Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-31 / 25. szám

n KÖZGAZDASAG Nincs vetőmag. (Saját tudósítónktól.) Az idei tavasszal, ha csak okos intézkedésekkel elejét nem veszik a bajnak, olyan veszedelmek zudulnák az országra, amelynek hatását ma még kiszámitanii sem lehet. Vetőmaginséggel állunk szembe, amelynek már ősszel is jelentkezett a szomorú következménye, nevezetesen az ország egyes vidékein a szántóföldnek jelentékeny része bevetetlen maradt s igy is fog maradni, ha az Ínséges vidékek valami módon nem juthatnak hozzá vetőmaghoz. A vetőmaginség okai eléggé ismeretesek. A múlt esztendő egyáltalán nem volt alkalmas vetőmag teimalésiie. Augusztus elejéitől késő őszig szakadatlanul esett az eső s igy a felvidéken, ahol jóval később takarítják be a termést, részint lábon, részint learatva megázott a gabona, ily körülmények között azt vetőmagnak felhasználni nem lehet, Jórészlben ez az oka annak, hogy a felvidéki vármegyékben már őszkor sem tudták, különösen a kisgazdák bevetni a gabonatermő földeket, nem volt vetőmag és a kisgazdák legtöbbjének ma sinos vetőmagja. Itt tehát segítségre van szükség. Országos bajról lévén szó, csakis a kormánytól várhat a gazdaközönség segítséget, a társadalmi munka itt legfeljebb abból áll, hogy a gazdatársadalom különböző testületeit a vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdakörök és a szövetkezetek ugyszinte a földművelésügyi minisztérium kirendeltségei sürgősen irják össze, hogy egyes községekben mennyi vetőmagra van szükség, a kormány aztán gondoskodjék annak beszerzéséről s ossza kii azt az ínségesek között, de természetesen ugy, hogy ebből nagy anyagi megterLeltetés, főleg a kisgazdákra nézve ne származzék. Célravezető megoldásnák látszik az is, ha a kormány a kisgazdák hitelszervezeteit látja el megfelelő anyagi segítséggel, amelynek aztán a kormány segitségével beszerezhetnék a vetőmagot s azt kölcsönképen kiosztanák az arra rászoruló gazdáik között. Ez a mód nézetünk szerint a leghelyesebb. Ne a kormány adjon kölcsönt, hanem azok a hite ls zervezetek, amelyeknél a kisgazdák érdekelve vannak. Ez azért is célszerű, mert. igy apró részletekben törlesztheti a gazda a vetőmag árát, míg ha az államnak tartozik azzal, a részletifi eztések kedvezményétől elesik, hiszen az államnak milliókba kerülne pusztán az, ha olyan szervezeteket állítana fel, amelyek a részleteket, beszedik és elkönyvelik. lEddig még csak a beregvármegyei gazdasági egyesületről tudjuk, hogy vetőmagot kérelmezett a kormánytól. Tessék a gazdatársadalmi testületeknek •sürgősen foglalkozni e kérdéssel, amíg a dolog nem lesz késő, amíg lehet a bajon segíteni. Tudjuk nagyon jól, mit jelent az országra nézve, ba csak 10—15 millió métiermázsával kevesebb gabona terem is. Jelenti a drágaság fokozódását, a kenyér árának az emelkedését s az ennek nyomában járó szociális bajok egész özönét. Már pedig, ha az ország egyes vidékeinek kellő időiben nem lesz tavaszi vetőmagja, igen sok föld marad bevetetlen s igy természetszerűleg gabonából kevesebb is fog teremni. A hiányt aztán pótolni kell s akkor teljes aktualitással léphet fel a buzabebozatal kérdése is, már pedig ettől tudomásunk szerint fázik és pedig méltán fázik mindenki az egész országban. Ismételjük, ma még valahogy ki lehet a fenyegető veszedelmet kerülni, de csak ugy, hogy fia hamarosan döntő lépés történik ez ügyben. A börze uiár is érzi a készülő veszedelmet, a gabonaárak módnélkiil emelkednék, amit különben előidéz az is, hogy az őszi vetés egyrésze nagyon gyöngén áll. Ez esak tetézi a bajt, amely teljes nagyságában akkor fog igazán jelentkezni, ha nem gondoskodunk idejében vetőmagról. DBCMAQYARQRSZftQ x A valótlan fizetésképtelenségi hírek. A gazdasági válság közepette igen sok kellemetlenséget és bajt okoztak az alaptalan és riasztó fizetésképtelenségi hírek. Az ilyen hírek terjesztése ellen ép a közelmúltban szerzett tapasztalatokon való okulás vezetett több érdekképviselet köbeiében arra az elhatározásra, hogy a tisztességes kereskedelem zavartalan működésének védelmében intézkedéseket kérnek