Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-29 / 23. szám

19 DELMAGYARORSZÁO 1913. január ,29. torvenykezés. Legendák 32 ezer korona körül. (Saját tudósít ónktól.) A múlt év januárjában bejárta a lapokat a hir, hogy Griinfeld József bácstopolyai tojáskereskedőnek Budapesten, mulatozás közben ellopták a harminckétezer koronát tartalmazó pénztárcáját. A kereskedő ugy adta ellő a panaszát a fővárosi államrendőrségen, hogy egy csinos hölgygyei szórakozott — és amiíkor fölébredt, hiilt helye volt a nőnetk, akivel együtt eltűnt a pénztárcája is. Ellenben az ügyben aztán néhány nap multán 'érdekes fordulat történt. A topolyai csendőrség letartóztatta a kereskedőt. Kiderült ugyanis, hogy a budapesti kaland csak fantasztikus mese, amelylyel Griinfeld ötletesen akarta leplezni a csalását. A kereskedő tartozott a Topolyai Általános Takarékpénztárnak harminchárom, a Topolyai önsegélyző és Hitéiszövetkezetnek pedig tizenkétezer koronával. Harminckétezer korona készpénze volt és ahelyett, hogy a takarékpénztárakban törlesztette volna az adósságát, a pénzt fölosztotta három rokona között. Weisz Károly szabadkai, Robi_ esek Ferenc bajmoki és Robicsek Izidor doroszlói kereskedőkkel beutazott Szegedre és itt fölosztotta a pénzt. A következő napon fölutazott Budapestre és a rendőrségen jelentést tett a rosszul végződött „kalandról". A szabadkai törvényszék néhány hónappal ezelőtt ítélkezett a bűnügyben. A törvényszék csalás büntette miatt Grünfeldet másfél évi, Weisz Károlyt egy év és három hónapi, a két Robicseket pedig hat-hat hónapi börtönre itélte. Fölebbezés következtében kedden a szegedi Ítélőtáblai fölebbezési tanácsa tárgyalta az ügyet, Ringhoffer Lajos dr. élnöklésével. A tárgyaláson ismertették a bűnügy egész bizonyítási anyagát, kihallgatták a négy vádlottat, akik külön-külön védővel jelentek meg. A táblai tárgyaláson váratlan fordulathoz jutott az ügy. Grünfeld ugyanis olyan zavaros feleleteket adott az elnök kérdéseire, almelyek kétségbevonták a beszámithatóságát. A védő kérte a tojáskereskedő elmeállapotának a megfigyelését, amelyhez hoz zájárult az ítélőtábla és elnapolta a tárgyalást. § Szabadonbocsátott 14 éves „izgató". Megemlékeztünk arról, hogy Pélity Spázó tizennégy éves kelebiai fiút letartóztatta a csendőrség. A fiút megverték a játszótársai, amire azt mondta, hogy „megálljátok, majd gyün Péter király". Erre a csendőrség, mint izgatót megvasalta és bekísérte a szabadkai ügyészség fogházába. Már hét hete vizsgálat fogságban sínylődik a fiu, mig aztán •most a szegedi Ítélőtábla elrendelte a szabadonbocsátását. § A kvártélyosok büne. A szegedi törvényszék büntető tanácsa kedden két lopással vádolt iparos ügyében Ítélkezett. Páriss Antal péksegéd és Szántó Dezső nyomdász iiltek a vádlottak padján, akik Teknyős István lakatossal együtt laktak Urbán Mária lakásadónőnél. A .mült év őszén, amig a lakatos munkában volt, a társai fölfeszítették a ládáját és ellopták a kilencvenhat korona értékű óráját ós láncát. A bíróság Párisst és i Szántót hat-hat hónapi börtönre itélte. Hirdetéseket felvess a kiadóhivatal, Szeged Kárász-utca 9. KÖZGAZDASAG x Az uUlmóprotongácíó. A mai halasztás gyorsan és simán ment végbe, mert a halasztások értékanyaga ismét kisebbedett, a bankok pedig report fejében változatlan dijakat számitottak. A kulisszban február ultimójáig 6—8 és fél százalékot fizettek. x Járadék-vásárlás. Az osztrák kormány kötelezte a takarékpénztárakat, liogy a jövőben befektetéseik legalább 30%-át mobil értékekbe és ez összeg felét osztrák járadékokba helyezzék el. E kötelezetteséggel szíemben megengedtetik, hogy a befektetési értékekben szenvedett árfolyamveszteséigéket öt évre felosztva irják le mérlegeikben. A járadékvásárláisi kötelezettség csak azokra a takarékpénztárakra terjed ki, amelyek ezt_a mérlegezési kedvezményt igénybe akarják venni. Az osztrák takarékpénztárak befektetéseinek 80%-a eddig jelzálogkölcsönökből állott, ugy, liogy a befektetési értékpapíroknak és kiváltképen a járadékoknak kelendőségét a kormány intézkedése lényegesen emelni fogja. x A vidéki hitelközéppont. A Pénzintézetek Országos Egyesülete most tartott kongresszusára körülbelül ötven vidéki pénzintézet küldött képviselőt, melynek legfontosabb pontjában egy uj hitelközéppont megteremtésének