Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-13 / 36. szám

1913. február 12. DÉLMAGYARORSZÁÖ 5 A csepeli tölténygyár sztrákja — Békés egyezségre van kilátás. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap reggeli a csepeli Weisz Manfréd-féle konzerv- és töl­ténygyár egész munkássága: ötezernyolc­száz ember sztrájkba lépett. A munkabeszün­tetés oka nem anyagiakban rejlik, hatalmi kérdésről van szó s az egész harc arra ve­zetendő vissza, hogy a munkások egy főbi­zalmiférfiát a gyártelepre kirendelt csend­őrök le akarták tartóztatni. Hétfőn reggel az úgynevezett golyóosztályban hatvan uj mun­kásleányt alkalmaztak, hogy a fölszaporodott munkát ezek segítségével hamarabb fejez­zék be. A balkáni háború kitörése óta a gyár kétszeres létszámmal, hatezer munkással dolgozik és naponkint nem kevesebb, mint két millió darab töltényt állit elő. A munká­sok ezt az alkalmat arra használták föl, hogy összes ott dolgozó társaikat szákszer­vezetekbe tömöritsék, többször eljártak a gyár igazgatóságánál is, hogy csakis szer­vezett munkást foglalkoztasson. A jövevé­nyeket tehát nem jó szemmel nézték a régi munkásnők, számszerint háromszázan. Ezek szervezettek és azt óhajtották, hogy az uj leányok is azonnal lépjenek be a szervezetbe, különben nem dolgoznak velük. Az uj munkás leányok nem engedtek a fölszólításnak, mire a szervezett munkásnők küldöttséget menesz­tettek az igazgatósághoz és kérték, távolít­sák el a szervezetleneket a gyárból. — A felelet — igy mondják a munkások — az volt, hogy a deputáció kérését nem teljesítették. A háromszáz munkásleány erre hétfőn este az erzsébetfalvai Sautner-Vendéglőben gyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy már kedden reggel sztrájkba lép. Az igaz­gatóság erre azzal felelt, hogy a szerszám­lakatosokat — összesen ötszáz munkást — nem bocsájtotta a műhelyekbe, azzal okol­ván meg eljárását, hogy ha a goíyómunkás­nők nem dolgoznak, akikor a lakatosokra sincs szükség. A lakatosok kizárása mód­felett fölizgatta a munkásokat. A gyári mun­kások egyik főbizalmi embere, Lang Kál­mán, a kizárt munkástársaival érintkezni óhajtott, hogy érdekükben interveniáljon. A csendőrök azonban nem engedték ki a gyár­ból. Borzasztó fölháborodás támadt erre. Közben Lang eltűnt az emberek szemei elől, mint (később kiderült: egy mellékkijáraton át valahogy észrevételenül kimenekülhetett a gyárból. A munkások azonban ezt nem tud­ták, mindenki azt hitte, hogy Lang Kálmánt a csendőrök letartóztatták és elhurcolták a gyár valamelyik csukott helyiségébe. A te­lep minden részén egymásuton hangzott föl a munkások kiáltása: — Le kell szerelni! — Abba kell hagyni a munkát! A gépek mellől elszánt haraggal állottak föl az emberek, eltették a szerszámukat, ab­bahagyták a munkát és kedden már a csepeli tölténygyárnak mind a hatezer munkása sztrájkban állott. Tegnap óta katonaság szállta meg a Weisz Manfréd-féle gyár udvarát. A hatal­mas telepen egy zászlóalj Alfonz baka tábo­roz, miig a gyár környékén csendőrök cirkál­nak és távoltartanak mindén gyanús embert. A munkások — mivel sztrájiktanyát nem en­gedélyezett részükre a kispesti főszolgabiró­ság — az éjszakát különböző vendéglőkben töltötték /el. Még tegnap este ihláram értekez­letet is tartottak a sztrájkoló munkások ve­zetői, amelyéken kknotndák, liogy a sztrájkot addig nem hagyják abba, mig az igazgató­ság követeléseiket nem teljeset!. A gyárban különben a havi fizetéses munkások dolgoz­nak és egyikét kémény most is füstölög a hatalmas gyártelepen, mely imost olyan csön­des, mintha