Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-22 / 44. szám

1913. február 18. DÉLMAÜYARORSZÁÖ 249 rétegeit is magával rántootta, mert az egyszerű emiber kitűnő és aránylag olcsó közlekedési eszközt látott a kerékpárban, mely hétköznapon célszerűnek bizonyult, ünnepnap pedig, vagy munka után szórakozást nyújt. Egyletek keletkeztek, igaz az érdekelt gyárosok és kereskedők nem éppen önzetlen támogatáséival s az utóbbiak oly váratlan eredményeket értek el kisebb-nagyobb előzékenységük iévón, hogy nemsokára még látványos versenyek rendezése, dijak alapit ása, kerékpározók megtartása által gondoskodtak róla, hogy az ezen sport iránti lelkesedés egy halmar ismét el ne aludjék. Ezzel elő volt készítve a talaj a többi sport iránti előszeretet terjedése számára is s mikor a labdarúgás sportja szűknek találva brit hazája határait, átjött a kontinensre, a különféle testedző és egyéb hasonló egyletek propagandája nélkül is óriási mértékben tért hódított, — talán éppen azért, mert- ugy mint a kerékpározás, aránylag csekély anyagi áldozattal jár. A lóversenyről, amely iránt még a nép szélesebb rétegei is már régebben érdeklődnek, különösen minálunk Magyarországon, e helyütt mint sportról megemlékezni nem volna helyénvaló, mivel a lóverseny mint sport csak igen kevés amlber szempontjából jön tekintetbe s a nagyközönséggel való vonatkozásiban csupán látványossága és szerencsejáték jellegével bír. Elég érdekes, hogy a sportot s annak küLonféle válfajait a felsőtiizezrek utáln közvetlenül a nép alsó rétegei karolták föl, mig a középosztályok csak később fordultak feléje. Igaz, hogy lawn-tennis és evező-egyesületek már régen léteztek, de az eme sportok iránti előszeretettel csak igen korlátolt körben nyilvánult meg, mig az ezen osztályokhoz tartozók csak a legutóbbi években kezdtek tömegesen az említett sportok, valamint a ródlizás, a jégihockey, vitorlázás stb. iránt lelkesedni. A tuiriteztiikát manapság szintén sportnak szokás minősíteni, habár az emberék már régen hódoltak ennek a legegészségesebb szórakozásnak, mikor a sport mint gyűjtő elnevezés még teljesen ismeretlen fogalom volt, legalább a kontinensen. A sport kifejezést különben ma már olyan dolgokra is szokás alkalmazni, amelyeknek a sport lényegéhez semmi közük sincs. Igy már bélyeg- és képes levelezőlap sportról is beszélnek, értve ez alatt az illető gyűjtések iránti előszeretetét s vannak egyes országok, ahol a dohányzást s ennek kultuszát ugyancsak „sport"-nak minősitik. -Ez áll a tornászaira is. Hiiába, a fogalmak bizonyos időn belül megváltoznak, eltolódnak s igen gyakori az eset, hogy ma egy és ugyanazon kifejezés alatt egész mást értenek, mint évekkel ezelőtt. Igy van ez a sportnál is. !Ma a sport, véleményem szerint, nem célok elérése szempontjából történik, a sport kizárólag szabad elhatározásnak következménye s mint öncél műveltetik, ha egészségi okokat vagy szórakozást, ambíciót, hiúságot egyéb munkánál, csak azzal a különbséggel, ihogy mig a munka többékevésbbé bizonyos kényszerűségből s más, első sorbán anyagi külön célnak nem akarjuk tekinteni. iA sportra, ez tagadhatatlan, a mai világban feltétlenül szükség van, mert bizonyos fokig ellensúlyozza a hivatásszerű foglalkozásoktól eredő testi és lelki bajokat. És mégis az a nézetem, liogy ez a természetes és miivel egészséges, üdvös igyekezete az emberiségnek, ma. még nem mozog helyes keretekben. Mert- túlnyomó részben nem látunk egyebet, minthogy a felhalmazott emberi energia hóba nagy erőfeszítés mellett teljesen kárba Vész. iA mai világban pedig, amikor minden gondolatunk, tevékenységünk haszonra, vagy jövedelöm- és tőkeszaporodásra irányul: a sportok iízóse anyagi károsodást jelent. Mert mtinden erő, amely kánba vés;z, egyúttal anyagi veszteség is. A helyes megoldást abban látnám, lia az egyes sportok helyébe lassanként ugyancsak szórakozó és egészséges, de egyszersmind harnagyar tudom. 0 Szombaton megjelenik a moziban Dr, Gar Az érdekfeszítő dráma harmadik felvonásban. — Irta Fred Jörgsen. L? [ j] Előadások d. u.