Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-18 / 40. szám

1913. február 20. DÉLMACIYARORSZAO 5 ezek a pénzek nerp választási célokra fordít­tattak, a legégetőbb érdeke Lukács László őexcellenciájának. Tisztelettel kérem, hogy előterjesztésem értelmében a bizonyítást méltóztassék az egész vonalon elrendelni. Az elnök ezután jelentette, hogy Elek Pál tanú influenzában megbetegedett s Bécs­ben fekszik, Szalay Béla tanú szanatórium­ban fekszik, Paduch József tanú beteg. Je­lentette továbbá, hogy a védelem Bánd Dá­vid, Jeszenszky Sándor, Albert József, Pósa Ernő, Reiner Béla, Deutsch Béla, Brachfelá Emil, Zigány Árpád, Áristóffy Simon tanuk kihallgatásától a védelem elállt. Ezután az elnök a tárgyalást holnap reggel kilenc órá­ig felfüggesztette. Mit felelt a cár királyunknak? (Drinápoly általános ostroma. — Készülődés a döntő csatákra. — Románia fegyverkezik. — Me­rénylet Enver bej ellen!) (Saját tudósítónktól.) A cárnak a magyar király levelére adott válasza rö­vid és határozott. Célzást tesz benne a régi barátságra s azután azt mondja, hogy Ausztria és Magyarország­nak az utóbbi években tanúsított viselke­dése arra kényszeríti Oroszországot, hogy hajthatatlan elhatározását közölje a szláv testvérek érdekeinek támogatása dolgá­ban, de a cár reméli, hogy fognák találni módot és eszközöket a béke föntartására, még pedig az osztrák és magyar balkáni politika alapjának figyelembevételével. A balkáni események között feltűnő az a hír, melyről Konstantinápolyból és Londonból érkeznek hivatalosan meg nem erősített jelentések. E szerint vakmerő merényletet követtek el Enver bej ellen, akinek főrésze van abban, hogy Törökor­szág újra Jalpraállott és a háború mellett döntött. Londoni hirek szerint Enver bejt föllázadt katonák és tisztek súlyosan meg­sebesítették, Konstantinápolyban pedig széltében-hosszában beszélik, hogy Enver bejt meg is ölték. Enver bejt értesítették, hogy el akar­ják tenni láb alól, mert egy hatalmas cso­port őt okolja az eseményékért, elsősor­ban, hogy nem kötöttek békét, Enver ide­jén értesülvén a tervről, egyik török hadi­hajóra menekült a csatatérről, majd állí­tólag a szultán háremében rejtőzött el. A szultán egyik leánya ugyanis a felesége Envernek. Hogy a merénylet mint történt, arról eddig nem érkezett jelentés. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Török előnyomulás. Konstantinápoly, február 17. A török se­reg tegnap Csataldzsa előtt hat kilométer­nyire előrenyomult és Kuskainál visszahódí­totta a bolgárok által elfoglalt hadállást, a nélkül, hogy különösebb ellentállásra talált volna. A törökök ott 470 bolgár halottat ta­láltak. Altalános támadás Drinápoly ellen. Konstantinápoly, február 17. A bol­gárok tegnap általános főtámadást intéz­tek Drinápoly keleti erődei ellen. Sükri pasa szikratáviratban jelenti, hogy mind a két erőd helyőrsége a legnagyobb erély­lyel a legvégsőkig védekezik. Rosszul megy a szerieknek. Szaloniki, február 17. A Regina Morghe­rita olasz kórházhajó, melyet a kormány a szerb kórháznak bocsájtott rendelkezésre sebesültjei szállítására, tegnap Durazzóból jövet, ideérkezett hétszázhatvanhat sebesült és beteg szerb katonával, kik közül hat út­közben meghalt. Innen vasúton Szerbiába szállítják őket. Románia fegyverkezik! Milano, február 17. A torinói Stampa azt állítja, hogy Románia nemrég 40.000 emberből álló segítő sereget megfelelő tüzér­séggel és 50 millió frank kölcsönt ajánlott föl Bulgáriának, azzal ,a föltétellel, hogy kö­veteléseit elismeri. Bulgária az ajánlatot visszautasította, mire Románia Ausztria-Ma­gyarországban 60.000 régi Manlielver puskát és több millió töltényt vásárolt, bár ezeknek a puskáknak a kalibere nagyobb, mint a ren­des román Mannlicherek kalibere. Visszavert szuronyroham. Konstantinápoly, február 17. A tegnapi hadijeleirtés a következő: Drimápolyban a helyzet állandóan nyugodt, Rulair körül mi­sem változott. A osatiaklzsai vonalon előőr­seink a visszahódított állások megerősítésén fáradoznak, Az ellenség, melyet csapataink a Halfaiköjtől nyugatra fekvő magaslatokról elűztek, tegnapelőtt éjszaka szurony rohamot intézett csapataink ellen, melyet azonban ezek visszavertek. Montenegró vesztesége. Cettinje, február 17. Hivatalosan jelen­tik, hogy a Szkutari körül lefolyt kétrendbe­li összecsapás áldozatait egy általában nem közölték túlzottan. Cettiniében több, mint ezerhatszáz sebesült van, Podgoricában ugyanannyi, A .szomorú valóság, hogy ia har­cok ilyen nagy emberáldozatckat követeltek, könnyen ellenőrizhető, mert Gettiinjében ós Podgoricában mincön kötej.'