Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-22 / 17. szám

1913. január 22. DELMAGYARORSZAÖ A délvidéki szerbek és az igazságszolgáltatás. (Saját tudósitónktól.) Hetekkel ezelőtt, amikor már a szétpattanásig feszült a magyar-osztrák—szerb konfliktus izgalma, mint bomba csapott le a hir, hogy a délvidéki szerbek 'lázadásra készülnek. A legkomolyabb formában tárgyalta a közvélemény, hogy Belgrád ágensei dolgoznak a Délvidéken és hogy a vaskereskedésekben már nincs fegyver, mert amennyi volt, megvásárolták a szerbek. A hir nagy rémületet okozott az országban. Megmozdult a külügyminisztérium, a, vezébkar, a kormány és az összes délvidéki hatóságok, hogy „még csirájában elfojtsák a lázadást". Az egész izgalom pedig abból keletkezett, hogy valamelyik falusi korcsmában egy szerb anyanyelvű zsákhordó, miután már megivott sok kupica pálinkát, mámoros fölhevülésében elkurjantotta magát: „Éljen Péter király!" És több sem kellett. A korcsmáros unokahuga olvasta a krajcáros újságban, hogy most szerb lázadás van és nyomban elszaladt a csendörségre jelenteni, hogy a korcsmájukban van egy lázadó. Két csendőr, feltűzött szuronnyal megjelent a lázadás színhelyén és megvasalták a zsákhordót.. Két szurony között bekísérték a községházára, a főbiró elé. A községháza elé csődült minden épkézláb ember és óriási érdeklődéssel vitatták az esetet. A község lakosságának a javarésze szerb nemzetiségű és érthető az az elkeseredés, amely az incidens nyomán keletkezett. Miután pedig a főbiró is konstatálta az izgatást, a zsákhordót beszáMitották a szegedi ügyészség fogházába. Az eset mértföldes kommentárokkal bejárta a sajtót is. Aztán minden nap akadt egyik-másik községben szerb „izgató", akit beszállítottak a szegedi ügyészség fogházába. Hála a főszolgabirák, csendőrök, sőt az ügyészség buzgóságának, .az ügyészség fogházába szépen kiakaszthatták a „megtelt!" táblát, sőt az is megtörtént, hogy külön vizsgálóbírót és vádtanácsi elnököt rendeltek ki az „iz.gatási ügyek" intézésére. Ez az indokolatlan és tapintatlan túlbuzgóság olyan izgalmat keltett a Délvidéken, hogy tartani lehetett az elégületlenség kitörésétől. A legjelentéktelenebb incidensből, ártatlan korcsmai kaszálásiból olyan súlyos esetet faragtak, mintha csakugyan valami komoly jellegű mozgalomról volna szó. Pedig abszolút semmi olyan nem történt, ami indokul szolgálhatott volna erre az eljárásra, egyes községekben a csendőrség megerősitésére. Bebeszélték a teljesen nyugodt, politikai szempontból kifogástalan viselkedésű szerbekbe, hogy ők most lázadásban vannak. Olyan könnyedséggel bilincselnek meg valakit, hogy az imár szinte mulatságos. Csak néhány példát emiitünk. Egy tizennégy éves szerb fiút játék közben megvertek a pajtásai, erre a fiu dühösen kiabált, ihogy megálljatok csak magyarok, majd igy meg ugy, jön Péter király és az majd ráncba szed benneteket, hejh/hajh! Egy negyedórával később már csendörszuronyck közé jutott a fiu, megvasalták, letartóztatták — izgatás miatt. A második eset: Egyik bácsmegyei községben jelentette a csendőröknek egy cigány, hogy egy szerb munkás gyalázta a királyt. Az ipsét megvasalták a csendőrök és bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. A napokban tárgyalta az ügyét a törvényszék. A tárgyaláson kitűnt, hogy a spicli cigány hülye, össze-viszsza beszél, a vallomására meg sem eskette a bíróság. A szerb munkást fölmentették. Indokolás: nincs bizonyíték. De