Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-19 / 41. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 19. Lászlónak e téren kifejtett ténykedését és eljárását belefoglalni netm tudta. A TÖRVÉNYHOZÁS JOGKÖRE. A törvényes közjogi hatásköröknek a bi­róság részéről való köteles tiszteletbentar­tása az óka annak, hogy a biróság a valódi­ság bizonyítását nem engedhette meg abban a kérdésben, vájjon mi módon és milyen esz­közök fölhasználása mellett keletkezett és áll fönn az országgyűlési képviselőháznak mai többsége. Mert ha ennek a kérdésnek a tár­gyalását, megkerülésével az erre egyedül hivatott fórumok, tudniillik a törvényhozás házának tudatosan hatalmi körébe vonná, ugy egyenesen megsértené, de sőt legázolná a fölhívott 1848. évi III. t.-c.-ben foglalt alap­törvénynek ama rendelkezéseit, amelyek a miniszterek jogi és politikai felelősségét az országgyűlés ellenőrzése és elbírálása alá helyezik. Miután pedig a bíróságnak ezt a hatásköri túllépést elkövetnie a törvény ér­telmiében nem volt szabad, az az indoka an­nak, hogy a biróság a megajánlott bizonyí­tás kérdésében más álláspontot, mint ame­lyet ebben a végzésben megindokolt, el sem fogadhatott. VÁZSONYI BESZÉDE. Á bírósági végzés kihirdetése után Vá­zsonyi Vilmos emelkedett szólásra ós nagy figyelem mellett mondta el megjegyzéseit: — Ha jól értettöm — .úgymond — a biró­ság mellőzte mindazokat az indítványokat, amelyeket a védelem beterjesztett. ,A kihir­detett végzés szerint csupán a zalatnai ügy­re vonatkozólag és itt is csak bírósági szakér­tők, ezenkívül Kurovszky Zsigmond és (tár­sai hallgattatnak meig oly kérdés .tisztázá­sára, amelyre vonatkozólag a vádhatóság képviselője indítványt seim tett, ugy, thogy valóban csodálatba ejt, hogy a törvényszék találta el azt, hogy ez-ek a tanuk milyen kö­rülmény tisztázására alkalmasak. Mert a ta­nuk kihallgatása mindig csak a bizonyító fél által felajánlott keretben történhetik, én pe­dig végighallgattam a főtárgyalást és a vád­hatóság képviselője részéről csak azt hallot­tam, hogy a házeladási körülményekre vo­natkozólag kivánja a tanukat kihallgatni. Csodálatba ejt- tehát, hogy a törvényszák el­találta azt, hogy csak arra nézve hallgattat­nak meg, hogy a zalatinai házeladásnál tör­tént-e kikötés arra nézve, hogy a kincstár fogja megvásárolni a kérdéses házat lés tel­ket. Egyebekben semhiiségi panaszt jelentek be a zailatnai ügyben felajánlott, bizonyíté­koknak mellőzése miatt is, — Helytelenül mondottalm, hogy én a zalatnai ügyre vonatkozólag egyáltalában semmiségi panaszt teszek .és bocsánatot ké­rek, hogy e végzéssel szemben, amely igazán meglepetésszerűen ér, egyáltalában rátértem arra, hogy a zalatnai ügygyel foglalkoztam. Én a 384. 9. pontja alapján a semmiségi okot pusztán azért jelentőm be, mert a tör­vényszék mellőzte .ennek az ügynek a gerin­cét, lelkét és tartalmát képező 4.800.000 ko­ronás panamára vonatkozólag a bizonyítás felvételét, A 384. 9. pontja alapján bejelen­tett te íme seim. miségi pkicim .rövid megindo­kolása az, bogy a lefolytatott (főtárgyalás al­kalmával a panamának általam adott értel­mezése az egyedüli helytálló, nem pedig az az értelmezés, amely a panamát protekciónak és a főpanaimistaságot lord protektorságnak tekinti. Megokolom továbbá a sommiségi pa­naszomat azzal, hogy állami szerződések és egyezségiek kötése alkalmával külön 'kikö­tött illetéktelen haszon, amely nem az állam­pénztárba (folyt be, soha sem ilehet protekció­nak gyakorlása, az mindig csak panama le­het, A választóik megvesztegetésére, megvá­sárlására fordított pénz nem lehet tisztessé­ges vagy önzetlen cél, mert egyik bűnt a miásik bűnnel menteni nem lehet. Bejelen­tem a 384. 