kérdésében nem tudtak egyétértő megállapodásra jutni. A vidéki intézetek még nem felejtették el a Pénzintézetek Országos Hitelbankjánál elszenvedett veszteséget", hamarosan nem igen kaphatók hasonló uj intézet létrehozására. (Sokkal egészségesebb. mk tartják azt az ismételten fölbukkant eszmét, liogy valamely fővárosi nagy bank külön vidéki osztályt szervezzen, mély a belépő vidéki intézetnek összes reeszkompt szükségletét ellátná. Amely fővárosi nagy intézet ezt a vidéki osztályt először megszervezi, a legjobb vidéki pénzintézeteket kapja meg és kétségtelen, bogy a többi nagy bank a példát követné. Eként könnyebben áttekinthető volna a vidéki hitelélet, amit az egészséges takarókpénzFárak csak örömmel fogadnának. De egy ujabb középpont, mely" aTállam támogatását és csak az imént károsodott vidéki intézeteket venné igénybe, alig valósítható meg. A kongresszus egyéb tárgya kisebb jelentőségű. Az egyesülés inult évi tevékenységét. Hantos Elemér dr. országgyűlési képviselő, az egyesülés igazgatója ismertette. Azután Nietsche Győző dr. a budapesti kereskedelmi és vái tótörvényszék bírája a kamattörvények revíziójáról tartott, előadást és határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a maximális kamatlábat mindig a bankkamatlábhoz való relációban kell megállapítani. Többek hozzászólása után a határozati javaslatot elfogadták. Komin János dr., az árfolyamveszteségnek az adóalapból való levonása címén tartott előadást és erről határozati javaslatot terjesztett elő. Hantos Elemér dr., a Pénzintézetek Országos Hitelközéppontjának kérdését ismertette és előadása végén határozati javaslatában azt indítványozta, hogy az országos kongresszus mondja ki, bogy .szükségét látja olyan hitelközéppontnak, amely az egyes pénzintézetek autonómiájának mégóvásávaj hitelpolitikájukat irányítja, hitelviszonyaikat konszolidálja és a hitelellenőrzést gyakorolja. Többek hozzászólása után igy határoztak. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. elő fizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7. - „ egy hónapra . 2.40 „ 14147—1912. tkv. szám. Ujabb árverési hirdetmény. A szegerii kir. törvényszók, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Basch Ferenc ügyvéd által képviselt Laiidesberg Mór végrehaj taténak Frank Ferenc végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében, kérelem következtében a végrehajtási árverés a végrehajtatónak hátralékos 459 korona 55 fillér Valamint az 1881. évi LX. t.-c. 166. és 167 §§-ai alapján a szegedi belterület 285. számú betéti ingatlanra nézve csatlakozottnak kimondott: 1. Kohon L. Ignácmuk 49 koronia; 2. Kocb Bélának 1000 korona; 3. Bach Antalnak 208 korona; 4. Klein Adolfnak 291 korona 92 fillér; 5. Iván Lászlónak 180 korona 77 fillér tőke s jár. iránti követelésének kielégitése végett, a szegedi kir. törvényszék területén lévő: I. a szegedi belterület 3098. sz. betétben A. 1. sorsz. 8288. brsz. a. felvett Csaibautoa 60. sz. a. fekvő kertre 208 korona és II. a szegedi belterület 285. sz. betétben A. 1—2. sonsz. a. 8448, 8449. brsz. a. felviett Tápéi-utca 46. sz. a. fekvő kertből és házból Frank Ferencet illető fele részre 704 korona ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására, határidőül 1913. évi február hó 5-ik napjának délelőtt 9 órája ezen kir. törvényszék árverési termében Szeged, Széchenyi-tér 4. sz. földszint, balra 7. és 8 ajtó szám alá kitüzetik azzal, liogy az árverés alá bocsátott ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezeihez letenni vagy neki a bíróságnál előlegesen elhelyezett bánatpénzről Mái látott elismervényt átszolgáltatm. Á vevő köteles a bánatpénzt az 1818. évi XLI. t.-c. 25. §-ának esetében ezen törvényszakasz értelmében az árveréskor azonnal kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt 15 nap, a másodikat 30 nap, a harmadikat 45 nap alatt mindég az árverés napjától száfmitott 5% kamattal a szegedi kir. adóhivatalnál lefizetni és a. vétel után járó vagyonátruházási illetéket viselni. A bánatpénz az utolsó részletben fog betű datni. Az árverési feltételek a hivatálos órák alatt Szeged város hatóságánál és az alulírott kir. törvényszéknél megtekinthetők. Szeged, 1912. december hó 25-én. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Simon Akos kir. táblabiró.