öTestefél^TsO^érahm [ /j Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig [ 11000000000000000® 0 i fa mozgófénykép o szinház Szombaton Szenzációs műsor! Jules Clarctie hires regénye [g nyomán, három részben. — hu A Pathé filmgyár világhírű [áj slágere. — Előadják a Nyo- ® morultak szereplői. —- . LÍJ LÜ Előadások d.u. 6, este fél 8 és 9 órakor. 0 [sj Vasárnap d. u. 2 érától éjjel 11 óráig, ® 0000000011e00000®® n ® 0 0 0 0 0 0 0 0 mozgófénykép Szombaton 0 Dán dráma. Dán szinészek. jji] 0 0 0 0 0 0 & fefyte álarc. Dráma 3 felvonásban, írta r£"j Björn Björnson. Előadják a H dán udvari szinház művészei. Uj A főszerepet Lilly Beck a 0 dán mozicsillag játsza. 0 0 00000000000000000 szonkajtó foglalkozások lépnének. Amint a többé-kavésbbé nehéz munkát űzők szabad idejükben szellemi téren keresnek szórakozást ingyenes tudományos előadások, szakiskolák, olvasótermek látogatásával, ugy a kiváltképm szellemi munkával foglalkozók annak befejeztével megfelelő fizikai munkában kereshetnék azt, amit nekik ma valamelyik többnyire mégis csak költséges sport nyújt. TORVENYKEZÉS. A követségi titkár ur. (Saját tudósítónktól. A budapesti, királyi ügyészség kétrendbeli csalás büntette miatt szenzációsan érdekes vádiratot adott az ország egyik legelőkelőbb családjának egy fiatal sarja ellen. Néhány évvel ezelőtt fényes ünnepségek mellett vezette oltárhoz Burchard-Bélaváry Pál bécsi követségi titkár őrgróf Pallavicini Adolf Teréz nevü leányát. Az esküvőt családi tanácskozás előzte meg. A fiatal férj atyja, Burchard-Bélaváry Konrád főrendiházi tag jótállást vállalt arra, hogy fiának rangjához illő jövedelmet biztosit. Át is adott neki negyvenezer koronát, a mi azonban pár hét alatt elfogyott. Ámde mirevalók az uzsorások. Nem telt bele egy esztendő, Burchard-Bélaváry Pál adósságai meghaladták az egymillió koronát. Miután senkinek se fizetett, a további hitelszerzés már nehezen ment. De azért ment. A követségi titkár 1910. november 10-én ügynökei utján elhitette Perlefter Pál bécsi szőriyegniagykereskedővel, hogy lakása és felesége kastélya számára nagyértékü szőnyegekre van szüksége. Nevének, előkelő állásának, családja gazdagságának hangoztatásával sikerült a kereskedőt rábírni arra, hogy harmincötezernégyszáz korona értékű szőnyeget és gobelint adjon neki hitelbe. Persze az árukat nyomban elzálogosította, a cédulákat pedig eladta. Ugyanígy járt el Langhanimer Ignáceal, akitől tizennégyezerötszáz koronáért, tulajdonjog fentartással egy automobilt vásárolt hitélbe. Ezt is nyomban eladta. Közben megtörtént, hogy sógorától, Pallavicini Alfréd őrgróf tói is négyezer korona kölcsönt kapott. A sógor bepörölte őt, atyját és a feleségét. A tárgyaláson megjelent egy ügyvéd, aki meghatalmazással igazolta, hogy ő Burchard Pál feleségének az ügyvédje. A mikor a nő ezt megtudta, okirathamisitás imiatt följelentést tett ismeretlen tettesek ellen, azt állítva, hogy az ügyvédi meghatalmazásra valaki ráhamisitotta a nevét. Á vizsgálóbiró a meghatalmazást lefoglalta s az ügyben az eljárást megindította. A két bécsi .kereskedő följelentésére az ügyészség most kétrendbeli csalás miatt vádiratot adott Burchard-Bélaváry Pál ellen. Az ügyet a napokban fogja tárgyalni a vádtanács. § Baloghy György dr. sajtópört indít. A napokban lezajlott Lukács—Désy-pör hullámai nemcsak hogy nem mosódnak el, de egyre nagyobb emóciókat vernek föl. A tárgyalás után több lap szenvedélyes támadást intézett Baloghy György dr. törvényszéki elnök ellen. A támadásoknak, amelyeknek személyes élük is volt az elnök ellen, — folytatása lesz. Baloghy elnök fölhatalmazást kért az igazságügyminisztertől, hogy három újságíró ellen rágalmazás miatt megindíthassa az eljárást. Ha a miniszter hozzájárul a sajtópör megindításához, ugy azt delegált biróság fogja majd tárgyalni és valószínűleg a pestvidéki esküdtbíróság. § ítélet a Csávossy-pörben, Megemlékeztünk már a Csávossy-ügy epilógusáról, a melyet a mult héten tárgyalt a szegedi Ítélőtábla. Németh Ödön dr., Fischer Ignác dr. és Hirdovánszky Károly dr. egyetemi magántanárok, elmegyógyászok rágalmazás miatt följelentették Teller Miksa dr. budapesti