Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-14 / 37. szám

6 19 í 3. február 6. 3 tómra nyolctagú bizottság küldetvén ki, mint enneik a bizottságinak tagja az 1901. január ,29-én tartott bizottsági ülésen javaaolíam, bogy a vidéki színészet államsagélyJyé iftölieniielitassék, amit a bizottság, tagjai voltak: Lukács György, Rónay Jenő, Berezeg Ferenc, Pázmándy Dénes, Hoványi Géza dr., Balassa Anmin dr., Festetich Andor gróf ás Mészáros Káliníán, indokaim alapján el is fogadott b egyben kieszközöltem a szegedi szinház részére a legnagyobb vidéki szubvenciót. A nyolcas bizottság értekezletének üléséről fölvett jegyzőkönyv tartalmazza a határozat indokolását is. Ilyen előzmények bizonyára nyomatékossá teszik állásfoglalásomnak elvi komolyságát minden olyan jelenséggel szentben, ami megítélésiem szerint hosszú esztendők mármár eredményesnek mutatkozó munkáját veszélyezteti. (Formahiba.) iA veszély pedig fenforog, a,mint kitetszik az alábbiakból: ád 1. Az indtitváuyoík sorrendijében a tekintetes tanács javaslata után Dcbay Gyula dr. indítványa lett volna szavazás alá bocsátandó, mert nézetem szerint ez az indítvány állott a tanács javaslat álhoz legközelebb. A tekintetes tanács javaslata ugyanis az volt, hogy a Wilm'mer Fülöp ós Gerle Imre dr. indítványai adassanak kii a tanácsnak azzal, hogy ugy ezen indítványokra, mint a szinügyi bizottság indítványa folytán a szerződés meghosszabbítása tárgyában javaslatát együttesen terjessze a közgyűlés elé. Ugyanezt tartalmazza Doibay Gyula dr. indítványa is azzal a hozzáadással, hogy a közgyűlés vonja vissza a szerződés .megboszszabbitására nézve a tanácsnak adott megbízást. A Wimimer- ós Gerle-féle indítványok ettől az indítványtól sokkal távolabb estnek, (mert átugorva a közgyűlésnek 216—'1910. számú határozatát, nyomban érdemleges határozatot provokáltak s különösen Gerle dr. indítványa a 216-—1910. számú határozat figyelmen kivül hagyásával érdiemi döntést .kívánt olyan irányban, liogy az eddigi rendszer megváltoztatásával bérfizetés alapján a színházra pályázat hirdettessék. A közgyűlés ebben az irányban is döntött. Eljárási sérelmen nyugszik tehát határozat, mert a sorrend szabályellenes megállapítása miatt a Dobay Gyula dr. indítványa szavazás alá sem került, holott ha 'előbb ez az inditvány bocsáttatik szavazás alá a közgyűlés ezen indítvány ér tetőiében határoz, akkor nem áll fenn hatályában a 216—1910. szám alatt hozott közgyűlési határozat, mely egyenesen ellentmond annak, bogy a mostani (közgyűlési határozat, végrehajtassák; és pedig azért, mert (Ellentétes határozatok.) ad 2. Szeged szab. kir. város törvényhatóságának közgyűlése 1910-ben 216. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a színházat Ihárom évre adja ugyan, vállalatba, ha azonban a színigazgató kötelességeit közmegelégedésre teljesiti, akkor a szinügyi bizottság inditvány ára a város tanácsa a szerződést további hárprn esztendőre meghosszabbítja. A közgyűlés ezen elhatározása, amelylyel a sainlház vállalatba adása fölött való rendelkezési jogát 1917 junius hó l-ig terjedő időre a város tanácsára átruházta, a szerződés tervezetének 1-ső pontjába vétetett fel. A szerződés 32-ik pontjában pedig kimondatott, hogy ha az első három esztendő letelte előtt egy érvel, a fennálló szerződés szerint, tehát 1913. junhes hó 36-ig, a szinigazgató és a város tandem között a második három esztendőre nézve megegyezés nem jön létre, akkor a szinigazgató elveszti a színházhoz való igényét. Színházunkra ezen szerzdőésbeli kikötéseket is tartalmazó feltételek mellett hirdettetvén pályázat, ezen szerződós nemcsak a színigazgatóra, hanem a város közönségére nézve is