albán kérdést, amelyben Ausztria-Magyarország és Orosz­ország presztízse nagy szerepet játszik, még sok nehézséget fog okozni. Bécs — optimista. Bécs, február 22. A közös külügymindsz­t ér hunban ,rrui a. következőket, mond o tták: — Ezideig semmiféle jelentés nem érke­zett a tegnapi nagyköveti, reunio tárgyalá­sáról és a román .minisztertanács határoza­táról. Amíg .nem nyilvánvaló, vájjon Romá­nia és Bulgária elfogadja-e s ha igen, milyen formában fogadja el a nagyhatalmak köz­vetítését, továbbá atoág nem tudjuk, határo­zott-e tegnap valamint a reunio az albán kér­désben, addig a nagyhatalmak Törökország 'és Bulgária békéjére vonatkozólag konkrét javaslattal elő nem állhatnak. A külügyi hi­vataliban az az általános benyomás jós a többi mértékadó tényezőknek is az a meg­győződése, hogy végeredményben mégis si­kerülni fog a függő ellentéteket békés uton elintézni. Határozott nyilatkozatot azonban ezidő szerint nem tehetnek. Győznek a törökök! Konstantinápoly, február 22. A török se­reg Gallipoli félszigeten csütörtökön az ösz­szes rendelkezésére álló csapatok fölhaszná­lásával megkezdte az offenzívát. Nagy csata van folyamatban, mely tegnap még nem ért véget. A törökök eddig előnyben vannak s a csataldzsai vonalon is állandóan előrenyo­mulnak. A török előőrsök csütörtökön egy­felől Szilioriből Csorlu közelébe, másfelől Si­neeliből Cserkeszkőjig hatoltak. Konstantinápoly, feburár 22. A hadügy­minisztériumba olyan jelentés érkezett, hogy Dsavid pasa, az albánok támogatásával négy nap előtt csapataival heves harcok árán megszállotta Prespát és most Monaisztir fe­lé vonul. Miért halt meg Hasszan Riza bég ? Kattaró, február 22. Szkutari hős pa­rancsnokát, Hasszan Riza béget három nap­pal ezelőtt két: albán nyilt nitoán megtámadta, és megölte. Helyette Esszad pasa, az albán­párt vezére vette át a parancsnokságot. Most kiderült, hogy mi volt ennek a titokzatos gyilkosságnak az oka. Hasszain Riza bég, aki lelkes- ifjútörök volt, mindig azt az álláspon­tot. hangsúlyozta, hogy Szkutarit a török bi­rodalomnak és nem a jövendő Albániának akarja megmenteni. Ezt az elvet ellenezte Esszad pasa, aki titokban maga is pályázik az Albán, trónra, nem törődve azzal, hagy 'aspirációi kilátástalanok. Hasszan Riza ibég meggyilkolása után mindjárt azzal gyanú­sították Esszad pasát, hogy a merényletnek ő az értelmi szerzője, most pedig ezt a vádat Szkutari török lakosai nyíltan is hangoztat­ják. Sok a sebesültje Szerbiának és Bulgáriának. Belgrád, február 22. Az újra megkezdő­dött háborúnak igen sok áldozata van. A megsebesültek száma igen nagy és a zord idő miatt a betegek igen sokat szenvednek. Belgrádba eddig 1780 sebesültet hoztak, a kórházak mind tele vannak, ugy, hogy ujabb kórházakról kell gondoskodni, mert nap-nap után egész vonatok hozzák a sebesülteket, ré­szint Szkutariból, részint Drinápolyból. A hosszú uton nagyon sok sebesült elpusztul az ápolás hiánya és a hideg miatt, mert a vo­natokat nem fűtik. Sokkal nagyobb baj van azonban a bolgár sebesültekkel, mert a bolgár hadvezetőségnek nincsen elég betegszállító vonata. A Magyar Vöröskereszt Egyesület a bolgároknak egy betegszállító kocsit kölcsön­zött. Tegnap négy cseh orvos étkezett Bel­grádba. A rókusi háztulajdonosok mozgalma. — Vízvezetéket követelnek. — Gyűléseznek a műszaki bizottság javaslata ellen. — (Saját tudósítónktól.) A rókusi háztulaj­donosok között elkeseredett mozgalom van keletkezőben. Mint ismeretes, hatvankilenc rókusi polgár aláírásával kérvény érkezett be a tanácshoz, amelyben az Uj-téren ma­gasnyomású vízvezeték létesítéséhez kértek engedélyt. A tanács a rókusiak kérelmét szakvéleményezés céljából a műszaki bizott­ság elé utalta, amely az elmúlt kedden tar­tott ülésében foglalkozott a kérelemmel. Az ülésen Kormányos Benő dr. szólalt föl a hat­vankiienc polgár nevében és arra való hivat­kozással, hogy miután a vízvezeték létesítése a városnak egy fillérjébe sem kerül, mert a kérelmezők fedezik a költségeket, — kérte az engedély megadását. Hosszas vita keletke­zett ezután az ülésen arról, hogy miért nem teljesíthető a kérelem még az esetben sem, ha a város nem is hoz áldozatokat. Egyesek annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az egész várost behálózó vizvezeték úgyis hamarosan kiépül, nem szabad tehát a filialé-kutak elszaporodását megengedni, mert ez föltartaná az általános csatornázás mun­kálatait. Mások veszedelmes precedenst lát­tak abban, ha a műszaki bizottság hozzájá­rul a kérelemhez és ezzel mintegy buzdítja a többi érdekeltségeket, hogy jöjjenek ők is. Hiába szólalt föl Kormányos Benő dr. ismé­telten és hiába jelentette ki hatvankilenc pol­gár nevében, hogy az általános csatornázás idején a vízvezetéket minden igény nélkül át­engedik a városnak, ha az a fővezetékbe be­lekapcsolható, ha pedig nem, vállalkoznak arra, hogy a saját költségükön lebontassák — ,a vita vége az lett, hogy a hatvankilenc polgárt kérelmükkel elutasitották. A műszaki bizottságnak ez a határoza­ta, a jelek szerint, aligha fog simán keresztül­menni a közgyűlésen. A rókusiak rendkívül agresszív agitációt fejtenek ki már is a ib­zottsági javaslat ellen s az Uj-téren létesí­tendő vizvezeték érdekében tömörítik az egész rókusi polgárságot. A rókusi háztulaj­donosok ma fölhívásokat küldöttek szét az érdekelt polgároknak s abban, többek között ezeket mondják: A ibeny>ujtotit tervek szerint .mintegy 80 ház, tehát közel ezer lakos részesednék az ártézi viz áldásaiban. A tervezet közegész­ségügyi fontossága 'nyilvánvaló s ha éhhez hozá tesszük, hogy a városnak a berendezés egy fillérjébe sem kerül, azt kellene természe­tesnek venni, hogy a hatóság a háztulajdono­sok áldozatkészségét a legmesszebbmenőiig méltányolni fogja. Ezzel szemben mi törté­rik? A tervezet a város főimér nőkének pár­toló véleményével a műszaki bizottság elé ike­rül, mely azt az előterjesztést teszi a ható­ságnak, hogy a berendezést ne engedélyezze, mert az nem fog megfelelni, általános csator­názás előtt inegsem építhető, de meg felesle­ges is, mert a végleges vizmü általános kié­pítése csak rövid pár év kérdése csiupán. .Természetes, hogy a, polgárság 'ezen me­rőben téves javaslat helyreigazítását a köz­gyűléstől joggal várja, mert hiszen a terve­zett berendezés javított formája a Szege­den már létező három ily berendezésnek, me­lyek közül kettő Újszegeden, egy pedig a tisztviselő telepen van. ,A imi pedig az általá­nos! vízvezeték kiépítését illeti, ez egyáltalán nem oly közeli dolog, mint ahogyan azt a műszaki bizottság feltünteti, mertt hiszen, még csak az általános tervek elkészítése ér­dekében sem történt eddig egyetlen lépés, pe­dig jól tudjuk, hogy az első lépés és a tény­RedOnySs es lapos iróasztaloK li*atszeki*ények.Kártya?syilvántai*tás. o* Teljes intézeti berendezések. »M a jelenkor leg­Birsei! és Tírsa, Budapest Vidéki kerületi képviselők kerestetnek. „iütil tökéletesebb Országszerte díjmentes bemutatás. Pénz,könyv *®Kmányszekrények Elsőrendű minőség. Szolid árak. ¥., HSkoimány-utca 19. sz. € tsvsry

Next

/
Thumbnails
Contents