az igazságügyminisztertől. Ebez a megszivlelésre érdemes mozgalomhoz csatlakozott most a debreceni kereskedelmi és iparkamara, A kamara — mint Debrecenből jelentik — fölhívást tett közzé, amelyben a nyilvánosságot kéri föl, hogy tartózkodjék olyan fizetésképtelenségekről szóló liireknek a terjesztésétől, amelyekről előbb a legteljesebb bizonyossággal meg nem győződött. A jövőben a kamara, ha kinyomozza, hogy ki az, aki szándékosan terjeszt va-' lótlan híreket, saját hatáskörében is .megteszi majd a bíróságnál a szükséges lépéseket. , x Uj vasutak. A topolya—ada—tiszakürti vasúti' összles műszaki előmünikálatái készen vannak és most, a finanoirozás kérdésének megoldása van folyamatban. A titel— pancsovai vasút ópáva—toroutálvásárbelyi szárnyvonalának kiépítése a megvalósulás stádiumába jutott és az érdekelt községek már megszavazták a hozzájárulási költségeket. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiaoon általában kedvezőtlen hatást tett a fegyverszünet felmondásáról, valamint a román-bolgár konfliktusról a mai reggeli lapokban közölt bir, minélfogva a megnyitásnál a helyi spekuláció isimét nagyobb tételekben vásárolt, A buza árjavulásáboz hozzájárult a malmok nagyobb árfizetésre, valamint az is, hogy töhb helyen erős fagy volt az éjjel és igy attól félnek, hogy ujabb panaszok érkeznek majd a vetésről. A zárlát azonban kissé lanyhább. Egy órakor a következők voltak a záróárf olyamok: Buza áprilisra 11.77—11.78. Buza októberre 12.27—12.28. Rozs áprilisra 10.80—10.14. Rozs októberre 9.73—9.74. Tengeri májusra 8.72—8.73. Tengeri jtiliusra 7.93—7.94. Zab áprilisra 10.72—10.73. Zab októberre 8.90— 8.91. A budapesti értéktőzsde. A külpolitikai helyzet kiélesedése az előtőzsde kezdetén a beszspekulánsokat ujabb el adásra buzdította, A kínált áru azonban könnyen volt elhelyezhető, minek következtében az árnivó többé nem sülyedt, sőt néhány papír, mint például a rimamurányi, a magyar bank valamivel emelkedett, A készárupiac üzletfélén volt, eladni csak némi árengedménnyel lehetett, A zárlat csöndes. Kötöttek: Magyar hitel 805—807. Osztrák hitel 614.50. Leszámítol óbank 512—512.50. Magyar bank 557—561. Rimamurányi vasmű 701—704.50. Osztrák-Magyar államvasút 698. Közúti vasút 673.50—675.50. Salgótarjáni 743 —745. Gumi 596—600. Magyar viliámossági 483—486. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők volak: Osztrák hitel 613.25. Magyar hitel 807. Anglóbank 328.50. Bankvenein 583. Unió-bank 505.75. Landerbank 504. Osztrák-magyar államvasút 696.50. Déli vasút 104.50. Elbavölgyi vasút 312 Rimamurányi vasmű 703. Alpesi bányarészvény 1016.50. Török sorsjegy 221, Márka készpénzért 118. Skoda 785. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 1913. január 31. OOOOOQOOOOOOOOOOO minden állami tisztviselőnek fontos! Az uj nyugdíjtörvény. (1912. LXV. t.-c.) Magyarázatokkal ellátta: dr. Dános Árpád, min. fogalmazó. Ara fl K ftO fillér. - Kapható: Wáf®nay L-, keSIIébeS* SZEGED, Kárász-utca 9. sz. o5o5ooooo5o5oooö5 Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— * Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ •így hónapra . 2.40 3285—1912. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. járáshiróságuak 1912. évi Sp. XVII./1031. számú végzése következtében Dr. Rottenberg Pál ügyvéd által képviselt Magyar-bank és keresk. részvénytársaság javára 330 korona s jár. erejéig 1912. évi október hó 28-án foganatosított kielégítési végerhajtás utján felülfoglalt és 8000 koronára becsült következő ingóságok u. m.: 2 cséplőgép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 3571/1. számú végzése folytán 330 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi julius hó 5-ik napjától járó 5% kamatai, i/i% váltódij és eddig összesen 76 korona 60 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Szegeden, Sárkány-utca 6. sz. alatt leendő megtartására 1913. ÉVI FEBRUÁR HÓ 1-SÖ NAPJÁNAK DÉLUTÁNI 3 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyerteik volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi január bó 3. Sebesztha k&< Vít. végrehajtó.