Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-13 / 36. szám

1913. február 12. DÉLMAGYARORSZÁÖ 5 A csepeli tölténygyár sztrákja — Békés egyezségre van kilátás. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap reggeli a csepeli Weisz Manfréd-féle konzerv- és tölténygyár egész munkássága: ötezernyolcszáz ember sztrájkba lépett. A munkabeszüntetés oka nem anyagiakban rejlik, hatalmi kérdésről van szó s az egész harc arra vezetendő vissza, hogy a munkások egy főbizalmiférfiát a gyártelepre kirendelt csendőrök le akarták tartóztatni. Hétfőn reggel az úgynevezett golyóosztályban hatvan uj munkásleányt alkalmaztak, hogy a fölszaporodott munkát ezek segítségével hamarabb fejezzék be. A balkáni háború kitörése óta a gyár kétszeres létszámmal, hatezer munkással dolgozik és naponkint nem kevesebb, mint két millió darab töltényt állit elő. A munkások ezt az alkalmat arra használták föl, hogy összes ott dolgozó társaikat szákszervezetekbe tömöritsék, többször eljártak a gyár igazgatóságánál is, hogy csakis szervezett munkást foglalkoztasson. A jövevényeket tehát nem jó szemmel nézték a régi munkásnők, számszerint háromszázan. Ezek szervezettek és azt óhajtották, hogy az uj leányok is azonnal lépjenek be a szervezetbe, különben nem dolgoznak velük. Az uj munkás leányok nem engedtek a fölszólításnak, mire a szervezett munkásnők küldöttséget menesztettek az igazgatósághoz és kérték, távolítsák el a szervezetleneket a gyárból. — A felelet — igy mondják a munkások — az volt, hogy a deputáció kérését nem teljesítették. A háromszáz munkásleány erre hétfőn este az erzsébetfalvai Sautner-Vendéglőben gyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy már kedden reggel sztrájkba lép. Az igazgatóság erre azzal felelt, hogy a szerszámlakatosokat — összesen ötszáz munkást — nem bocsájtotta a műhelyekbe, azzal okolván meg eljárását, hogy ha a goíyómunkásnők nem dolgoznak, akikor a lakatosokra sincs szükség. A lakatosok kizárása módfelett fölizgatta a munkásokat. A gyári munkások egyik főbizalmi embere, Lang Kálmán, a kizárt munkástársaival érintkezni óhajtott, hogy érdekükben interveniáljon. A csendőrök azonban nem engedték ki a gyárból. Borzasztó fölháborodás támadt erre. Közben Lang eltűnt az emberek szemei elől, mint (később kiderült: egy mellékkijáraton át valahogy észrevételenül kimenekülhetett a gyárból. A munkások azonban ezt nem tudták, mindenki azt hitte, hogy Lang Kálmánt a csendőrök letartóztatták és elhurcolták a gyár valamelyik csukott helyiségébe. A telep minden részén egymásuton hangzott föl a munkások kiáltása: — Le kell szerelni! — Abba kell hagyni a munkát! A gépek mellől elszánt haraggal állottak föl az emberek, eltették a szerszámukat, abbahagyták a munkát és kedden már a csepeli tölténygyárnak mind a hatezer munkása sztrájkban állott. Tegnap óta katonaság szállta meg a Weisz Manfréd-féle gyár udvarát. A hatalmas telepen egy zászlóalj Alfonz baka táboroz, miig a gyár környékén csendőrök cirkálnak és távoltartanak mindén gyanús embert. A munkások — mivel sztrájiktanyát nem engedélyezett részükre a kispesti főszolgabiróság — az éjszakát különböző vendéglőkben töltötték /el. Még tegnap este ihláram értekezletet is tartottak a sztrájkoló munkások vezetői, amelyéken kknotndák, liogy a sztrájkot addig nem hagyják abba, mig az igazgatóság követeléseiket nem teljeset!. A gyárban különben a havi fizetéses munkások dolgoznak és egyikét kémény most is füstölög a hatalmas gyártelepen, mely imost olyan