Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-11 / 34. szám

1913. február 11. ™ DÉLMAQYARORSZÁG KÖZIGAZGATAS (—) Szeged és a választójog. Az a nagy harc, amely az ellentétes táborok kö­zött a választójogi törvényjavaslat köriül ki­fejlődött, a kormányt is nagy akcióra kész­tette. Helyes és biztató, hogy ia kormány leg­erősebb fegyvernek javaslata miinél szélesebb körben való megismertetését játsza ki és ezért a belügyminiszter az országgyűlési 'képviselők választásáról szóló törvényjavas­latnak és indokolásának terjesztése tárgyá­ban a polgármesterhez rendeletet intézett, a melyben a többi közt ezeket mondja: „Magyarországon nincs ma fontosajbb politikai kérdés, amely a nagyközönséget jobban érdekelné, mint az országgyűlési kép­viselőválaszitói jog kérdése. A kormány ja­vaslatát' imár néhány hét előtt a parlament elé terjesztettem .ós azóta az nagyjában köz­ismertté vált. Minthogy azonban a javas­lat egye® rendelkezéseinek mérlegelése és az egész javaslat (fölött valló tárgyilagos Ítélet­alkotás az általános és részletes indokolás ismerete nélkül lehetetlen, arra pedig köz­érdekből nagy súlyt helyezek, hogy a nem­zet minden érdeklődő tagja saját közvetlen ismerete és megfontolása alapján alkossa meg ítéletét, elhatároztam, hogy a javasla­tot és indokolását a lehető legszélesebb ré­tegekben díjtalanul teszem hozzáférhetővé és módot nyújtók arra is, hogy azt bárki jutá­nyos árért könyvárusi Uton is megszerezhes­se." A miniszter .ebből a célból a törvényjavas­latot és indokolását tartalmazó füzetnek megfelelő számú példányát küldte meg a vá­fösílák, hogy ezekből a törvényhatóság te­rületén- levő közigazgatási és egyéb köz­könyvtárakat egy-egy példánnyal ellássák s minden komoly érdeklődőnek politikai párt­állására való tekintet •nélkül egy-egy in­gyenpéldányt adjanak. (—) Tavasszal építik a vásárcsarnokot. A vásárcsarnok tervpályázatára beérkezett pályamunkák fölött 18-án délben 12 órakor kezdi meg bírálatát a zsűri. A bíráló-bizott­ság elnöke Lázár .György dr. polgármester, előadója Bokor Pál helyettes polgármester, tagjai: Tóth Mihály főmérnök, Mihalik Ist­ván fővárosi műszaki tanácsos, Ligeti Béla müépitő, póttagjai: Kapdebó Gyula székes­fővárosi műszaki tanácsos és Csernovics Agenor törvényhatósági bizottsági tag. Az .elfogadott pályaterv alapján a vásárcsarnok építését a tavasszal megkezdik. SPORT i XWWMWttHCMKCtfá^ •0» s o Választmányi Ülés. A .Szegedi Atlé­tikai Klub" választmánya vasárnap délután 5 érakor rendkívüli ülést tartott bástyái Holtzer Tivadar elnöklete alatt. Elnök üd­vözli a teljes számban megjelent választmá­nyi tagokat, melegen üdvözli az első ízben megjelent Winkler Andor alelnököt, kit a választmány lelkes éljen zéssel fogadott. Kar­dos Mihály- főtitkár előterjeszti a tribünbi­zottság jelentését, mely szerint a tribün fel­építésére beérkezett hat ajánlat, (melyek kö­zül a legelőnyösebb Bitó János és Szabó Ist­ván szegedi ácsmesterek ajánlata, miért is javasolja, hogy fentieknek adassék ki az épí­tés. A választmány 'igy határozott és igy te­hát a tribün építései a. legközelebbi napok­ban Ottovay és Winkler építész-mérnökök tervei alapján megkezdődik. Tárgyalta to­vábbá a választmány a tribünhelyek árait is, meghallgatta Kardos főtitkár előterjesztését a Délkerüliet közgyűléséről és miután számos uj tagot'vett fel, véget ért .az ülés. URANIA magyar tudom. s&inház 554a Kedden Sába királyfi©!