Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-12 / 35. szám

10 DELMACiYARORSZAG 1913. február 12. lőtt történt. A szegedi esküdtbíróság kedden tárgyalta a bűnügyét, a tárgyalást azonban a bizonyítás kiegészítése végett elnapolta a bíróság. A földbirtokos vizsgáilati fogságát megszüntették, § A cigányok. A szegedi törvényszék büntető tanácsa kedden egy súlyos testi,sértés bűntettével vádolt cigány ügyében ítélkezett, Lakatos Béla ült a vádlottak padján, áiki- összeszurkálta a feleségét' A cigány a tárgyaláson részegségével védekezett. Fölhozta még azt is a védelmére, hogy a részeges felesége fölbőszitette. Kérő jött ugyanis a házhoz, a felesége azonban a leánya helyett (fölajánlotta a — saját kezét. A bíróság az enyhítő körülmények mérlege,lésével vétségnek minősítette ;a vádat és négy hónapi fogházra ítélte a cigányt. KÖZGAZDASA6 A Szegedi Keramit és Miitéglagyár Részvénytársaság igazgatósági jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Van szerencsénk a MügyeÜő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált mérlegünket előterjeszteni, mély K 98663.93 t. nyereménnyel záródik, melyhez a mult évi nyereméuiyáthozat K 2517.70 i. hozzáadása által K 101181.63 fillért álllátunk a t. közgyűlés rendelkezésére. A 'felügyelő-ibizottságigal egyetértőleg indítványozzuk, hogy a rendelkezésre álló K 101181.63 fillérből 1000 darab részvényünk után, az 1913. III/1-én esedékes szelvény ellen, szelvényenként 36 korona vall 9 % K 36000.— osztalék gyanánt fizettessék Iki, hogy a földek kiaknázásáért, a gépeik és fölszerelések avulásáért K 45000.— az értéktörlések tartalékalapjába helyeztessék, miáltal ezen alap 290000 koronára emeilkedáik, hogy K 5000.— a rendes tartalékalapba helyeztessék, ami által az 35000 koronára emiellkediik s hogy végiül alapszabályaink 25. §-a értelmében, mint az igazgatóság jutaléka K 8537.40 K 94537.40 f. fizettessék ki, mig a fönmaradó K 6644.23 í. fillér uj számlára vitessék át. Alapszabályaink 21. §-a értelmében felügyelő-bizottságunk megbízatása az almait év végével lejárt. Kérjük a t. Közgyűlést, hogy az említett §. értelmében ulégy , felügyelő-bizottsági tagot egy évre megválasztani szíveskedjék. i Midőn ezzel jelentésünket befejeznek, kérjük a t. Közgyűlést, hogy a beterjesztett mérleget a ifélügyélő-bizatitság jelentését és a mi jelentésünket is tudomásul venni, beterjesztett javaslatunkat elfogadni és nekünk, valamint a felügyelő-bizottságnialk a felmentvényt megadni méltóztassék. Szeged, 1913. február hóban. Az igazgatóság. x 595,741 kórona bankveszteség sertéshizlaláson. A Biharmegyei Gazdák Áru és Hitelintézete szombaton tartott közgyűléséin lebélyegezte alaptőkéjét hatvan .százalékkal. A nagy veszteséget az okozta, hogy az ©gy milliós alaptőkéből 595.741 koronát a. sertésüzlet vitt el. A közgyűlés ellé terjesztett jietentésből olvassuk: — Ez a veszteség, mint köztudomásu, onnan származik, hogy az 1911. év őszén nagy áron vásárolt soványsertés & a tűrhető tengeri ár azon reménnyel kecsegtetett, hogy 1912-ik énben nagy has, zsir- és szalonna áruk lesznek s ez által a hizlalás megfelelő haszonnal jár. Ezen reményünk nem teljesült. Dacára, hogy a tengeri ára soha nem létezett nagyra, 20—22 koronára emelkedett, a sertészsír, hus- (és szalonna árak folyton csök kennek. Növelte veszteségeinket az abnormis kantáit láb, meg a hizlaldába fektetett 1,200.000 korona tőke, mely 10.000 korona ,kamatot emésztett föl. Tipikus e,sete a rossz bankvezetésnek. Egy millió kétszázezer koronát fektet he egyetlen üzletbe, mely reményeken alapszik. x Értekezlet az aradi tőzsde ügyében. Aradról írják: Az Aradon létesítendő árués éríéktőztS'de megnyitása, valamint a tőzsdei bíróság működé,sónfek megkezdés-e ügyében vasárnap, e hó 16-án déMőtt 11 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara székházának diszterniéhen értekezletet, start, melyre . Steiner Ferenc, a tőzsde előkészítő bizottságának elnöké mindazokat meghívja, akiket akár •maga az áru- és értéktőzsde, akár a bíróság működésének meg',kezdése érdekel. Az értekezlet összehívása 'azért vált szükségessé, •mert a . minisztériumtól nemesük a tőzsdei alapszabályok ós a tőzsde-biróság szervezeti és ügyviteli szabályzatainak jóváhagyása érkezett be, de Lülek Lajos dívnak az aradi tőzsdei miniszteri biztosává történt kinevezésével egyidejűleg a minisztérium a működési engedélyt is kiadta. A vasárnapi értekezlet 'elhatározásából függ, hogy az aradi tőzsde ,mikor és milyen keretek között kezdje meg működését; ettől