csöndes, mintha minden élet kihalt volna benne. Ma reggel a munkások vezetőit értesítette a.z igazgatóság, hogy hajlandó velük tárgyalásokba bocsátkozni a sztrájk megszüntetésének ifleltételeit illetőleg. iA munkások erre husz tagú bizottságot küldtek ki. A delegáltak a gyár igazgatóságának képviselőivel 'délelőtt tiz órakor tanácskozásra ültek össze. A munkásság képviselői ezeket a kívánságokat terjesztették a gyár vezetősége elé: 1. A szervezetlen munkásnők egy részét helyezzék át más munka osztályba, 2. A csendőri brutalitásoktól az igazgatóság védje meg a munkásokat, a csendőrség vigyázzon arra, hogy a puskaport el ne lopják és fel ne robbantsák, de ne inzultálja a munkásokat. 3. Láng Kálmán menjen vissza munkába, nála nélkül a munkásság se dolgozik. A tárgyalások azonban nagyon nehezen haladnak előre. A gyár igazgatója kijelentette, hogy még nincs teljesen tisztában a munkások követelésiének a mértékével s kérdéses, hogy a gyár teljesítheti-e minden vonalon a munkások követelósieit. Azt hiszem, — úgymond — a munkások sincsenek még teljesen tisztában vele, bogy voltaképpen 'mit is akarnak. A mérnökök és a munkamesterek tegnap óta egész sereg Írásbeli panaszt terjiesztettek az igazgatóság elé és ezek áttanulmányozása — mondta az igazgató esetleg napokiig is eltarthat. A szegedi magántisztviselők és a tömegsztrájk. — Válasz a választójogi levélre. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország legutóbbi számában leközölt egy levelet, aiinellyiet a (szegedi 'magántisztviselőik egyesületéinek egyik tagja irt Hoffer Jenőnek, az egyesület alelnökének. Brüller Gyula, a levél írója, arra kérte az egyesület alelnökét, ihogy a szegedi magántisztviselők foglalkozzanak a tömegsztrájk ügyével és támogasság a munkásság küzdelmét. A levelet kommentárral közöltük, helytelennek és indokolatlannak találtuk a tendenciáját. Cikkünkre most válaszol Hoffer Jenő, aki fölemlíti, hogy országos jelentőségű mozgalmakban a Magántisztviselők Országos Szövetségének a tanácsa irányítja a vidéki egyesületeket, amely a tömegsztrájk ügyében cmiág nemi közölte íai /véleményét. Egyébként az egyesület alelnöke sem találja opportumusnak a levélíró intencióit. Az alelnök érdekes válaszát alább egész terjedelmében leközöljük. Tekintetes Szerkesztőség! Nagybecsű lapjuk tegnapi számában megjelent „A szegedi, magántisztviselők és a tömegsztrájk" cknü cikkükre, méltóztassék meg engedni, hogy nóhátny sorral reflektáljak. A szó szerint, szövegben közölt levelet tényleg megkaptam. Különös fontosságot ezen ténynek nem tulajidonítottam, mert számtalan esetben előfordul, hogy magántisztviselő társaim egyleti 'és magán ügyekben hózzáim fordulnak. De meglepett, hogy ezen levél nyilvánosságra került, mert szerény véleményem szerint, nem odavaló.. Egyesületi belügy, elintézés előtt, csak hangulatkeltés vezethette azt, aki közzétételéről gondoskodott. Erre pedig semmi szükség siniosen. Választójog kérdésében a magyar magántisztviselők álláspontja ismeretes, a helyi magántisztviselőké azzal teljesen azonos. Minden imagántisztvisietlő tisztában van a kérdés fontosságával, ismeri 'elhelyezkedését a tőke és munka viszonyában is. Sokkal intelligensebb elemekből áll a magyar magántisztviselői kar, minthogy az egyesület vezetőségének szükséges volna a választójog közismert és eléggé megvitatott kérdésben külön oktató előadásit tarta.nl. Országos jelentőségű mozgalmakban a „Magántisztviselők Országos Szövetségének tanácsa" kráinyiitja a magántisztviselő szervezetet, eddig a tömegsztrájk ügyében irányítást nem kaptunk. Véleményem szerint nem volha oporiumjus, hogy mi szegedi magántisztviisdlők határozatainkkal elibe vágnánk a szövetség tanács határozatának. Ha szövetségtanácsunk lielyóm valónak fogja tartani, hogy álláspontját a tömegsztrájk kérdésben nyilvánítsa, arról átiratiIag fog bennünket értesíteni 'és átiratával kapcsán a most már nyilvánosságra került levéllel is foglalkozni fog ügyvezető bizottságunk, mindkettőt megfogja vitatni és a vitáiról fog kialakulni :a szegedi magántisztviselők állásfoglalása. Teljes tószt/élettől Hoffer Jenő, a Szegedi Magántisztviselők '.Egyesületének alelnöke. Százhúszezer koronás javitás a közúti hidon. — A közúti hid veszedelme. (Saját tudósítónktól.) A szegedi közúti hid olyan állapotba jutott, hogy egyes részeit sürgősen ki keli javitani, nehogy a közönség a munkálatok hosszas halogatása folytán katasztrofális veszedelemnek legyen kitéve. Ezt Tóth Mihály városi főmérnök mondja a közúti hid javítási munkálataira vonatkozó javaslatában, amellyel -most fcészüilt el s amelyet már be is terjesztett a város tanácsa elé. Időnként ugyanis meg szokták vizsgálni a hidat, hogy valamely fontosabb vasalkatrész nem romlott-e meg annyira, hogy veszedelemmel fenyegetne, vagy esetleg bűnös kezek nem csonkitották-e meg gonosz szándékkal, előre megbeszélt terv szerint. Ezeknek a vizsgálatoknak a során azt tapasztalta a hatóság, hogy a hidat itt-ott alaposan kikezdte az idő s egyes részei nincsenek rendben. Észleletét mindjárt közölte a mérnökséggé! amely több izben helyszíni vizsgálatot tartott és konstatálta, hogy a közúti híd, Eiffel büszke müve, alapos renoválásra szorult. Sőt ujabban azt eredményezték ezek a vizsgálatok, hogy a mérnökség a hid kijavítását egyenesen sürgősnek mondotta. 1 Tóth Mihály főmérnök sietve elkészült a javaslattal, amelyben ajánlja, hogy a hid kijavításának munkálatait még ez év tavaszán föltétlenül kezdjék el, mert szerinte az •esetleges késedelem katasztrofális következményekkel járhat. A hid teljes átjavitása körülbelül százhúszezer koronába kerül. Ebből az összegből körülbelül negyvenezer korona esik magára a szögecselósi munkálatokra. A hídnak továbbra is fakocka-burkolattal való ellátását a főmérnök célszerűségi okok miatt nem javasolja. E helyett szerinte sokkal alkalmasabb erre a célra a beton-alapra helyezett vékony aszfalt-réteg, amely szilárdabb és állandóbb, mint a könnyen romló és korhadásnak alávetett fakockák. A javitás munkálatait, amint a javaslat mondja, az államvasutak gépgyárának munkásai végeznék. A munkálatok költségeit természetesen a város fizeti és ugyancsak a város fogja honorálni a részletes tervek 'elkészítésével a meglbizott mérnököt is. A javítási munkálatok vezetését egy állami /hidmérnök látja majd el, akit annak idején a kereskedelmi miniszter fog kiküldeni. A tanács már a legközelebbi ülésében foglalkozni fog a főmérnök javaslatával és minden valószínűség szerint magáévá fogja tenni azt. Az azonban — értesülésünk szerint — kétes, vájjon a tavaszon hozzá fognak-e a munkálatokhoz vagy sem. Abban az esetben igen, ha a részletes tervek még idejében elkészülnek és a közgyűlés is megszavazza a kijavításra szükséges összeget. Egy bizonyos: ha a tavasszal nem is kezdik el a munkálatokat, de ebben az évben föltétlenül kjiavitják a hidat, mert — mint említettük — a hatóság egy esetleges katasztrófának még a távoli lehetőségét is el akarja kerülni. Hiidessen a Délmagyaioiszágban