minden élet kihalt volna benne. Ma reggel a munkások vezetőit értesí­tette a.z igazgatóság, hogy hajlandó velük tárgyalásokba bocsátkozni a sztrájk meg­szüntetésének ifleltételeit illetőleg. iA munká­sok erre husz tagú bizottságot küldtek ki. A delegáltak a gyár igazgatóságának képvise­lőivel 'délelőtt tiz órakor tanácskozásra ül­tek össze. A munkásság képviselői ezeket a kívánságokat terjesztették a gyár vezetősége elé: 1. A szervezetlen munkásnők egy részét helyezzék át más munka osztályba, 2. A csendőri brutalitásoktól az igazga­tóság védje meg a munkásokat, a csendőrség vigyázzon arra, hogy a puskaport el ne lop­ják és fel ne robbantsák, de ne inzultálja a munkásokat. 3. Láng Kálmán menjen vissza munká­ba, nála nélkül a munkásság se dolgozik. A tárgyalások azonban nagyon nehezen haladnak előre. A gyár igazgatója kijelen­tette, hogy még nincs teljesen tisztában a munkások követelésiének a mértékével s kér­déses, hogy a gyár teljesítheti-e minden vo­nalon a munkások követelósieit. Azt hiszem, — úgymond — a munkások sincsenek még teljesen tisztában vele, bogy voltaképpen 'mit is akarnak. A mérnökök és a munkames­terek tegnap óta egész sereg Írásbeli pa­naszt terjiesztettek az igazgatóság elé és ezek áttanulmányozása — mondta az igazgató esetleg napokiig is eltarthat. A szegedi magántisztviselők és a tömegsztrájk. — Válasz a választójogi levélre. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyaror­szág legutóbbi számában leközölt egy leve­let, aiinellyiet a (szegedi 'magántisztviselőik egyesületéinek egyik tagja irt Hoffer Jenő­nek, az egyesület alelnökének. Brüller Gyu­la, a levél írója, arra kérte az egyesület alel­nökét, ihogy a szegedi magántisztviselők fog­lalkozzanak a tömegsztrájk ügyével és tá­mogasság a munkásság küzdelmét. A levelet kommentárral közöltük, hely­telennek és indokolatlannak találtuk a ten­denciáját. Cikkünkre most válaszol Hoffer Jenő, aki fölemlíti, hogy országos jelentő­ségű mozgalmakban a Magántisztviselők Or­szágos Szövetségének a tanácsa irányítja a vidéki egyesületeket, amely a tömegsztrájk ügyében cmiág nemi közölte íai /véleményét. Egyébként az egyesület alelnöke sem talál­ja opportumusnak a levélíró intencióit. Az alelnök érdekes válaszát alább egész terjedelmében leközöljük. Tekintetes Szerkesztőség! Nagybecsű lapjuk tegnapi számában meg­jelent „A szegedi, magántisztviselők és a tö­megsztrájk" cknü cikkükre, méltóztassék meg engedni, hogy nóhátny sorral reflektáljak. A szó szerint, szövegben közölt levelet tényleg megkaptam. Különös fontosságot ezen tény­nek nem tulajidonítottam, mert számtalan esetben előfordul, hogy magántisztviselő tár­saim egyleti 'és magán ügyekben hózzáim for­dulnak. De meglepett, hogy ezen levél nyil­vánosságra került, mert szerény véleményem szerint, nem odavaló.. Egyesületi belügy, elin­tézés előtt, csak hangulatkeltés vezethette azt, aki közzétételéről gondoskodott. Erre pe­dig semmi szükség siniosen. Választójog kérdésében a magyar ma­gántisztviselők álláspontja ismeretes, a helyi magántisztviselőké azzal teljesen azonos. Minden imagántisztvisietlő tisztában van a kérdés fontosságával, ismeri 'elhelyezkedését a tőke és munka viszonyában is. Sokkal in­telligensebb elemekből áll a magyar magán­tisztviselői kar, minthogy az egyesület veze­tőségének szükséges volna a választójog köz­ismert és eléggé megvitatott kérdésben kü­lön oktató előadásit tarta.nl. Országos jelentőségű mozgalmakban a „Magántisztviselők Országos Szövetségének tanácsa" kráinyiitja a magántisztviselő szerve­zetet, eddig a tömegsztrájk ügyében irányí­tást nem kaptunk. Véleményem szerint nem volha oporiumjus, hogy mi szegedi magán­tisztviisdlők határozatainkkal elibe vágnánk a szövetség tanács határozatának. Ha szövetségtanácsunk lielyóm valónak fogja tartani, hogy álláspontját a tömeg­sztrájk kérdésben nyilvánítsa, arról átirati­Iag fog bennünket értesíteni 'és átiratával kapcsán a most már nyilvánosságra került levéllel is foglalkozni fog ügyvezető bizottsá­gunk, mindkettőt megfogja vitatni és a vi­táiról fog kialakulni :a szegedi magántisztvi­selők állásfoglalása. Teljes tószt/élettől Hoffer Jenő, a Szegedi Magántisztviselők '.Egyesületének alelnöke. Százhúszezer koronás javitás a közúti hidon. — A közúti hid veszedelme. (Saját tudósítónktól.) A szegedi közúti hid olyan állapotba jutott, hogy egyes ré­szeit sürgősen ki keli javitani, nehogy a kö­zönség a munkálatok hosszas halogatása folytán katasztrofális veszedelemnek legyen kitéve. Ezt Tóth Mihály városi főmérnök mondja a közúti hid javítási munkálataira vonatkozó javaslatában, amellyel -most fcé­szüilt el s amelyet már be is terjesztett a vá­ros tanácsa elé. Időnként ugyanis meg szokták vizsgál­ni a hidat, hogy valamely fontosabb vasal­katrész nem romlott-e meg annyira, hogy veszedelemmel fenyegetne, vagy esetleg bű­nös kezek nem csonkitották-e meg gonosz szándékkal, előre megbeszélt terv szerint. Ezeknek a vizsgálatoknak a során azt ta­pasztalta a hatóság, hogy a hidat itt-ott ala­posan kikezdte az idő s egyes részei nincse­nek rendben. Észleletét mindjárt közölte a mérnökséggé! amely több izben helyszíni vizsgálatot tartott és konstatálta, hogy a köz­úti híd, Eiffel büszke müve, alapos renová­lásra szorult. Sőt ujabban azt eredményez­ték ezek a vizsgálatok, hogy a mérnökség a hid kijavítását egyenesen sürgősnek mon­dotta. 1 Tóth Mihály főmérnök sietve elkészült a javaslattal, amelyben ajánlja, hogy a hid kijavításának munkálatait még ez év tava­szán föltétlenül kezdjék el, mert szerinte az •esetleges késedelem katasztrofális következ­ményekkel járhat. A hid teljes átjavitása kö­rülbelül százhúszezer koronába kerül. Ebből az összegből körülbelül negyvenezer korona esik magára a szögecselósi munkálatokra. A hídnak továbbra is fakocka-burkolattal való ellátását a főmérnök célszerűségi okok miatt nem javasolja. E helyett szerinte sokkal al­kalmasabb erre a célra a beton-alapra helye­zett vékony aszfalt-réteg, amely szilárdabb és állandóbb, mint a könnyen romló és kor­hadásnak alávetett fakockák. A javitás munkálatait, amint a javaslat mondja, az államvasutak gépgyárának mun­kásai végeznék. A munkálatok költségeit ter­mészetesen a város fizeti és ugyancsak a vá­ros fogja honorálni a részletes tervek 'elké­szítésével a meglbizott mérnököt is. A javí­tási munkálatok vezetését egy állami /hid­mérnök látja majd el, akit annak idején a kereskedelmi miniszter fog kiküldeni. A tanács már a legközelebbi ülésében foglalkozni fog a főmérnök javaslatával és minden valószínűség szerint magáévá fogja tenni azt. Az azonban — értesülésünk sze­rint — kétes, vájjon a tavaszon hozzá fog­nak-e a munkálatokhoz vagy sem. Abban az esetben igen, ha a részletes tervek még idejében elkészülnek és a közgyűlés is meg­szavazza a kijavításra szükséges összeget. Egy bizonyos: ha a tavasszal nem is kezdik el a munkálatokat, de ebben az évben föltét­lenül kjiavitják a hidat, mert — mint említet­tük — a hatóság egy esetleges katasztrófának még a távoli lehetőségét is el akarja ke­rülni. Hiidessen a Délmagyaioiszágban

Next

/
Thumbnails
Contents