függetlenül magáilapítandó azonban, hogy Arad az első vidéki város, mély az uj perrendi törvény alapján teljes áru- és értéktőzsde létesítésére engedélyt nyert. Eddig az országban — régi jogon — Budapest kivételével csak Fiímménak volt rendszeres tőzsdéje és Temesvárnak van tőzsdei bírósággal kapcsolatos gabonacsarnoka. x Románia gazdasági válsága. A Romániából érkező ujabb hírek szerint a piacok kedvezőtlen helyzete máig sem javult meg. A csődes'etek száma egyre szaporodik; üzleti forgalom alig van, a bankok pedig tétlenek. A vám- és vasúti raktárak üresen állanak, mert a külföldi cégek csak előzetes fizetés mellett .szállítanak Romániáiba. Az üzleti helyzet — minit Jassyból irják — megleihíetősen kedvezőtlen. A legjobban sújtja ez a kézmű-, rövidáru-, diszmü-, szövet- és vasáru-szakmát, amelynek • nagykereskedői a bel- és külföldi hitelmegvanásoik következtében a legkellemetlenebb helyzetbe kerültek. A kereskedelem bizonytalan helyzete folytán sok ipartelep kénytelen volt termelését résziben korlátozni, részben teljesein beszüntetni. A legtöbb élelmiszer ós legfőképpen a tüzelő-anyag ára, a rassz közlekedés miatt, hallatlan magasságra szökött föl. A pénzes bankforgalom a gabona-export teljes hiánya 'és a bizonytalan üzleti helyzet következtében egészen szünetelt. A pénz ritkán folyt be hiánytalanul; prolongációk és pörök napirendien voltak. Hitelt még a jó régi vevők selm kaptak; legjobb esetben halasztást. Az összes értékpapírok hanyatló irányzatot mutattak. Fizetési zavarok, fizetésképtelenségek moratóriummal, békés rendezések és kényszer-kiegyenlítésiek, kimondott bukások — úgymond a hir — nagy mennyiségben voltak. x Az Alföldi gazdasági vasút szanálása. Az Alföldi Első (Gazdasági Vasút R.-T., a mely az Arad—csanádi vasút alapit,ása, mint köztudomásu, nagyon küzdelmes esztendő,kön ment át ós sokféleképpen próbálkozott ügyeinek rendbehozatalával. Most hosszas tárgyalások után megállapodás jött létre a. kereskedelmi minisztérium ós a. vasút, igazgatósága között, amelynek értelmében a vasút elsőbbségi részvényeket fog kibocsátani s az igy megszerzendő tőkével fogja megpróbálni a vasút szanálását. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiaoon ma is elég mozgalmas, sőt helyeukint még élénkebb volt az üzlet mint tegnap. A megnyitásnál fedezővásárlások javították kissé az irányt,, de .délelőtt egyszerre, úgyszólván minden átmenet nélkül az egész vonalon lényegesen csökkentek a jegyzésiek, amit ima sem annyira a készáru lanyha irányával, a tavaszias időjárással, illetőleg véleményes •eladással, mint inkább tömegeö! exekueiós lebotoyo'liltással magyaráztok. Hogy helybeli vagy vidéki számlára történt-e a sok eladás, az még bizonytalan, mert zárlatig nem jelentettek be hivatalosan fizetésképtelenségeit a tőzsdén. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyaimok: Buza áprilisra 11.52—11.53. Buza októberre 12.14— 12.15. Rozs áprilisra 9.85—9.86. Rozis októberré 9.59—9.60, Tengeri májusra 7.75—7.76. Tengeri júliusra 7.94—7.95. Zab áprilisra 10.-22 —10.23. Zalb októberre 8.83—8.84. A készáru vásáron 5 fillérrel olcsóik b áron néhány ezer mm. buza kelt eb A budapesti értéktőzsde. A török hadiseiieg váratlan sikere, a berlini pénzpiac feszültsége, a lanyha newyorki jelentés „a vaspiac megerinyes'edóse ós végül a médiáiba 1 a sztás közelsége a mai ©liőtőzsidén neunicsak realizálásra, hanem a besz'spakuiánsoknak sikeres betörésre adott alkalmait. A niemzéfkÖzi piac értéked ,2—3 koronával hanyatlottak. A zárlat kissé javult, mert Bécsben a kezdet nehézségeinek leküzdése után barátságosabb irányban folyt a vásár. A helyi piacon a közúti és a magyar bankrészvényt a tegnapinál 5—6 koronával olcsóbban bocsátották áruba. A készárupiac üzlettelea volt, a salgótarjáni részvény 5—6 koronával hanyatlott. Kötöttek: Magyar hitel 811—814. Osztrák hitel 620.50—621. Déli vasait 113.50 —114. Városi vasút 370.75. Közúti vasút 673.50—877. 4 százalékos koronajáradék 84.20. Riunamurámyi vasmii 704—705.50. Magyar bank 563—567. Jelzálogbank 424—426.50 Salgótarjáni 759—762. Atlanti ka 345.50—346.50. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötéseik a következők voltak: Osztrák hitlel 621. (Magyar hitel 813.50. Angló-bank 33.50. Bankvereiin 509. Ilinóbank 593. Lánderlbank 510. Osztrák-Magyar államvasút 703. Déli vasút 113. Elbavölgyi vasút 323. Rimamurányi va.s'mü 706. Alpesi hány, a.részvény 1022. Török sorsjegy 223.50. Márka készpénzért 118.20. Skoda 821. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „