Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-04 / 3. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. január 4. KÖZIGAZGATAS (—) A közszállitási szabályrendelet és a városok. A belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben az 1907-ik évben kiadott közszállitási szabályrendelet betartására utasítja a városokat és a községeket. Az emiitett közszállitási szabályrendelet szerint a törvényhatóságok, a városok és községek kötelesek közszükségleteiket hazai iparosoknál beszerezni. Dacára, hogy az emiitett rendelet a leghatározottabban meghagyja, hogy minden olyan ipari szükségletet, amelyet az ország területén állítanak elő, magyar iparosoknál kell beszerezni, mégis előfordult gyakrabban, hogy egyes városok, községek ilyen természetű közszükségleteiket külföldi cégeknél szerezték be. A gyárosok e miatt ugy a kereskedelmi, mint a belügyminiszternél panaszt emeltek. A belügyminisztérium ezen panaszokat felülvizsgálta és most újólag utasítja a törvényhatóságokat, a városokat és községeket, hogy az 1907-ben kiadott közszállitási szabályrendeletet a legszigorúbban tartsák be. — Kis hirek a városházáról. Az 1912. évi városfejlesztés munkálatait szerdán az egész város területén befejezték. Két-három hónapig szünetel Szegeiden minden városi építkezés. — A városi tisztviselők fizetésrendípzésénejlc lkérdiéjsébíeni ,a size(rv(ező (bizottság ugy határozott, hogy előbb egy kisebb bizottsággá1! tanulmányoztatja át Taschler Endre főjegyző tervezetét és csak azután készíti el ennek alapján közgyűlés elé terjesztendő javaslatát az öttagú bizottság, amelynek a polgármester az elnöke. A közgyűlés még januárban dönteni akar a fizetésrendezés ügyében s ötödikén kezdi meg folytatólagos ülését. — Kiss András és társai kéreleimmel fordultaik a tanácshoz, hogy a Rácdülő utait javíttassa ki, mert azokon lehetetlen a közlekedés. A tanács a megrongálódott utak kijavítására 800 koronát utaltatott ki a pénztárral. — Az ujszegedi ártézi kut költségvetését a főmérnök elkészítette. A kut fúrását a tavasszal kezdik meg. SHSBBBBBMSHBBBBBBBBBBBBBBBB A Royal Kavéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál. Holnap este nagy tombola. egaBBHHnBBBBESR&taBBHBBSBBaiit Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . *:gy hónapra kor. 24.12.6.2. 28.- kor. 14.- „ 7.- * 2.40 „ KÖZGAZDASAG x Álhírek a gabonatőzsdén. A gabonatőzsdén a tőzsdeelnök újévi beszédével kapcsolatban az a hir kelt szárnyra, hogy a tanács ismét elő akarja rántani az eltemetettnek vélt reformtervezetet. Az úgynevezett tizenkettes jogvédő bizottság újra kirántotta a kardot és egy kommünikében ismét a rendkívüli közgyűléssel fenyeget. A tőzsde elnöke, Horváth Elemér, ezzel szemben kijelentette munkatársunknak, hogy sem neki, sem másnak esze ágában sem volt az ankét által félretett tervezetet ismét diszkusszió tárgyává tétetni. Amit ő maga és a tanács is okvetetlenül szükségesnek tart, az az, hogy a tőzsde érdekében a gabonahatáridőügyleteí a gyakorlatban bebizonyult anomáliák lehetetlenné tételével szabályozni kell, amiben minden elfogulatlan szakember teljesen megegyezik. Hogy ez a szabályozás miként történjék, arra nézve a tanács szivesen igénybe veszi az érdekeltség közremunkálkodását. Ebből látható, hogy semmiféle ijedelemre, avagy ujabb nemzeti ellentállásra a gabonatőzsdének oka nincsen. Holnap egyébként a tőzsdetanács ülést tart, amelyen azonban az elnökség részéről a reform dolgában semmifele előterjesztés nem lesz. x Javulás a pénzpiacon. Az uj esztendő némi kis megkönnyebbülést hozott a. pénzpiacnak. Ma Bécsből a nyilt piacon többrendbeli ajánlat volt és néhány millió köttetett depóra és váltóra. A könnyebbség már a tételekben is kifejezésre jutott, amennyiben elsőnek Bécs egynegyed százalékkal 5*/*%-ra szállott le. Vájjon ez a javulás csak pillanatnyi-e avagy tartósabb tesz, azt egyelőre még sejteni sem lehet. x Lanyha értéktőzsde. A londoni béketárgyalások kimenetele ismét nagyon bizonytalanná vált és különösen a bécsi sajtó feketén látja a helyzetet. Ennék következtében ma szilárd megnyitás után bécsi gyengülésre nálunk is ellanyhult az irányzat s az árfolyamok igen csekély forgalom mellett többszörös ingadozás után körülbelül a tegnapi nívón zárulnak. x A mértékhitelesités uj rendje. Régi sérelme a kereskedő- ós iparosvilágnak a mértékűi tel esitési szabályok rendszer télen ség-e és a hatóságok részéről e téren gyakorolt vexatórius eljárás. Az ér(|ekképvjsdljetfetk folytonos instanciázásának végre meg tett a gyümölcse és a hivatalos lap mai számában közli a mérték ti itelasitésre vonatkozó kereskedelmi miniszteri rendeletet. A rendelet 'kimerítően szabályozza a mértókihitelesitést és bár a hatóságoknak tág ellenőrzési jogkört ád, legalább precíze megállapítja ezt a hatáskört ós véget vet ,a mértéklntel esitési közegek önkén yk e désének. x Malmok üzletéve. A malomipar 1912 üzletévé nem mondható kielégítőnek. Az év első fele még elég kedvező eredménnyel zárult,; az 1911/12. évi termés kiválóan jó búzaminőségei sokkal jobb őrlési hozamot eredményeztek, mint .amilyenre a malmok a liszt eladásánál iszáirnijioittaik. Sokat Ikejriestelk } ja malmok a takarmány ínség okozta .magas korpa- és takarmány lisztárakon is. A második fél esztendő azonban eredményében meszsze mögötte maradt á múlt év hasonló időszakának. A malmok az árkalkuláció megejtésénél nem jártak el a kellő óvatossággal és nem vették figyelembe azt, hogy az 1911/12. év búzaminőségei a legnagyobb ritkaságszámba mennek. A kalkulációt tavaly hozam alapján ejtették meg és természetesen keserű csalódásban volt részük, mihelyt az uj búzák őrlésre kerültek A fogyasztás az általános gazdasági depresszió miatt korlátolt volt ós különös nehézségekkel járt az ausztriai üzlet perifektuálása, mert Ausztriában az uj évadban az összes gabonanemüek olcsóbban voltak beszerezhetők, mint nálunk és ézért malmaink az osztrák malmokkal szemben csak nagy áldozatok árán tudták megállni a versenyt. Ilyen körülményiek között ismét felvetődött az őrlési forgalom bevezetésének eszméje, amelytől most már gazdaköreink sem idegenkednek annyira, mint azelőtt. x A gazdasági felügyelőségek átszervezése. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter .a belügyminiszterrel egyetértőleg a mezőgazdasáígii ügyeknek1 a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912. évi XXIII. törvénycikk hatályba lépésének napját, kiadott rendeletével e hó elsejében állapítja, meg. A törvény életbeléptetésével egyidejűleg gondoskodás történt arról is, 'liogy Csanád, Csongrád, Esztergom, Fagaras, Moson és Turóc vármegyékben, hol ezideig külön gazdasági felügyelőségek szervezve nem voltak, 1913. január l étől kezdődőleg működésűket az itt újonnan felállatott gazdasági felügyelőségek is megkezdjék, igy a felügyelőségek szervezése az ország valamennyi vármegyéjére nézve befejeződött. E törvénycikk végrehajtásával a m. kir. gazdasági felügyelőségek részére a vármegyék és törvényhatósági jogi városokban ;a mezőgazdaság minden ágazata ügyeinek szakszerű intézésére törvényesen alapuló tág feladatkört .biztosítottak. x Az állattenyésztés fellendítése. Hatalmas mértékű az a munka, melyet a földmivelésügyi miniszter a közt enyészet javítására végez. A gazdásági felügyelőségek utján köztenyésztési célokra kedvezményes vételár és fizetési feltételek mellett 8000 darab tenyészbikát és 7000 darab tenyószsertést, melynek vételára a hót .millió koronát meghaladja, osztottak ki. Az állattenyésztésben fejlettebb vidékek állatállományának neinesitésére állami támogatássál Svájcból közel 2000 darab elsőrendű tejelő tehenét és üszőt importáltak, melyeknek ivadékai jelentékeny mértékben fognak hozzájárulni állatállományunk nernesitéséhez. Ebben az esztendőben hasonló és .a lehetőség szerint még fokozottabb mértékű tevékenység indul meg, .amennyiben a mármost. teljesen megállapított tenyószaoyagjavitási és nemesitési akció állandósul ós közel jut ahhoz az időponthoz, amikor a hazai állattenyésztés virágzásáról is beszélhetünk. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. trruknz^. W^awwwíia^f^í yL&éuS Aj, <4