Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

1913. január 3. DÉLMAGYARORSZÁG 7. zésére, melyet felesége összdcuporgatott. Paskievies orosz tábornok, ugy látszik, is­merte Görgey helyzetét és fölajánlott neki 600 frankot, mit azonban Görgey visszauta­sított és csak akkor, mikor a tábornok Gör­gey feleségének áldott állapotban való vol­tára az útnak és az uj helyen múlhatatlanul szükségessé vált költségékre utalt, fogadta el Görgey a pénzt: kölcsönképen, 6 százalékos kamattal. Számkivetésbe ment feleségével és az­zal a nagy sebbel a fején és — szivében, melyet a szabadságért való harcban kapott. Így készült Görgey Artúr, ez a minden idők egyik legvitézebb, legnagyobb katonája és karaktere — a hazaárulásra; igy járt és élt (közöttünk mindmáig emelt fővel, nyugodt öntudattal és lelkiismerettel, a hazaárulás vádjának legkeserűbb kínjával, hogy — mi­ként iaz t öccsének egyizben irta — „ha vége van Magyarországnak, maradjunk legalább mi kevesen magyarok, akik még nem fajul­tunk magyarkákká." Görgey Artúr felesége szintén készített naplót, melyben lángoló asszonyi szívvel, okosan megír minden olyan részletet, mely hűen belevilágit a legendás múlt történetébe. Görgeyné naplójának legérdekesebb része az, melyben Görgeyről, a Kossuth-imádóról szól, valamint, miikor elmondja, hogy miért bízott Kossuth Görgeyben? Ezt a két részt alább adjuk: GÖRGEY, A KOSSUTH-IMÁDÓ. 1848. augusztusában felhasználtam az al­kalmat, hogy — mint hittem, rövid időre — férjem köMébk ultáz'záfha. -Koiosin ''jöttöm Pestre. Rimaszombaton egy idegen ur szál­lott a postakocsinkba, Markusovszky doktor volt, ngyanaz a derék, gondviselésszerű fér­fin, á ki utóid) Artúr orvosa, védője lett ós aki menekülésünk utján i.s elkísért, sőt el volt sznáv-a akár arra, hogy Szibériába kö­vesse Artúrt. Pesten hónapos szobát béreltein a Bál­vány-uteában, hová a férjem, valahányszor szerét ejthette, ellátogatott hozzám. Artúr akkoriban izzó elragadtatással, ha­tárt nem ismerő rajongással és lelkesedéssel beszélt Kossuth Lajosról, önzetlen jelleméről és óriási hazafiúi tevékenységéről és hatásá­ról. Különösen egy esetre emlékszem, amikor a híres agitátornak egyik szónoklata mély és lelkes felforgató hatást gyakorolt Artúr­ra. Kossuth Lajos ezt a beszédet a régi Lloyd­palota ablakából intézte a tömeghez, mely­nek nyüzsgő soraiban ott tolongott Artúr is. A beszéd elhangzása után Artúr egyenesen hazasietett hozzám. Egészen ki volt forgat­va lényéből, a• szeme csillogott és ha lehet­séges, most még jobban, mint azelőtt, meg volt győződve róla, hogy a haza ellenségei ellen a lehető legerélyesebben kell fellépni, MIÉRT BÍZOTT KOSSUTH GÖRGEYBEN! Amig Lahneróknél laktaim, Artúrt, csak nagyritkán láthattam. Férjem akkoriban, mint katonai parancsnok, Csepelen állomáso­zott, s az volt a dolga, liogy esapatjaival megakadályozza Roth és Filippovics tábor­nokok s a horvát hadtest netáni átkelését a Duna jobboldaláról a. baloldalra, illetve hogy meggátolja-, a két ltáborucik jesapatjjainaik egyesülését a Jellaesicséirel, amelyek akkor Székesfehérvárnál á 1.1 ottak. ' Artúrnak, a Berezel Móriccal való ügy.es manővrirozások segítségév el, sikerült, is októ­ber 7-én Ozoránái vértelenül, .egyetlen pus­kalövés nélkül fogságba ejtenie mintegy tiz ezer horvát és határszéli katonát. A perlaszi ütközet után ez volt .a imagyar fegyverek első győzelme. Elég fontos győzelem, mert Jella­csios