9. pontja alapján a semmiségi okot azért, nnent az az indok, hogy a véde­lem ebben az esetben a miniszteri felelősség­ről szóló törvénynek szakaszait sértette volna meg s illetéktelenül avatkozott volna bele a parlament jogkörébe, amelynek egyedül van joga minisztereket vád alá helyezni, egyál­talában helyt ueim álló. A zalatnai kis smucigsággal piszmogni nem fogunk, ilyen körülmények között nem kívánunk itt .biizonyitást, lemondunk a való­diság bizonyitiásáról a zalatnai ház kérdésé­ben és nem kérünk egyebet, minthogy mél­tóztassék gyorsan befejezni az ügyet, méltóz­tassék Ítéletet hozni, az ügyet pedig folytat­ni fogjuk ott, ahol keressük jogainkat, a fe­llebbezési fórumnál és ott, ahol ennek az ügy­nek im ás birái ülnek az ország köz vél emé­nye . . . KIVONULNAK A VÉDŐK! Itt rácsöngetett az elnök Vázsonyira és szólt: — Rendreutasítom! Egy hang a hallgatóságból: Igaza van! Az elnök: Ki volt az? Urmánczy Nándor országgyűlési képvi­selő jelentkezik: Én voltam. Az elnök: Kiutasítom a teremből. Urmánczy Nándor: Nem is érdemes itt maradni. (Eltávozik.) Vázsonyi Vilmos: Mint védő, sohasem fogok odasülyedni, hogy a bírákat sértsem. Azt értettem, hogy minden ügynek vannak törvényes birái és ha nem vagyok megelé­gedve egy birói ítélettel, nem fogok a védői székből odasülyedni, hogy gyanúsítsák. Mél­tóságos elnök ur engem félreértett. Ezt a félreértést nemcsak a törvényszék érdeké­ben, de a magam érdekében is el kell osz­latnom. Az elnök: Ha igy értette, akkor rend­ben van. i Vázsonyi védő: A védelem nem teljesít­heti kötelességét a kifejtettek után szaba­don, a vádlott nem védékezhetik tovább, a védelem lemond a védelemről, a vádlott te­hát lemond minden további védekezésről, nyilatkozatról s a bűnvádi perrendtartás biz­tosított jogánál fogva semmiféle birói kér­désben feleletet nem ad, a tárgyalásban csaik azért nem vesz részt, mert a törvény kényszerénél fogva innen el nem távozhat. A végzést, .melyet tiszteletben kell tarta­nom, hivatkozik a biróság lelkiismeretére, mi hivatkozva ügyvédi eskünkre és lelkiis­stwxl cesf x » ü ü lg Széchenyi-tér, Zsótén-ház. g| »•—-—————« »m I jtóqnyitó díszelőadás. I 9 m Szerdán, csütörtökön és H pénteken 9 h Az eredeti 7 felvonásos kép. IP ü M ü sa MADÁCH IMRE ü ü gAz ember g 1 traqédiáiaj 0 3 m w Hossza 3000 méter. — Az erede- g| tiről mozgóképre alkalmazta „Am- gg brosió" olasz filmgyár. — Elő- g adják az olasz színművészek. 7 felvonásban. 9 ü Előadások 5, 7 és 9 órakor | Teljes 2 órás műsor. g Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fill. ü in m meretünkre, ugy látjuk, hogy ehhez képest ugy járunk el leghívebben, ha ebből a te­remből távozunk.. A védők ezután összeszedték irataikat és csöndben, szó nélkül távoztak. Néhány pillanatig mély csönd voílt a teremben, majd az elnök szólalt meg. — A királyi ügyész urat fölhívom in­dítványtételre. A FŐÜGYÉSZ SZAVA. Sélley Barnabás főügyászhelyettes: Ép­pen öt hónapja, hcigy Désy Zoltán Európa legnagyobb panamistájánaik nevezte Lukács Lászlót. Amikor a biróság bölcsesége meigta­ilálta a panamista szó helyes értelmezését, né­zeteim szerint az lényeges, hogy a panamista jelző rágalmazó, sértő-e Lukács Lászlóra nézve, vagy seim. A védő azt kérdezte, hogy fmiért szakbiróiság előtt, miért nem .esküdt­széknél keressük a miniszterelnök becsüle­tét. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a szóbelikig elkövetett rágalmazás 'esetében a törvényes ítélkezésre a szakbiróságot rendeli. Második ok — én mem akarok az esküdtszék intézménye ellen beszélni, — tele az utóbbi időben állandóan támadja a sajtó az esküdt­bírásáig .egy.es Ítéleteit. Nem akartuk tehát esküdtszék elé vinni az ügyet, mert Magyar­ország miniszterelnöke nincs rászorulva ar­ra, hogy ügyében — esetleg pártszempontból •— esküdtszék Ítéljen. Nyugodtan bizza ügyét a független maigyar bíróságra. Ez a másik ok. A véidők azzal, hogy kivonultak a főtár­.gyalási teremből, elvették a beszédeimnek a .gerincét, a 4,800.000 koronás panama vádját. Erre tehát sajnálatoimra nem terjeszkadhe­tem ki. Egyet konstatálok, hogy a vádlott ál­lításából siemmit se bizonyított. Ahogy Ma­gyarország miniszterelnöke egy panamista nem lehet, éippen ugy neim járhat szabadon .az, aki a miniszterelnökről azt állítja, hogy panamista. Én kérem a bir óságot, hogy sújt­son le az igazság pallosával és ítélje el rá­galmazás vétsége miatt Désy Zoltánt. Sú­lyosbító körülménynek kérem betudni, hogy vádlott, aki józanul, higgadt megfontolással •— hiszen ittas mem volt — követte el tettét, képviselő, magas műveltségű ember, előkelő szárimazáisu .és igy a szenvedélylyel szemihen az önfegyelem lett volna kötelessége. Kérem továbbá, köteleztessék a vádlott, hogy a ma­rasztaló ítéletet a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban közzétegye. Az elnök (Désy Zoltánhoz): A törvény szerint a vádlotté az utolsó szó. Kíván .élni ezzel a jogával? Désy Zoltán: Nem. — Semmit se akar .előterjeszteni? — Nem. iAz elnök: A 'biróság Ítélethozatalra vo­nul vissza és addig a tárgyalást felfüggeszti. EGY HAVI FOGHÁZ. Több mint egy óráig tartó tanácskozás után tért vissza újra a biróság a tárgyalási terembe. Halotti csöndben fogott hozzá Baloghy György az Ítélet föl olvasásába: öfdslége a király nevében a budapesti büntetőtörvényszék nyilvános rágalmazás vétségével vádolt Désy Zoltán bűnügyében ,a megtartott főtárgyalás utáin a következőleg itélt: A törvényszék Désy Zoltán vádlottat bűnösnek mondja ki a büntető törvénykönyv 261. szakaszába ütköző és a 262. szakasz sze­rint minősülő nyilvános becsületsértés vét­ségében, amit az által követett el, hogy Bu­dapesten a Sas-körben szeptember tizennyol­cadikán azt állította Luikács Lászlóról, hogy ő Európa legnagyobb panamistája. Ezért Désy Zoltán vádlottat egy hónapi fogházra, mint főbüntetésre és két heti fogházra, átvál­toztatható négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A biróság a büntetés kiszabásánál sú­lyosbító .körülménynek vette, hogy Désy Zol­tánt hasonló cselekmény elkövetése imiatt már 'megbüntették, a sértett magas közjogi állását és azt. hogy a vád alkalmas arra, hogy Lukács Lászlót a külföld előtt is disz­kreditálja. Enyhítő körülménynek vette vi­szont, hogy politikai szenvedély ragadta el és a saját felfogása szerint közérdekből cse-

Next

/
Thumbnails
Contents