Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-21 / 43. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 21. előadások elmaradása okozta veszteségekért a Charles-cirkusz igazgatósága VinJcler Ele­mér dr. ügyvéd utján 103.383 korona kárté­rítésért beperelte a Magyar Államvasutakat, A perben ma hozott ítéletet a biróság, mely elutasította keresetével a Oharles-eirkjuszt, elfogadván a Máv. ama kifogását, ihogy az üzletszabályok értelmében a vasút csak azok­nak az áruknak az épségeért vállal felelőssé­get, amelyeket zárt kocsikban szállít. A Charles-cirkusz ímegfclebbeai az ítéletet. Az érdekes és sokat emlegetett pör tehát feleb­bezés utján a szegedi tábla elé keiül majd. § A falu disz-szerbje. Csonoplya bács­kai községet csupa magyarok lakják. Egyet­lenegy szerb lakosa van a községnek, Pavlo­vies Imre vaskereskedő. Jóravaló, dolgos ember, akinek soha senkivel nem volt baja. A véletlen aztán ugy hozta magával, hogy Csonoplya egyetlen szerbje is összeütközés­be került a törvénnyel, még pedig azért, mert szerb. A mult óv decemberében — a magyar­szerb konfliktus idején — együtt iddogáltak a csonoplyai nagyvendéglőben a falu kaputos emberei. Mi sem természetesebb, minthogy a kiélesedett nemzetközi helyzetről disputáltak. Pavlovies képviselte egyedül az ellenvéle­ményt; a többiek ugyanis mind a szerbeket szidták, Miniden pohár után egyre jobban kiélesedett a vita Pavlovies és az ellentábor között. Boros fővel már szerb-magyar ütköze­teket képzeltek el, amikor a vaskereskedő fölugrott az asztal tetejére ós tüzes szónolda­tot vágatt ki Szerbia védelmére, amelynek (hallatára az iddogáló társaságnak csak el­állt a szeme-szája. Berúgott parasztlegények vad káromkodása istenes azokhoz a kifejezé­sekhez képest, amelyekkel Pavlovies a ki­rály személyét illette. Ilyen drasztikus ér­velésekre nem is folytatták a többiek a vi­tát, hanem följelentették a dühös disz-szerb­jiiket, aktit királysértés és izgatás miatt csü­törtökön vont felelősségre a szegedi törvény­szék. Pavlovies megszeppent a biróság előtt. Játszotta a szánom-tbánomot, részegséggel vé­dekezett, Azt hozta föl mentségül, hogy a. többiek állandóan ugratták, heccelték, azért dühödött föl. Beismerte, hogy mondott be­szédet a szerbekről, magyarokról, de miket mondott, arra már nem emlékszik. A tanuk •vallomásának meghallgatása után a törvény­szék kétrendbeli királysértéshen mondta ki bűnösnek Pavlovicsot és ezért négy hónapi fogházra Ítélte. Az izgatás vádja alól föl­mentették. Pavlovies fölehbezett. az ítélet el­len. NYILT-TER*) Nyilatkozat. Csütörtökön délután a „Friss Hirek" tá­madása ellen röpiratot adtam ki, az abban megnevezett ujságiró urak nevét fölhasznál­tam az igazság bebibonyitása végett. Én jóhiiszemiileg 'használtam föl Tölgyes Gyula ujságiró nevét, ki velem mindenben egyetért, azonban röstelli azt, hogy aláírá­sát röpiraton közöltem. — Én magam se szí­vesen tettem ezt, de bele voltam kényszerít­ve, — mert röstellem, hogy rólam azt állit­ják, hogy megpofoztak. Tölgyes urnák szíves elnézését kérem. Zombory Gyula. Nyilatkozat. Szerdán délután, a „Friss Hirek"-ben megjelent nyilatkozatra, Zombory Gyula ur röpiratot adott ki, amelyben sorra cáfolja a nyilatkozat állításait. A röpirat nevünk alá­írásával jelent meg. Kijelentjük, hogy a röp­irat kiadásáról nem tudtunk, arról csak ké­sőbb értesültünk, nevünk fölhatalmazásunk nélkül jelent meg a röpiraton. Erre vonatko­zólag Zombory ur azzal a magyarázattal szolgált, hogy kényszerültségében cseleke­dett. Ki akarta kerülni azt, hogy a .friss Hí­rekében megjelent nyilatkozat hitelre talál­jon és ezért a lehető leggyorsabban röpiratot nyomatott a nevünk fölhasználával, hogy minél előbb megcáfolhassa a nyilatkozat állí­tásait. Bízott abban, hogy alólirottak, miután tanúi voltunk a kínos és megbotránkozást keltő jelenetnek, amelyet Mándi-Simay ur inscénátt, helybenhagyjuk a cáfolatát. Az esetre vonatkozólag egyébként — minthogy azt külöoueleképen pertraktálják. — kötelességünknek tartjuk a következők közlését: Zombory urat a nyilatkozó nem inzul­tálta. Támadó szándékkal lépett föl ugyan ellene, az ütést azonban Zombory a karjával fölfogta. A jelenet folytatását megakadályoz­ta a 3. számú rendőr közbelépése. Az eset után a rendőrségre indultunk, ahol Bózsó Antal ügyeletes rendőrtiszt jegyzőkönyvbe foglalta Zombory ur panaszát, aminek a bi­zonyítása érdekében alólirottak tanukul je­lentkeztünk. Szeged, 1913. február 20. Szalay Antal. Tölgyes Gyula. •nasananvcBBBBaaesB x A tőzsdei szesz-jegyzék. A tőzsde­tanács a szeszkartel'I kérelmét a szesz tőzs­dei jegyzéséneik elrendelésére vonatkozólag tudvalévőleg elutasította. A kartell nem akar belenyugodni ebbe az elutasításba és legkö­zelebb ismét be fogja adni a szesz-jegyzés elrendelésére vonatkozó kérvényt. A kartell most gazdakörökben keres segítőtársakat ál­láspontjának támogatására ama szeszfőzők között, akikkel szoros üzleti összeköttetésben áll. , ' , x A gazdák, gazdasági felügyelőségek és kirendeltségek. A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" által a vármegyéi gaz­dasági egyesületek és gazdasági felügyelősé­gek, valamiint kirendeltségek 'együttműködé­si tervezetének előkészítésére kiküldött bi­zottság Pillér Kálmán elnök lésével minap tárgyalta le Éber Ernő dr. és Szilassy Zoltán •országgyűlési képviselő erre vonatkozó ja­vaslatait. A bizottságban a javaslatok felett élénk vita indult meg, majd az a felfogás jegecesedett ki, hogy a gazdasági felügyelő­ségek hatásköre általában szabályozásra szó­rni. Szükségesnek jelezték, bogy a felügye­lőségekkel egységes utasításban közöltessék az egyesületekkel való együttműködés módo­zata Általánosan egyetértett az értekezlet abban, hogy a kirendeltségek mai szervezete nem megfelelő. Különösen mert nem dolgoz­nak egységes és előre megállapított program szerint, aminek következése, hogy igen sok­szor sem a körzetükbe tartozó gazdasági egyesületek, de meg maguk a gazdasági fel­ügyelők seim tudják, hogy a kirendeltség mit tervez és milyen munkát végez. De nam meg­felelő a kirendeltségek működése azért sem, inert nem keresik .a körzetükbe tartozó gaz­dasági egyesületekkel az együttműködést. Behatóan tárgyalta a bizottság a fölldimive­lési miniszter által létesítendő gazdasági igazgatóságok ügyét, melyek tulajdonképen állami kerületi gazdasági kamarák lesznek. A bizottság annak a szükségességét hangsú­lyozza, hogy a tervezett gazdasági igazgató­ságok működésében a gazdasági egyesületek részére befolyás biztoeittassék. Munkaterve­zetük és programjuk megállapításában az egyesületek rászív egyenek. Az igazgatóságok mellett kerületi gaadatanács szervezhessék, a melynek feladata a társadalmi testületekkel való együttes programkészítés. A nemzetisé­gi földművelő népességnek a vármegyei gaz­dasági egyesületek életéhe való bevonásával legközelebb foglalkoznak. Most tárgyalják a gazdasági előadások, háziipari tanfolyamok, ál lat dí j ázások és kiáll itások egységes szerve­zésére vonatkozó javaslatokat, valamint a gazdasági egyesületek egységes alapszabály­tervezetét. S a hogy a munkálatokat befeje­zik, az erre illetékes tényezők hozzájárulá­sa után azonnal hozzálátnak minden oldalról a gazdatársadalom érdekeinek egységes ala­pon való fokozottabb istápol ásóihoz. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiac mai „üzletmenetéről" is azt mondhatjuk, amit. a tegnapiról, hogy tud­niillik a spekulációs kedv teljes megcsappa­nása folytán úgyszólván nem is funkciónál már a liat ár időpiac. Mintha drákói rendsza­bályokkal reformálták volna meg a tőzsdét, olyan nagy az üzlettelcnség. Természetes te­hát, hogy ilyenformán a jegyzésekben sincs változás és hogy a kiulisz -is abbahagyta a napi üzletek kötését, mert a vidéknek a pénz­viszonyokkal megokolt abszolút, tartózkodása folytán kevés valószínűség van arra, hogy nyereséggel adhasson tul akár a venni, akár az eladni óhajtott kötéseken. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra 11.59—11.60. Buza októberre 12,10— 12.20. Rozs áprilisra 9.89—9.90. Rozs májsra 9.67—9268. Tengeri májusra 7:70—7:71. Ten­geri júliusra 7.92—7.93. Zab áprilisra 10.32— 10.34. Zab októberre 8.90—8.91. A készáruvásáron 5 fillérrel szilárdabb volt a buza, aimelyiből mintegy 10.000 mm. kelt el. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsdére ellentmondó külpoliti­kai hirek, de szilárd külföldi tőzsdejelenté­sek érkeztek. A spekulánsok azt a véleményt táplálják, bogy a harcias jelentések túlzot­tak, tehát inkább a bécsi piac optilmisztikus fölfogására támaszkodtak és az egész vona­lon födöztek. A nemzetközi piacon a két lii­telrószvény 2—3 koronával emelkedett. A he­lyi piacon ezúttal a rilmarüiurányi részvényen kívül a magyar bankrészvény 4—<5 koronás áremelkedésével kitűnt, amit a ma közzétett igen kedvező mérlegkimutatásának köszön­hetett. A készárupiacon is jobb diszpozíció volt, a kőszénértókek, kivált a saligó, azonkí­vül a magyar villamossági, az Adria- és az Atlautika-részvény néhány koroniáival drá­gábban volit keresett. A koronajáradék is valamivel javult, A zárlat bécsi eladásra kissé gyöngült. Kötöttek: Magyar hitel 808.75—812. Osztrák hitel 619.50—621. Jelzá­logbank 420.50—121.50. Magyar bank 557— 560. 4 százalékos koronajáradek 82.80—82.90. Rimaimuirányi vasmű 702—705. Osztrák Ma­gyar államvasút 699,50—702. Közúti vasút 664.50—666. Komarzibank 3592—3600. Salgó­tarjáni 758—703. Adria 522—523. Atlau­tika 339. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel 620. Magyar hitel 810. Angló bánik 332.50. Bankvereim 509. Unió bank 589.50. Lanidierbank 508. Osztrák ma­{ gyar államvasút 700. Déli vasút 112.75. El­bavölgyi vasút 319. Rimamurányi 704. Alpesi ibánya 1024. Török sorsjegy 222.75. Márka készpénzért 118.12. Skoda 814,50. OSlIBBBBBBBBBBBBBBUBBBIBBBBSHBIIBWBIBSlBOBBBBBBBBBEfiBffBBB Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. A törökkanizsai járás főszolgabírójától. 515-1913. szám. Pályázati hirdetmény. Az újonnan szervezett tiszaszentmikló­si Il-ik községi bába állásra ezennel pályá­zatot hirdetek. Javadalmazás 240 korona évi fizetés s a vármegyei szabályrendeletben megállapított közreműködési dijak. Fölhívom azon szülésznőket, kiik ezen ál­lásra pályázni óhajtanak, hogy a 'kellően föl­szerelt kérvényeiket folyó évi március hó 10-ig hivatalomhoz adják be. Törökkanizsán, 1913. február hó 18. Micskey Vincze, t. főszolgabiró.

Next

/
Thumbnails
Contents