Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-11 / 34. szám

1913. február 6. DELM A 0 Y ARORSZ'ÁQ Én azt ajánlom, ihogy jövőben ez egyház­megyei 'közgyűléseket felváltva, Szentes és Hódmezővásárhely városok fogadják falaik között. A két szomszédos városnak testvé­ries egyetértésben .kell élni. Eddig is abban éltek. Miért zavarnánk meg a harmóniát." Tehát: szegedi reformátusok reszkesse­tek, jaj nektek! Ó sors kegyetlensége, é go­nosz idők ni ostobasága, sírjatok: Szegeden nincs is tősgyökeres református, aki van, az is bevándorolt. Nagyszerű, rettenetes. Ó re­formátus templom, ó református bárpalota! U. J. Egyik hájemvásárhalyi és szentesi lap 1913. március 2-iki számában ez fog állani: Tör vónyszék és tábla városunkban. A miniszter ur ide volt szives áthelyezni. Szeged nem volt, mem lesz. — József királyi herceg állapota. József király herceg állapotáról ma délelőtt tizenegy órakor a következő jelentést adtá ki: „Ő fensége az éjszakát láztalanul töltötte. A mellhártya izzad mány felszívódott, a ka­tarra,s lassan javul." — A császár beszéde. Az 1813-iki német szabadságharc emlékére tegnap dél­ben a berlini Frigyes Fiimos-egyetetnem im­pozáns ünnepség volt. Ott volt a császár, a császárné, a bírod,atmi kancellár, egy csomó miniszter és más méltóság, Scháfer-Detre; professzor ünnepi beszédet mondott, az ifjú­ságii elnök is lelkesen szónokalt. De beszélt aztán maga Vilmos császár is s az ünnepség­nek 'bizonyára ez a beszéd a .legnagyobb ne­vezetes,sége. Visszapillantást vetve a nagy históriai eseményre, miinden sikert, a német nemzet újjászületését egyedül és kizárólag istennek tulajdonította. Igy szólt többek kö­zött: Ez sem volt emberek imüve, ezt is az isten cselekedte. Egy elnyomott, szétdara­bolt nép az istenbe vetett hittel sikra szállott a szabadságért és mindent szétszórt maga elől, csodás módon, amilyen még sohasem fordult elő. A imultniak eziek a tényei, látha­tó bizonyitékai annak, hogy az isten velünk volt és velünk van és a múltnak a tanulságá­ból az egész német ifjúság megkovácsolhatja a hitnek mindenkor bevált paizsát, amelynek sohasem szabad volna hiányoznia a német és porosz férfi fegyvertárából. Ilyen elvekkel járjunk egyenes utunkon, nem törődve az­zal, ami jobbról és balról történik, felemelt szemmel, felemelt szívvel és istenben bizva. Ekkor azután ismétélhetj üik a hatalmas első kancellár szavait: Mi németek csak istentől félünk és senki mástól a világon. Ennek jelé­ül kiáltsunk három éljent hazánkra és szere­tett Poroszországunkra. Azt is mondta a császár, hogy ,a mai nem­zedék, amely arra hajlik, bogy csak azt higy­je, amit Mt, amit bebizonyítanak, vagy ami kézzelfogható, de kevesebb a képessége transzcendentális dolgokhoz s nem szívesen hallja a vallás szót, de ennek a nemzedéknek meg kell mutatnia, hogy mely utón jut el őseinek a hitéhez. Csupa lelkesedés, csupa hév volt Vilmos császár, annyira, hogy jobb ke­zével sokszor erőteljesen az asztalra csapott. És rendkívüli .lelkesedést keltett. — Magyar Gábor mellszobra. A pia­rista rend elhunyt és volt nagynevű főnöké­nek, Magyar Gábornak tanítványai szobrot állítanak Szegeden, ahol a kiváló tudós és ta­nár élete java részét töltötte. A mellszobor elkészítésével a fiatal és tehetséges szegedi szobrászt, Vigh Ferencet bízták meg, aki a napokban már be is fejezi a szobor mintázá­sát és nyomban utána bemutatja azt a szo­borbizottságnak. — A Kisfaludy-Társaság nagygyűlése Az Akadémia nagytermében Beöthy Zsolt és Berzeviczy Albert elnöklésóvel tegnap tar­totta nagygyűlését- a Kisfaludy Társaság. Beöthy Zsolt Eötvös József báró és Szálay László emlékének szentelt nagyhatású 'be­széddel nyitotta meg az ülést. Vargha Gyula ismertette azután titkári jelentésében a tár­saság mult évi működését. A Kisfaludy Tár­saság az ellmult évben intenziven ápolta a Shakespeare-kultuszt és Sebestyén Gyula fá­radhatatlan vezetésével nagy sikerrel gyűj­tötte a .magyar népköltés gyöngyeit, ame­lyekből legközelebb tizenkét kötetet fogniak kiadni. Vargha Gyula ezután felolvasta Sza­bolcsba Mihály három hangulatos költemé­nyét, majd a felolvasó asztalhoz ült Pékár Gyula, aki ©gy rendkivül finoman cizellált, történeti tárgyú novelláját adta elő. A nagy­gyűlést Rákosi Jenőnek hosszabb, igen tar­talmas tanulmánya fejezte be az idegen elem beáramlásáról. Rákosi ebben azt mutatja ki, 'hogy a magyarság asszimiláló ereje diadal­- inasan dolgozza föl a beáramló idegen eleme­ket. ,A nagygyűlés titán a Kontinentáleszálló­ban ünnepi lakoma volt, amelyen a Gyulai­serleggel Beöthy Zsolt mondott beszédet bá­ró Eötvös József emlékére. * A jótékony nóegyesület színházi estélye. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony­Nőegyesület elnöksége most számolt el az egyesület által február 3-án, humánus intéz­ményei javára rendezett szinházi s az ezt követő táneestélyről. Az estély" alkalmával a belépőjegyek után befolyt 2044 korona 34 fillér. A jótékony célra adakoztak: Almássy Endre szinigazgató 50, Piukovits Ödönné 10 koronát. Az estély bevétele tehát 2104 korona és 34 fillér volt. Ezzel szemben a kiadások 1754 korona 34 fillért tettek ki. A tiszta jöve­delem tehát háromszázötven korona. Ez al­kalommal megjegyezni kivánja az egyesü­let, liogy a „Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület" számadásait nemcsak az egye­sület illetékes közegei őrzik ellen, hanem fe­lülvizsgálja azokat évről-évre a város ható­sága is. Sőt .az alapítványokról s az állam­segélyről szóló számadásokat .az egyesület mindannyiszor a belügy-, illetve a vallás- ás közoktatásügyi minisztériumhoz is tartozik felterjeszteni felülvizsgálás céljából — Görgey Artúr állapota. A nagybeteg Görgey Artúr tábornak állapotában az el­múlt napok némi javulást hoztak. A vasár­napi délutánt a beteg ágyon kivül töltötte és több látogatót fogadott. Orvosai véleménye szerint mind több a, remény és valószínűség a beteg tábornok fölépülésére. — Hegedűs Loránd bankigazgató. Bu­dapestről jelentik: A Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank Hegedűs Lóránd dr. ország­gyűlési 'képviselőt beválasztotta az igazga­tóságba és megválasztotta ügyvezető-igaz­gatónak. , . | — Egyesületek. A Szegedi Nő és háziiparegyesület évi rendes közgyűlését, a mely szombatra volt kitűzve, a patronage­ünnepély miatt, szerdán délután 4 órakor itartják meg az iparkamarában. Ezen a köz­gyűlésen a megjelent tagok számára való te­kintet nélkül határoznák. — Az Oltáregye­sület vasárnap délután öt órakor a rókusi templomiban templomi ünnepet rendezett. Az ájtatosságot Fass József dr. beszéde előzte meg. A szertartás énekrészeit Naszády Jó­zsef tanár vezetésével a szegedi királyi taní­tóképző énekkara végezte. Előadásra került idősb Erdélyi Sándor orgonakisériete mellett Szinéri Györgynek Moore költeménye után írt férfikara, ezúttal legelőször. Ladányi Mariska zeneiskolai tanárnő katolikus dalo­kat énekelt. Vasé dr., budapesti hitszónok •agresszív beszédet mondott, — A vasárnapi előadásokat rendező bizottság most tartotta meg az állami felsőkereskedelmi iskola vegy­tani termében az idei tizenharmadik nyilvá­nos vasárnapi előadását nagyszámú érdeklő­dő és tanulni szerető közönség előitt. Szakáll Zsigmond dr. állami felsőkereskedelmi isko­lai tanár az emberi boldogság problémája a nemzetek történetében címmel tartott tanul­ságos fejtegetési, utána Somogyi István szin­tén állami felsőkereskedelmi .iskolai tanár a villamos fényhatásokról tartott kísérletekkel is képletesitett előadást. — A belvárosi ipa­ros ifjak Deák Ferenc-egyesülete sikerült műkedvelő előadást, rendezett vasárnap dél­után. Először Balassa Ármin dr. Parasztszi­vek oiniü paraszt-tragédiáját játszották. Ez­után Murai Károly kitűnő vigjátékát, a Ft­rágfakadást-1 játszották meglepő készültség­gel. — Halálozás. Szeged egyik legöregebb polgára, Sántha András vasárnap meghalt fia, Sánitha Pál magyarszentmártoni plébá­nos házában. A kilencvenéves ember a sza­badságharcban mint nemzetőr hősiesen vi­selkedett. Holttestét Szegedre szállitották és kedden délután három órakor temetik a Kis­fal u d y-utca i gy ászházbó 1. — Uj napilap. A fővárosi zsurnalisztiká­nak uj szenzációja), melyről a beavatottak és be nem avatottak között hónapok óta folyik az izgatott találgatás, március 3-án pattan ki. Akkor jelenik meg a „Pesti Tükör", mely Budapesten naponta 'este hat órakor jut a publikum kezébe. Valószínűleg azért került ez a groteszken érdekes cim az uj esti lap fölé, .mert olyan akar lenni, mint a tükör, mely szépítés és torzitás nélkül, hü őszinte­séggel sugározza vissza az eléje tartott ké­pet. A „Pesti Tükör"-nek Biró Lajos, az eu­rópai hárü drámaíró és a ragyogó tollú pub­licista lesz a főszerkesztője. Bethlen Oszkár dr., a „Pesti Napló"-nak hosszú időn át volt főmunkatársa, .ez a ibrilliáns újságíró a fele­lős szerkesztője és a legkitűnőbb zsurnalisz­ták nagy gárdája lesz azon, hogy a legmo­dernebb, légjobb és legérdekesebb újságot csinálják meg. A „Pesti Tükör" a legtökéle­tesebb függetlenséggel indul, sem a- kormány­hoz, sem a pártokhoz nem fűződik egyetlen érdekszála, egészen szabad gazdasági politi­kát, folytait s minden törekvése, hogy igazat és érdekeset irjon. Az uj lap egyes száma 4 fillér lesz, előfizetési ára egy hónapra egy ko­rona 20 fillér. Szerencsés megjelenési ideje lehetővé teszi, hogy az egész nap 'eseményei­ről beszámoljon .és korán reggel mégis ott legyen .az ország legtávolabbi vidékein is. Szerkesztősége és kiadóhivatal Budapesten, VII., Erzsébet-körűt 27. szám alatt van. — A revolver. Szombathelyről jelentik: Véres botrány játszódott le vasárnap hajnal­ban Szombathely egyik fényes kávéházában, az Elite-iben. Két társaság mulatott két külön asztalnál, ügyvédek és vármegyei tisztvise­lők. Mulatozás közben Guáry Leó dr., Vas­megyei tiszteleti főjegyzője, ki akart men­ni, de a kávéház kasszájánál összeütközött Kovács Kálmán dr. ügyvéddel a másik tár­saság tagjával. Szóváltás támadt közöttük, majd dulakodni kezdtek. A kávéház személy­zete lefogta őket. Guáryval azonban nem bírt, mert revolvert rántott és ezt kiáltotta oda: — Aki közeledik, lelövöm! Kovács ügyvéd kiszakította magát a sze­mélyzet keze közül 'és a főjegyző felé tartott. Ez ekkor fölemelte revolverét ós háromszor elsütötte. A 'három golyó közül az egyik Ko­vács Kálmán arcába fúródott, ugy, hogy az ügyvédet elöntötte a vér és súlyos sebével Bécsbe szállitották. A főjegyző jelentkezett az ügyészségen, majd a rendőrségen. — Adományok. A siketnémák szegedi intézete javára ujabban a következők ada­koztak: özvegy báró Wodianer Alhertne 1000, Kőbányai polgári serfőző r.-t 30, Fő­gimnázium igazgatósága Ujverbász 28.40, Magyarországi famunkások szövetségének szegedi csoportja 25, Busa József Szeged, Franc Henrik ós Fiai Kassa, Szegedi Gyu­fagyár r.-t 20, Makó város adóhivatal 14.66, Református tanítónőképző Nagyvárad 12.54, Osztálysorsjáték r.-t. Budapest, Balasák L.

Next

/
Thumbnails
Contents