Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-22 / 17. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. január 29. i Ujabb irodalmi| |nnfeH, melycHi j Várnay £.j | KÖ«yVKere5tEed€séhen Ki- g g rász-ntca 9. szíta bcsze- g S rezketőlE: g h li Molnár Ferenc: | FarKaj, siiatim £ Kobányi: • Ungol ttycWmtstcr Bernát JstVán: 2*50 x 2.- X 5'- x b m 0 Buday Barna: 0 bh m m Mezőgazdasági Kalauz 16 X si 0 m porzsolt Kálmán müvei: 0 | Kötetein! * - X 1 5chidlof-ffle olasz g nyelvtan leVeteKben 7'- X g g Dante: g g A ?oKot, nj diszKiadáy 9'- X | 0 ** § g JpartestiiletcK ntmntatója 3- X i la Ü Dr. Badtf Sámuel: m ?olitiKai jetszaVaK 5'- X « m © Kenedí Gáza: 1 AneKdótdK 3'- X S si HÜ KaczVinsztsy: m XedélybnllatnoK V- X 1 g Zenemű újdonságok: ff IH Lehár: Eva operett 2 füzet 6 K m m Jarnó György: Tengerész Kat" operett 2 füzet 6 K g Zerkovitz: Komédiás dala kupié 6 K 1 • Weiner: Ha én egy férfit lótok kupié 2 K 0 Weiner: Hova megyünk mulatni este kupié 2 K 0 0 Zerkovitz: Sokszor ugy szeretnék sirni kupié 2 K | 0 Kondor Ernő: Törött poharak mellett 2 K M TORVENYKEZÉS. § Az ügyvédi kamarából. A szegedi ügyvédi kamara lajstromába Béleli Béla dr. módosa, Szavkovics János dr. törökkaniizsaii, Pavlovity György dr. módosi, Grüner István dr. szegedi, Jung Antal dr. módosi, Lugosi Döme dr. szegedi, Lukátsy Géza dr. ügyvéfiéket saegedii ^ékWylyel fölvették; Nóvák József sándorfalvai, Tasnády Antal dr. szentesi, Wodiáner Sánidor dr. ihódlmezövásárhélyi ügyivédéjket önkéntes lemondás; Ne ff Ferenc dr. nagykákindai ügyvédet törvényszéki jegyzővé történt kineveztetése folytán törölték. Wolf József dr. ügyvéd lakhelyét Saőragről Szegedre tette át. Fényes Béla dr. ügyvéd ügyvédi iratait Bottenberg Pál dr. szeigedi ügyvédnek adta át. ibbbhhmí KÖZIGAZGATAS A szalámi-ipar. Irta: Plck Jenő, szalámigyáros. A szalámiipar Magyarország közgazdasági életében nagy jelentőségű. A szalámigyárak a tél húsfeleslegeit szalámi formájában elraktározzák és azt az egész év folyamán a fogyasztás szükségletéhez imlérten szállítják; a szalámiipar tehát a húsárakra nivelláló hatással bír. A mult évben, a nagy husdrágaság esztendejében, a szalámi volt a legolcsóbb husnemüek egyike. A fogyasztás eibiben a cikkben a mult óv első hónapjaiban iigen kedvező volt, iáért áz előző évből készletek egyáltalán nem maradtak vissza és a piac mohón vett fel nagyobb mennyiségeket m Ez a kedtvező helyzet éltartott juniins végéig. Az árak emelkedtek és a gyárosok, késziletbiónytál tartva, stornóddijat fizettek, bogy a vevőket szállítási köfalftaettséigüik .alól felmentsék. Az állandóan kedVezőtlen időjárás julius, augusztus, de különösen szeptember haváiban a helyzetet m egvált oztatta, Az örökös esőzések a nyaralóbelyekjen, fiirdőtelepiekfui, ikirándulólbelyeken a szaláimifogyaszltást erősen megcsiappantotiták, .minélfogva nagy készletek maradtak vissza. Ezek a mennyiségek az év végéig azonban mégis elfogytok és igy az uj szalámi fogyasztását, ma már nem tángálják. A szalálmitermés a mult évben, tekintve, bog