ezek után be sem Várta, hogy Móga tá­bornok megostromolja Budát, hanem Pá­kozdról .egyenesen Schweeliatig vonult vissza az osztrák határra. Az ozorai diadal után, október 11-én esett Görgey legelső találkozása és .megismerkedé­se Kossuthtal, Az „Angol királynő"-höz címzett szállo­dában, Pesten ismerkedtek meg. Kossuth, mint a honvédelmi bizottmány elnöke, rög­tön ezredessé nevezte ki Artúrt, sőt egy má­sik. titkos pátenssel tábornokká, Ez a máso­dik kinevezés azért volt szükséges, mert, Kos­suth azzal bizta meg, menjen rögtön Parii­doríba, Móga tábornok táborába, tartsa szem­mel és ellenőrizze a tábornokot (akiben Kos­suth meun hízott) és ha ugy venné észre, hogy Móga a magyar érdekek dllen vét, álljon nyomban ő az ottani magyar csapatok élére, mint fővezér. Hogy Kossuth ny óimban az első találko­zásnál ily feltétlenül megbizott férjemben, annak oka igen egyszerű. Annak köszönhet­te ezt Artúr, hogy Csepelen gróf Zichy ödönt, mint árulót kivégeztette. Ebből a vi­selkedéséből Kossuth, aki kiváló pszichológiai érzékkel dolgozott, arra következtetett, hogy Görgey a rátermett ember, aki majd diadalra viszi a magyar fegyvereket. Hogyne, egy ember, aki egyszerű őrnagy létére halálra merte ítélni a főrendiház egyik legelőkelőbb, aulikus tagját! Biztos, hogy ezzel örökre le­szegezte magát az ő forradalmi iránya, mel­lé. . . Az elmebeteg halála. — Ujrafölvételi pör a szegedi törvény­széken. — (Saját tudósítónktól.) A szentesi közkór­ház elmeosztályán 1907. karácsony második napján, a késő esti órákban jelentették az íinspekoiós orvosnak, hogy Zsibók József el­mebeteg hirtelen meghalt. A nyomban meg­ejtett orvosi vizsgálat kideritette, hogy a sze­rencsétlen elmebajos ember nam természetes balállal balt .meg. A testén, különösen a mel­lén, hatalmas, ütéstől és rúgástól sérülése­ket .találtaik, a boncolás eredménye pedig az volt, hogy Zsibók József a bordák összetöré­se nyomán előállót tüdővérzés következtében pusztult el. Vizsgálat indult meg, amelynek eredmé­ny akiént Kalapis Béla és Györgyi István, az elmeoszt ály ápolói kerültek vád alá, azzal a .gyanúval ffeRiefteH ihogly Zsibók Józsefet] ágydeszkával ugy megverték, hogy belehalt a sérüléseibe. Kalapis Béla kezdettől fogva tagadta, hogy része volttá a. szerencsétlenül véget ért Zsibók bántalmazásában. Györgyi István pedig, a másik ápoló, félve a vádtól, Kalapis Bélára vallott terheloen. Györgyi István időközben elhalt, csak Kalapis került a vádlottak padjára és a szegedi esküdtbíró­ság hosszú tárgyalás után a Györgyi vizsgá­lóbíró előtt való vallomása alapján "báláit okozó súlyos testisértés bűntettében bűnösnek mondta .ki .és két évi fegyházra ítélte. lEzt a büntetést, a Kúria egy évi börtönre 'leszál­lította. Kalapis Béla nem tudott belenyu­godni az Ítéletbe ós keresett-ku tátott bizo­nyítékok után, .amelyekkel ártatlanságát iga­zolhatná. Már az esküdtbirósági tárgyaláson merültek föl adatok arra nézve, hogy az em­bertelen bűncselekmén y .elkövetői Györgyi István ápoló és egy Grünwald Mór nevű dü­höngő elmebeteg voltak, de az esküdtek a Györgyi István fölolvasott vallomása alap­ján bűnösnek .mondták .ki Kalapist. Annál meglepőbb volt ez a verdikt jogászi körök­ben, mert a boncoló orvosok véleménye sze­rint ós a törvényszéki orvosszakértők sze­rint is Zsibók József a rettenetes sérülések elszenvedése után három óránál hosszabb ideig nem is élhetett. Kalapis Béla pedig a kérdéses időben, a tanuk vallomása szerint nem is volt benn a kórházban. Az uj tanubizonyitékok alapján Kalapis Béla ügyvédje, Eisner Manó dr. utján terje­delmes indokolt ujrafölvételi kérvényt adott be a szegedi királyi törvényszékihez, mint. es­küdfbirósághoz, amely Rigó Endre dr. elnök­lésével kedden tárgyalta zárt ülésben a védő ujrafölvételi kérelmét és .annak egész terje­delmében helyet adott. A „Délmagyarország" telefonszámai: Nappali szerkesztőség 35 Kiadótutajdonos 81 Éjjeli szerkesztőség 10—83 Kiadóhivatal 305 HÍREK Szegedi kalendárium. Sserda I 1913' Tehát "i esztendő, egy egészen uj naptár kell hoz­tá 1 zá. Nagyobb számot irunk, M & sok előtt babonásat, meri 13-ál végződik. Az emb<N Vndi rek pedig még ma is babo­nások, talán azért, mert e drága világban szinte az egyetlen valami, á mi nem kerül pénzbe. De félretéve minden vigságot, megkell állapítani, hogy az újévet okunk van vígnak és kellemesnek óhajtani. mindnyájunk számára. Az éjszaka is, mikor a zálogházba nem került órák tuljutottak a 12-őn, az emberek lelkesen köszöntötték egy­mást, hogy: BUÉK! Hát legyen, igen, legyen meg a mi kívánságunk és mink is ide Írjuk s olvgsoWíÖhségimknek BOLDOG UJ EVET KÍVÁNUNK. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet je­lentése szerint: Éjjeli fagy és keleten elvétve csapadék várható. Sürgönyprognózis: Éjjeli fagy. Keleten elvétve csapadék. Déli hőmér­séklet: 6.7 C volt. A VÁROSHÁZÁN a szokásos üdvözlé­sek, valamint az állami hivatalokban is. A KERESZTÉNY TEMPLOMOKBAN ünnepi istentisztelet. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégy órakor a „Rablólovag" szinmü, este. „Éva", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ, délután két órától este féltizenegyig sorozatos előadás „Hull a rózsalevél" dráma és több vígjáték, VÁSS-MOZI: Délután 2 órától „Arany­borjú" és más darab. Elbuesuztnnk Szilvesztertől. (Saját tudósítónktól.) Muzsikaszótól volt hangos ma este a város: muzsikaszó mellett temettük és feledtük a régi, szomorú eszten­dőt ia jobb reményében. Hosszú listája kö­vetkeznék most a Szilveszter-esti szokásos mulatságoknak, mindenféle körök, egyesüle­tek, szövetségek kabaréval egybekötött t.anc­.estélyónek. Annyi van ebl>en a hatalmas vá­rosban, hogy külön-külön nem is lehet felso­rolni őket. Az utcákon egész éjszakán át meg­látszott ,a Szilveszteri hangulat. Mindenki ünneplőben. Előkerült a frakk, klakk és lakk, elegáns, suhogó selyembe öltözött hölgyek, vidám leányok és fiatalemberek szakadatlan sürgéssel ünnepivé emelték az utca forgal­mát is . Minden helyiség, ahol együtt búcsúz­tak az emberek az Gesztendőtől, zsúfolt, min­den .arc örömben ég, minden szem sugár­zik, mindenki jókedvű. Ezt a nagyszerű jó­kedvet bizonyára az elmúlt év sok-sok fáj­dalmas, szomorú napja teremtette meg. A legnagyobb ós legválogatottabb pub­likumot a z Otthonban, a Llyodban ós a Kato­likus Körben ós a Tisza-szállóban rendezett .mulatságok vonzották. Báli hangulat min­denfelé. Most kitambolódik a jókedv, ame­lyet belefojtott mindenkibe a háború aggo­dalma s az elmaradt bálák hatványozottan pótolódtak ki. Pompás mulatság volt az, a melyet az Otthon Tisztviselők Köre rende­zett. Gondosan összeállított műsor előzte meg a táncmulatságot s a rendezőség buzgó­ságát teljes siker koronázta. Rendkívül si­került estély volt a Lloydban is, ahol a sze­gedi színház legkiválóbb erői szerepeltek szó-

Next

/
Thumbnails
Contents