©. Keleti rege két részben, irta Pierre Louis. Előadják a Comédie Frangaise tagjai. Előadások d. u. 6, este tél 8 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. „VASS" mozgófénykép színház 3! Kedden Magyardráma. Magyar színészek. A wégjs©t©s nyakék. Társadalmi dráma 3 felv., irta Garvay Andor. Az Uher magyar filmgyár felvétele. Előadások d. u.6, estefél 8 és9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. iibaubbbeiaibiiadabahi APOLLÓ| mozgófénykép 1 szinház 8 Kedden íl IA szobrász | remekműve. | Dráma két felvonásban. Kiváló francia színészek ^ előadásában. Szines felvétel. TORVENYKEZÉS. A Kovald-ügy a bíróság előtt. (Saját tudósítónktól.) A budapesti Ko­vald-féle kelmefestő- és vegytisztító-gyárban 1911. julius 24-én bienzinrobbanás történt, a melynek négy munkás: Vida Lajos, Kikkér Lajos, Bürger Pál és Simon Sándor esett ál­dozatul. A balebetef, mely az úgynevezett tarkamosóban történt, a harmadik emeletről lebocsátott s a tarkamosó padlóján végig­folyt szennyes vízből elpárolgó benzin fölrob­banása okozta. Az esetleges gondatlanság ki­derítése céljából bűnügyi eljárás indult meg, melynek folyamán ia vádtanáics a gyártulaj­donos, Kováid iEm.il dr. ügyét főtárgyalás elé utalta. A büntető törvényszék ma tárgyalta ezt az esietet. A vádhatóságot Aczél dr. királyi ügyész képviseli, védő Bórdy Ernő dr. Kováid Emil dr., akit gondatlanságból okozott emberölésért vontak kérdőre, kijelen­tette, liogy nem érzi magát bűnösnek, mert mindent megtett a veszedelem megelőzésére. Járt külföldön s megszerzett minden újítást melyet .ezen .a téren a tudomány produkált. Hogy mennyire biztosnak hitte a berende­zést, mutatja az, hogy a tulajdon fia is állan­dóan a munkások (közt dolgozott. Szerinte a robbanás ugy történhetett, hogy valame­lyik .munkás a szigorú tilalom ellenére ci­garettára gyújtott. Az egyik üresen álló hor­dóban meg is találtak néhány cigarettacsu­takot. Az elnök: Járt a motor a kritikus idő­ben? Kováid: Nem tudom, mert ón aznap nem voltam- Budapesten. Az elnök: Azért kérdezem ezt, mert a szakértők szerint a motorból a megindítás­kor szikrák csaptak ki. Az igaz, hogy ia tudo­mány nincs tisztában azzal, hogy a szikrá­tól meggyulad-e a benzin. Az elnök konstatálja, hogy a sértették niem kívánták a bűnvádi eljárást, mert va­lamennyi kártéritéslben. részesült. Ezután la) tanuk kihalIgatásáH, kezjdjték meg. Nagy derültséget keltett az első tanú­nak, Bertl Benedeknek a kihallgatása Bertl sváb ember. Az elnök megkérdi tőle, miért nem ibeszál magyarul? — Mert nem Magyarországon születtem. — Hát Ihol született.? — Török-Bálinton — mondja nagy de­rültség mellett a ifcanu. Bertl, szintén megsérült a robbanás al­kalmával. A ta:nu elmondja, hogy figyelmez­tette a gépészt, hogy a motor szikrákat hány. A gépész azonban azt izente, hogy nem ér rá, félórára rá megtörtént a robbanás. — Igaz, hogy a munkások cigarettázni szoktak? — Én nem láttam. — ön is megsérült? — Igen. — Kíván-e kártérítést? — Száz koronát kaptam már, de nem ár­tana, ha még adnának valamit. Ezután a többi tanú következett, akik el­mondják, hogyan folyik a munka a gyárban. A bizonyítási eljárás befejezése után a perbeszédek következtek. A bíróság bűnös­nek találta Kovaldot négy rendbeli gondat­lanságból okozott emberölés vétségében és ezer korona fő- és nyolcszáz korona mellék­pénzbüntetésre, bűnösnek találta még egy rendbeli gondatlanságból okozott súlyos tes­tisértésben, amiért hatvan korona, pénzbün­tetésre ítélte. Az ítélet nem jogerővs. § A mozdonyvezető büne. Szabadkáról jelentik: A szabadkai törvényszók .hétfőn itél kiezett Sauer Henrik nyugalmazott mozdony­vezető bűnügyében, aki a mult év rleoeinílHí­rében alkulcsesat .fölnyitotta a Szabadkai Takarékpénztár zálogházának a Wértheim-

Next

/
Thumbnails
Contents