y a kampány első félében igen erős volt a fogyasztás, a megszokottnál erősobb volt A szaláimiipar fejlődését ktilöniböző körülmények hátráltatják. Ezek közül egy momentumot azért említek meg, mert ezidőszerint aktualitással bir. A Balkán-államok kereskedélmi szerződések nj megállapítása, a béke beálltával, küszöbön áll. Mivel Romániáiból az ottani nagy állathiány miatt alig van importunk, az engedélyezett buskontinIgeus az év első hónapjaiban már kimerül. KiVánatos volna ennélfogva nemcsak a szalámüpar, hanem a. monarchia husfogyasztói szempontjából is, hogy az uj balkán kereskedelmi szerződések megkötésiénél a kontingenst emeljék fel és toleráltossék, hogy az egyik állam .esetleges liíusbehozatalá mínusza a másik államinak átengedhető legyen. Vámkülföldre a szalámiexport nagyobb emelkedést nem mutat, mert a húsárak a mult éviben nálunk magasabbak voltak, mint p. a Franciaországban és Angliában. Az export nagyobb fejlődése csak abban az esetiben várható, ha a húsárak a tavalyinál

; jóval olcsóbbak 1 asznék. x Mit kap a kincstár a jegybanktól ? Az Osztrák-Magyar Baitk mult évi üzleteredménye tudvalevőleg óriási volt. Nem 'kevesebb, mint 40.8 millió koronára rúgott a tiszta nyereség. A monarchia két államának részesedése ebből a nyereségből 18.22 millió koronára rug, mélyből Magyarországra 55.6 százalék, Ausztriára csak 44.4 .százalék részesedé

s jut. A tiszta nyereségből a magyar kincstárnak tehát 10,150.000 korona jár. Ezenfelül a bankjegyadó kitett 6.34 millió, az egyéb adók 3.42 millió koronát. Ebből az összesen 9.76 millió korona adóból Magyarország kvótája 5.4 millió korona, ugy, hogy a nyereségrészesedéssel együtt a magyar kincstár a jegybank révén a mult évben 15 és fél millió korona bevételhez jutott, miig az osztrák kincstárnak csak 13 millió korona jár. A magyar részesedés e nagymérvű növekedése onnan van, hogy a bainkszabadailom szerint a két állam részesedésére nézve a benyújtási hely mérvadó. Már pedig a jegybank váltótárcájában 1911. december 31-én 741.3 millió K magyar és csak 387.7 millió korona osztrá

k váltó volt, persze, a benyújtás helyét tekintve. Hogy a magyar váltóanyag e nagymérvű megnövekedése és túlsúlya honnan ered, azt nem nehéz megállapítani. Az osztrák pénzpiac sokkal tőkeerősebb, odaát a magántőke a hitelszükségletet sokkal bőségesebben tudja táplálni, mig nálunk pénzszűke idején a váltóanyag mindjárt a jegybankba vándorol. Minthogy Ausztria ez idén sokkal kisebb mértékiben ailimentálta a magyar hitelt, mint egyéb években, és az egyébkor osztrák bankok tárcájába vándorló váltóanyagnak egyetlen hitelforrása ezidén fölszaporodott. Érdekes és a magyar hitelélet szolidságának bizonyítéka, hogy 3444 millió korona magyar v^ltóanyágból mindössze csak 7.19 millió K váltó került óvásra, de ez is valamelyik kötelezett által utóbb beváltatott. n i «i x Magyar érték- és iparbank. A tétlenségre kárhoztatott magyar piac nagy csendjébe egy uj bankal akulás hirtelen mozgást és életet hoz. Tőkeerős férfiak, kik a közéletben is jelentős szerepet vállaltak, szövetkezve a tőzsde vezető cégével és egy tekintélyes bankcsoporttal a Budapesti Bankot teljesen uj alapra fektetik és uj tőkével felruházva, nagy középbankká alakítják át. A Budapesti Bank 10 millió alaptőkéje 6 millió K-ra szállíttatik le, ugy, hogy ezzel és a 1 ijt milliós tartalékok leirásávál e banknál beállott veszteségek fedezésére 51/a millió korona leiratik. Az ekként megmaradt 6 millió K alaptőke 9 millió korona befizetésével 15 millió koronára emeltetik fe! Az uj bank cége Magyar Érték- és Iparbank lesz. x 90 korona osztalék. A Magyar országos központi takarékpénztár mai tartott igazgatósági üléséiben megállapította az '1912. évi mérleget és elhatározta, hogy a közgyűlésnek a lefolyt évre, ugy mint a mult évben 90 korona osztalék, kifizetését fogja javasolni. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— félévre . . . 12.negyedévre . . 6.— egy hónapra . 2.— kor. » »