kölcsönösen tiszteletben tartandó kötelességeiket rónak. A Gerle dr. indítványát elfogadó sérelmes közgyűlési határozat ellentétben áll tehát azzal a közgyűlési határozattal, amelyen hatályban levő szinházi szerződésünk összes föltételeivel és kikötményéivel együtt nyugszik s mert Dobay indítványának háttérbe szorításával a tanácsnak adott megbízás visszavonása nélkül hozta a közgyűlés sérelmes határozatát, nyilvánvaló,, hogy ez a határozat .megsemmisítendő, mert olyan hatáskörben keletkezett, amely hatáskör a fennforgó esetben a közgyűlést annál kevósfbbé illette meg, mert a döntése alá vont kérdésben a döntésre felhatalmazott tanács nem döntött, a közgyűlés pedig megsértette azt a kötelmi viszonyt, amelybe a város tanácsa által kötött szerződés folytán Szeged szab. kir. város közönsége Almássy Endre színigazgatóval jutott. Nézetem tehát .az, hogy a város közgyűlése ama kérdés fölött, hogy meghosszabbit ja-e a színigazgatóval fennálló szerződést további három évre, avagy nem, a tanács határozata ellen netaláni érvényesülő felebbezés következtében csak mint fórum appelatorium foglalkozhatott volna azzal. Teljesem alaptalanul vonatott, tehát a vitába a közgyűlés hatáskörének védelme, holott a jelen esetben a közgyűlés hatáskörét senki nem érintette, hanem ellenkezőleg a Wimmer és Gerle-áéle indítványok ellentétbe sodorták a törvényhatóságot önmagával, a midőn minden konkrét cél éls ok nélkül lehetetlenné tették, hogy a szerződésben szabályozott megoldási mód zavartalanul ós akként érvényesüljön, hogy sem a • város törvényhatóságának tekintélye, sem színházunknak művészi fejlődése, sóm a színigazgatónak jogos erkölcsi s anyagi érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a zavart előidéző indítványok az ügymenet rendes lefolyását meg nem zavarják s a város tekintetes tanácsa a szinügyi bizottságnak 1912. november 21-én és 1913. január 25-én jegyzőkönyvbe foglalt indítványainak mérlegelése után meghozza határozatát, ugy amint azt a közgyűlés reá bízta, akkor ezen határozat ellen .módijában állott volna akármelyik álláspont képviselőjének jogorvoslattal élni s ezen jogorvoslat folytán jutott volna a közgyűlés abba a helyzetbe, hogy mint (felebbezési fór.um foglaikazhatiik-e a saját (megbízottjának: a. város tanácsának tényével, amely saját tényének tekintendő, avagy a tanács határozata a törvényhatóságot kötelezvén annak iflölülbirúlására a közgyűlés nem illetékes. Nézetem szerint az utóbbi álláspont helyes s mert a sérelmes közgyűlési határozat ennek a törvényes és a szerződés aliapján fenálló kötelmi álláspontnak érvényesülését lehetetlenné teszi, ennélfogva ezen okból is megsemmisítendő; (Kártérítési felelősség.) ad 3. mert a szinigazgató ebben a föltevésben és jogos megnyugvásban kötvén meg szerződését, hogy kötelességeinek közmegelégedésre leendő teljesítése esetén a szánházhoz ez alapon .szerzemlő igényét további három esztendőre a szervezeti szabályrendelettel alkotott szakbizottság véleménye alapján a város tanácsa fogja szabályozni s nem lesz kiszolgáltatva a tárgyilag itélet megalkotására teljesen képtelen közgyűlésnek, a város törjyényáatósága sérelmes határozatával megsértette azt a jóhiszeműségét, amely a szerződő feleket kötelezi s amely jóhiszeműség megsértése egyáltalán nem méltó olyan magas erkölcsi testülethez, mint amilyen Szeged szab. kir. város törvényhatósága. S éppen azért, mert szigorú jog szerint is a város tanácsa, mint a törvényhatóság meghatalmazottja által kötött szerződés a meghízó törvényhatóságot minden vonatkozásában köti s a meghízott által kötött szerzőit és hatálya alatt a másik szerződő fél beleegyezése nélkül a szerződés céljának