ű'rí, sőt számos magánház kórházzá alakult át. Lesz-e béke? Konstantinápoly, február 17. Tgy ifjú­török miniszter tegnap következőleg nyilat­kozott : i — Csütörtökig el kell dőlnie, hogy Hak­ki pasa tud-e alapot találni a békére. Én ma­gam azonban azt hiszem, hogy ez nem fog sikerülni. Visszaverték a montenegróiakat. Konstantinápoly, február 17. A sajtóiro­da a következő kommünikét közli: E hó 4-én mintegy 16.000 montenegrói számos ágyú­val megtámadta a tarabosi és brdicai erődö­ket. A török csapatok hősiesen visszaverték a támadást, ugy, hogy a montenegróiaknak vissza kellett vonulniok. A montenegróiak 6 ágyút és 3000 sebesültet hagytak cserben. A nagyhatalmak kezében. Páris, február 17. Hakki pasa, aki ma délután innen Londonba utazott, a Temps tu­dósítója előtt kijelentette, hogy semmiféle hi­vatalos missziója nincs. Kormánya csupán a londoni török delegátusokhoz küldötte ki, hogy tapasztalataival és a béketárgyalások­ban szóbakerülő kérdésekről való tájékozott ságával segítségükre legyen. A tárgyaláso­kat ugyan megszakították, de Törökország ügye a válaszjegyzék által a nagyhatalmak kezébe tétetett. A nagyhatalmak a török vá­jegyzékre még nem feleltek és a nagyköve­tek folytatják a helyzet és az esetleges meg­oldás mérlegelését. Mibe került a monarchiának a hadi készenlét? — A közös miniszteri tanácskozás. — (Saját tudósítónktól.) Történeti jelen­őségii az a tanácskozás, melyen vasár­nap Bécsben, a külügyminiszter elnöklé­sével Magyarország és Ausztria miniszte­rei hozzáláttak annak az uj viszonynak a megállapításához, amelybe hazánk és a szomszéd szövetséges állam a balkáni or­szágokkal lép most, amikor a háború uj íatárokat vont közéjük. Azokat a szerző­déseket, melyek a balkáni államokkal való kereskedelmi forgalmunkat szabályozták, mihamarabb uj megállapodásokat kell pó­tolni, mert jelentékenyen változott -az a terület, melyre érvényességük kiterjedt. Szerbia, Bulgária és Görögország óriás módon megnövekedett, Törökország pe­dig összezsugorodott, tehát egészen más faktorokkal állunk szemben most, min-t az utolsó szerződések megkötésekor. A forgalmi viszonyok rendezésével kapcsolatban szóba került az is, hogy jnibe került az a hadi készenlét, mellyel a bal­káni háborút néztük és mibe fog még ke­rülni? Feleletet most egyelőre csak az első kérdésre kapunk: eddig belékerült négy­száz millióba. Vasárnap délelőtt Berchtold gróf kül­ügyminiszter elnökletével összeültek Bécs­ben a közös miniszterek, -az osztrák és a magyar miniszterelnökök és a két kormány gazdasági miniszterei. A tanácskozás tárgya főkép a Balikán-államokkal való gazdasági viszony volt. Elsősorban a szerb kérdést be­szélték meg és itt az a szempont volt mér­tékadó, hogy Szerbiával a legjobb szom­szédságban akarunk élni, tehát olyan vám­és kereskedelmi szerződésre van szükség, amely kiküszöböli a feszültségre vagy félre­értésre alkalmas anyagot. A gazdasági kér­dések megvitatásában Berchtoldon kivül Lu­kács László és Strügkh gróf miniszterelnökök, továbbá a két kormány kereskedelmi és íöld­mivelési miniszterei vettek részt. Szóba került az a terv is, amelyet We­kerle Sándor vetett föl legutóbbi bécsi elő­adásán, hogy tudniillik -a kiegyezési tárgya­lásokat már 1915-ben megkezdjék. A magyar kormány nem helyesli ezt a gondolatot. Pénzügyi kérdéseket is tárgyalt a közös kon­ferencia, elsősorban a haditengerészet .uj követeléseit, amelyek ugy osztrák, mint ma­gyar részen akadályokba ütköznek. Monte­cuccoli gróf ujabb Dreadnought-programját Teleszky és Zaleski pénzügyminiszterek a legnagyobb aggodalommal fogadták. A konferencián semmiféle határozatot nem hoztak. Egyelőre csupán tájékozódást nyertek a miniszterek a balkáni helyzetről, a küszöbön levő gazdasági rendezés főelveiről és a hadsereg meg a haditengerészet dele­gációs követeléseiről. Lukács László minisz­terelnök és titkára, Latinovics Pál dr. vasár­nap délután utazott vissza Budapestre. Te­leszky János és Serényi Béla miniszterek Bécsben maradtak, hogy a további tanács­kozáson részt vegyenek. Intelligens uri leány állást keres pénztárhoz, irodában, esetleg jobb üzletben kiszol­gáláshoz. Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents