Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-20 / 42. szám

ífl DÉL MAGYARORSZÁG 1913. február 10. .szellemben, szakszerű kiképzésben fejlődhe­tik a felcsillanó egyéni tehetség. Nemcsak a szorosan vett atlétika kulti­válása irányul messzemenő gondosság, ha­nem a céllövészet nemes .sportjára is, ame­lyei a katonai hatóságokkal leendő közös megállapodás szerint tanítanak. Test/ben ós lélekben egészséges tanulóif­júság sportbéli képességeit a hadi erényekben való gyakorlottság ns emelni fogja. A miniszteri rendeletnek óriási jelentő­ségét már a közel jövőben hármas, jótékony irányban fogjuk tapasztalni. A kedvező eredmény elsősorban a ma­gyar tanulóifjúság testnevelésének általános­ságában fog mutatkozni, Az ifjúsági testne­velő körök népszerű és könnyed sportjai rö­vid idő alatt beoltják a tanulóifjúság szivé­be a test kultuszának fontosságát. A szabad­ban való gyakori mozgás, a friss levegőnek és az éltető napsugaraknak hatása apasztani fogja a csenevész tanulóknak ima még jelen­tékeny szálmát. Mozgókonyibb, fürgébb ifjú­ságot varázsolnak a szabadtéri sportok az iskolába. A szabadtéri sportok sokfélesége jó­tékonyan fogja ellensúlyozni a padiban tartós időn át való ülést, megakadályozza a tanuló évekre visszavezethető gerincelferdüliésieket és a kétségtelenül szakavatott ellenőrzés szi­gorúan betartja azokat a határokat, amelyek­nek keretén belül a testi erő fejlesztése ész­szerű cn fokozható. Nagy érdeme a rendeletnek, hogy a kö­zépiskolai tanulóknak a nyilvános egyesüle­tekből történt kizárásával előscgiti a sportok demokratikusabbá, népszerűbbé tételét. A hatalmas versenyanyagot veszítő egyesüle­tek mindinkább felnyitják sorompónkat a ke­reskedői és ipari pályán mozgó ifjak előtt. Ezekben ébresztik fel a sport művelésének nagy jelentőségét és ezeknek kiképzésével igyekeznek régi hírnevükhöz méltó eredmé­nyes szereplésre. Ujabb és ujalhb körök hó­dolnak igy be az általános testnevelésnek, a minek nagy nemzeti jelentősége vitán felül áll. A rendeletnek messzemenő hatásai egy csapásra megoldják a főiskolai sportélet kér­dését is. Pangó főiskolai sportéletünk nagy­arányú fellendülésének és egészséges megiz­mosodásának alapjai e rendeletben vannak lefektetve. A középiskolát elhagyó tanulóifjúság, a mely az intézeti testgyakorló köriben nyerte sportszerű kiképzését, a test kultiválásának szükségességét és a sportok iránt érzett sze retetét magával viszi a főiskolákra is. Meg­szokott és megkedvelt környezetéhez való ragaszkodása a főiskolai hallgatók sport­egyesületébe hajtja, mert itt találja mind­azokat, akikkel együtt tanult ós a kikkel együtt sportolt. A főiskolai: hallgatók ele­nyésző töredéke ós az is különös ok folytán lép csak be nem a főiskolai sportegyesületbe, amely a megváltozó viszonyok következtében nem nyújthat annyit, mint a főiskola. Eddig pangott a főiskolák sportélete, mert a nyilvános egyesületek tárt karokkal fogadták a kiváló képességű középiskolai ta­nulókat, akik a főiskolákra jutva, anyaegye­sületüket hálából nem hagyhatták el. A fő­iskolák sportegyesületei igy rendszerint azokból toborozták tagjaikat, akik vidékről feljőve, alig istoertélf a komoly és racioná­lis eszközökkel kultivált sportot. Ezekből pe­riig részint a kezdet nehézségei, részint a fő­iskolai hallgatók tanulmányai elfoglaltsága miatt csak a Legritkább esetben lehetett ki­váló atlétákat nevelni. Mindez másként fest már a közel jövő­ben, amikor a sport szeretetével felvértezve lép már az érett ifjú az egyetem csarnokába. A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305 KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG ío—83. ii TORVENYKEZÉS. A megvádolt szolgabíró. /Saját tudósítónktól.) Az aradi ügyész­ség hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolta meg Scliauer Gábor dr. borosjenői szolgabírót. A vádirat szerint Zsolgye Andor román földmives Borosjenőről Apatelekre ko­csizott, kissé berúgott állapotban. Az ország­úton összetalálkozott az apateleki községi jegyző kocsijával és a beborozott földmives gorombáskodni kezdett a jegyzővel. Amikor beértek a községbe, előállították a községhá­zára és Zsolgye vallomása szerint ott meg­verték. Mivel pedig a községházán előbb ál­nevet használt, a községi jegyző bepanaszol­ta őt a borosjenői főszolgabírónál, amely bot­rányos részegség, gyorshajtás és hamis név használata miatt indította meg ellene az el­járást. Schauer Gábor dr. tárgyalta Zsolgye An­dor ügyét, akit testvére, György is elkísért a tárgyalásra. A teremben a két földmives iz­gága hangon beszélt. A szolgabíró ekkor ki­küldte Zsolgye Györgyöt a teremből, hogy az előszobában várakozzék, a míg kihallga­tására sor kerül. A mint kilépett György a teremből, Andor éktelenül elkezdett ordí­tozni : — Tolvajok, megölnek, gyilkosok! — és ő is ott akarta hagyni a tárgyaló termet. Mi­vel pedig Schauer szolgabíró nem engedte meg neki a távozást s mivel községi rend­őr nem volt a közelben, Schauer sajátkezü­leg tartotta vissza a vádlottat. Zsolgye An­dor dulakodni kezdett a szolgabiróval, amiért Schauer rendbirsággal sújtotta őt. A következő tárgyalásra a vádlott Suciu János dr. ügyvéddel jelent meg és panaszko­dó hangon kezdett beszélni a tárgyaló szol­gabiróval. Amikor Schauer e miatt ismét kénytelen volt rendbírsággal sújtani, a vád­lott ügyvédjével együtt el akarta hagyni a tárgyalótermet. A szolgabíró ezt megtiltotta és rendőri karhatalom segélyével visszatar­totta, azután pedig a bizonyítékok alapján el­itélte. Suciu János hivatalos hatalommal való visszaélés miatt följelentette a szolgabírót az aradi ügyészségnél, amely azonban nem vál­lalta a vád képviseletét. Fölfolyamodás követ­keztében a nagyváradi táblához 'került az ügy s a tábla arra -utasította .az aradi ügyész­séget : készítsen vádiratot Schauer ellen, mert a szolgabiró a vizsgálat során maga is be­ismerte, hogy Zsolgye Andort az első tár­gyalás alkalmával sajátkezüleg volt kényte­len visszatartani, nehogy az a szabályok el­lenére elhagyja a tárgyalótermet. Az ügyben e hó huszonkettedikén lesz a főtárgyalás az aradi törvényszék előtt. § Pékek harca. Már évek óta ádáz küzdelmet folytait a pékmestereik egy része Spolarits Gyöngy ellen, ki a sütőiparosok ipartestületének elnöke. Egy viharos közgyű­lésen Glasner Ede pékmester az elnököt csir­kefogónak nevezte, majd azt állította róla, hogy őt, mikor egy ízben a minisztériumihoz szubvencióért folyamodott, megakarta zsarol­ni. Spolarits ezért Nagy Emil űr. ügyvéd ut­ján Glasner ellen becsületsértés és rágalma­zás miatt feljelentést tett. A büntető járás­bírósági tárgyaláson maga Spolarits kérte a bizonyítás elrendelését és ennek eredménye alapján Glasner becsületsértésért ötven koro­na pénzbüntetésre és a felmerült költségek fedezésére ítéltetett. A rágalmazás vádja alól Glasnert a biróság azzal az indokolással mentette fel, bogy Spolarits neon járt el he­lyesen, mikpr szakvéleményének megadását a minisztérium részére aboz kötötte, hogy Glasner az elaggott sütőmesterek részére 1000 koronát ajándékozzon. Az itélet ellen 'minidkét fél feleibbezett, A ma megtartott fe­lebbezési tárgyaláson kiderült, hogy Ghisnert nem Spolarits, hanem a testület titkára kér­te az ajándékozás megtételére. A fe.leibhezési biróság ezek alapján a becsületsértésért ki- | rótt büntetést helybenhagyta, de rágalma- * zás vétségéért is elítélte Glasnert 200 korona fő és 100 korona mellékbüntetésre, úgyszin­tén a költségek fedezésére. x Válságos hitelviszonyok Szerbiában. A szerbiai hitelviszonyok a háború következ­tében igen válságosra fordultak. Az Uprava fondoba, a szerb állami ingatlan hitelintézet már augusztus hó óta beszüntette a jelzá­loghitelek engedélyezését és folyósítását. Most belgrádi jelentés szerint a meghódított szerb területek részéről számos hitelkérvény érkezett a szerb állami jekálogin-tézetekhez, mely azonban kijelentette, hogy egy ideig ujabb hiteleket nem tud folyósítani. Külö­nösen községek részére belátható időn be­lül teljesen megtagadja az állami intézet a hitelnyújtást azzal az indokolással , hogy földbirtok hiteligényei etljesen kimerítik ere­jét. Még Belgrád városának .kölcsönszükség­letét sem hajlandó fedezni a szerb bank. Ily körülmények közt egy jelzálog-hitelintézetnek Szerbiában tág tere nyílnék. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon a bizományosoknak és nagyobb ügynököknek olyan kevés a dolguk mostanában, hogy úgyszólván egész délelőtt a dohányzóban, társalgóban tartózkodnak, várva a délutáni egy órát, amikor a .for­galmat" berekesztik. Ma szintén ilyen üzlet­tel eu napja volt a gobanatőzsdének, mert csak a kulisz "próbálkozott hol eladással, bogy vásárlással. Az irány azonban, különö­sen a zabnál mégis szilárdáibib volt, mert a nemzetközi helyzetről ismét pesszimisztikus a vélekedés. A buza és rozs ára. is javult kis­sé, amire nemcsak a fagyos időjáráls, de az is hatással volt, bogy ma ujibói gyakrabban kolportálnak hirt a Balkán államok élénkebb árukeresletéről. Egy órakor a következők voltak" a záróárfolyam ok: Buza áprilisra 11.57 —11.58. Buza októberre. 12.18—12.19. Rozs áp­rilisra 9.85—9.8.6. Rozs aktéberre 9.66.967. Tengeri májusra 7.70—7:71; Tengeri juliusra 7.91—7.92. Zab áprilisra 10.33—10.34. Zab ok­tóberre 8.90—8.91. A készáruváisáron 8—10.000 mm. volt a mai bnzaforgálom, amely mennyiség nagyeb­bára tartott áron kelt el. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsdén csöndes megnyitás után kedvező fordulatot tapasztaltunk. A bé­csi piacon a londoni reunió csütörtöki ülésé­től a külpolitikai helyzetben radikális fordu­latot várnáik és ez az Ottani és a helybeli kontremínt fedező vásárlásra indította. A nemzetközi piacon az osztrák hitelrésizvény tűnt ki áremelkedésével, amit a Hitelintézet holnap publikálandó mérlegével hoztak kap­csolatba. A magyar hitel 3, az államvasút 8 koronával emelkedett. A helyi piac értékei­ért is nagyobb árat fizettek. A készárupiacon nem volt számottevő változás. A zárlat szi­lárd maradt. Kötöttek: Magyar hitel 806.50— 809. Osztrák hitel 61575—619. 4 százalékos ko-' ronajáradék 83.05—83.10. Magyar bank 555— 558. Laszámitolóbank 508—510.50. Rimaanu­réuyi vasmű 698.25—700.50. Adria 515. Közúti vasút 665—667.50. Városi vasút 367.50. Béli vasul 111—111.50. Osztrák Magyar államvas­út 692—700. Salgótarjáni 750-754.50. Magyar villamossági 490—492. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel 617.50. Magyar hitel 808. Lánderbank 504. Déli vasút 111.50. Ri­ma murányi vasmű 697. Alpesi bánya 1017. Török sorsjegy 220. Skoda 8Ú3. iaaBBBBBBaBaaaaaaaaBBBaaBaaaaaaaaBaaaBaaaaa^Baa Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. • •••BkBS.IBBBB

Next

/
Thumbnails
Contents