meghiúsítása végett megbízottjától a megbízást sem vissza nem vonhatja, siem maga a szerződés kikötéseit egyoklalulag vem módosíthatja s mert ugyancsak a szigorú magánjog elvei szerint, aki valamely jogát nyilván csak azért gyakorolja, liogy ezáltal mást károsítson, vagy aki a jó erkölcsökbe ütköző módon másnak szándékosan kárt okoz: jogellenesen cselekszik, az pedig minden vitán felül áll, hogy a. sérelmes közgyűlési határozatot az a törekvés szülte, hogy Almássy Endre szinigazgató .szerződésbeli jogaiban megsértessék, anyagi és erkölcsi károkat szenvedjen s a közgyűlés vélt jogának gyakorlását egyenesen ez a törekvés erőszakolta ki, aminek jogellenes voltát Gerle Imre dr. bizottsági tag nr fellépésének kétségbe nem vont s közérdeket célzó jóhiszeműsége sem képes ellensúlyozni, ennélfogva a törvényhatóság jogellenes határozatának netaláni magánjogi következménye is elhárítandó az által, hogy a sérelmes közgyűlési határozat rnagsemimJisittetik. (A szinház művészi fejlődése.) ad. 4. A sérelmes határozat veszélyezteti ia szegedi szinház művészi fejlődését. A rövid lejáratú gazdasági bérletekkel együtt jár a rabló gazdálkodás. Nem szorul bővebb magyarázatra aiz a tény, hogy a fenálló szinházi szerződós .második esztendejének első harmadában bizonytalanná válván a színigazgató helyzete, nemcsak tartózkodik a további beruházkodásoktól és társulatának terjeszkedő szervezésétől, hanem lehetőleg megtakarításokat igyekszik minden téren elérni, liogy eddigi kockázatos tőkebefektetésé bői minél kevesebbet veszítsen abban az esetben, ha helyzetéből az első év végén tényleg kimozdítaná őt a törvényhatóság. Hiszen épen az .az intenció vezette a közgyűlést, amidőn inditvány ómra a régi három éves ciklusról áttért a hatéves ciklusra, hogy legalább hat évre akarta biztosítani a szinház vezetését s ezen hat éven belül valamelyes művészi program, összjáték és dekoratív berendezkedés kifejlődését. Ha boldogult Makó Lajos váratlanul el nem hal, a hatéves ciklust senki meg nem bolygatta volna, mert annak hasznosságát senki kétségbe nem vonta. Mostani szerződésünk is ezien hat elves ciklus elvi alapján áll s csak azért osztotta ketté s kívánta a rendelkezési jögfentairtását a második három esztendőre a törvényhatóság, mert a szinház vezetésére kiszemelt művész uj ember lévén a szdnigazgatás terén, a második három esztendő végleges lekötése előtt az első három esztendő tapasztalataiban akart a közönség garanciát keresni. Ezt a garanciát pedig a törvényhatóság a szinügyi bizottságnak, mint szakbizottságnak véleményeiben akarta a maga részére biztosítani s meg is ikapta ezt a fent hivatkozott jegyzőkönyvekben lefektetett, határozatokkal. A sérelmes közgyűlési határozat veszélyezteti a szinház fejlődéséhez fűzött azokat a kulturális érdekeiket, amelyeket törvényhatóságunk eddig követett eljárásával a lehetőség szeriint sikeresen tudott megoltalmazni. (Állandó színházat.) ad 5. Az a felfogás, hogy a színházat hasznot hajtó vállalkozásként is kezelhetné a város, mint uj és megváltó gazdasági szetopont siet a szegény és mindenáron, még erkölcsi javak feláldozásával is, jövedelmeiket hajszoló Szeged szalb. kir. város segítségére. Ez az eszme annyira meni uj, liogy elbukott már Szeged szab. kir. város törvényhatóságának 1882. december 22-én tartott közgyűlésén, amikor a törvényhatóság kimondotta, hogy színházát nem kívánja hasznot hajtó vállalatként kezelni, hanem ellenkezőleg mint közművelődési és nemzeti közintézetet, illetőleg annak igazgatóját állandó l segélyben kívánja, részesíteni. (Nemzeti közművelődési érdekek.) ,a'd 6., amidőn peulig Szeged szaib. kir. város törvényhatósága 1880. junius 15-én elhat