azért negyven napig vizsgálati fogságban szenvedett. A harmadik eset: Bácsmegyei község. Iksz szerb gazdálkodó gyalázta a királyt: jelenti egy német ajkú ember a csendőröknek. Letartóztatás, vizsgálati fogság Szegeden. A napokban kihallgatta a vizsgálóbíró a terhelő tanút, akinek a vallomása alapján a gazdálkodót letartóztatta a csendőrség. A vizsgálóbíró előtt a tanú visszavonta a vallomását. A gazdálkodó családos ember, négyszáz hold földje van. Negyven napja ül vizsgálati fogságban. És még igen sok esetet lehetne inni, arról is, hogy a szegedi Ítélőtábla már több esetben elrendelte az izgatással vádolt szerbek szabadonbocsátását. A napákban a józseffalvai szerb pópa joghallgató fiát bocsátották szabadon, aki egy korcsmai mulatozás közben a vád szerint Péter király magyarországi uralmát sürgette. Bizonyos az, hogy az igazságszolgáltatás tényezői túlbecsülik annak a jelentőségét, ami most a Délvidéken történik. Túlbecsülik akkor, amikor egyáltalán jelentőséget tulajdonítanak neki. Hogy túlságos komolyan veszik néhány fékezhetetlen nyelvű ember súlytalan elszólásait, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szegedi Ítélőtábla elnökének meg kelleti szakítania bizonytalan időre szóló szabadságát — a délvidéki szerb izgalom miatt. Politikai hirek. — Szerdán összeül a képviselőház. — (Saját tudósítónktól,) A képviselőház szerdán délelőtt ülést tart, amelynek napirendjére a további teendők megállapítása van kitűzve. A további teendők annak a parlamenti bizottságnak összea'lkotása lesz, melyet a választójogi törvényjavaslat előzetes tárgyalására megválasztanak és kilküldenek. A holnapi ülésen igy voltaképen arra fog szorítkozni a Ház, hogy csütörtökre kitűzi a bizottság megalakítását. A szövetkezett ellenzéki pártok tudvalévően visszautasították a bizottságban nekik fölajánlott tagsági helyeket. Erre az álláspontra helyezkedett tegnap a munkapártból kilépett képviselők csoportja is s igy ezek helyébe előreláthatóan a nemzetiségi képviselők közül választanak majd be valakit s azok közül az ellenzékiek közül, aki'k részt vesznek a Ház tanácskozásaiban.. A Ház holnapi ülését megelőzően újra értekezletet tart az ellenzéki pártok intézőbizottsága is, hogy határozzon arról, bemenjenek-e a parlamentbe holnap, vagy se. Minden valószínűség szerint megelégszenek annak konstatálásával, hogy az ellenzék egy része szabályellenesen még mindig ki van tiltva a Házból, amelyet fegyveres kirendeltség is őriz s igy az ellenzéket a Ház elnöksége és a többség erőszakosan akadályozza kötelessége teljesitésében. A munkapárt ma este ugyancsak értekezletet tartott s a lemondott Perczel Dezső helyére elnökévé választotta Héderváry Károly grófot. A választást alkalmul 'használták arra is, hogy a párt egységét s vezéreihez és a kormányhoz való ragaszkodását dokumentálják. Teleszky nem mond le. J A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes budapesti és bécsi lapok napok óta hirdetik Teleszky János dr. pénzügyminiszter lemondásának a közel jövőben leendő bekövetkezését. A legilletékesebb helyen annak a kijelentésére hatalmazták föl a Magyar Távirati Irodát, hogy a pénzügyminiszter lemondásáról szóló hírlapi közlemények bármilyen formában tárgyalják ezt a témát — kivétel nélkül önkényes kombináción épülnek föl és minden alapot nélkülöznek. Két nyilt levél. A nagyszőllősi választókerület töblb mint ezerötszáz választópolgára; nyilt levelet intézett Barta Ödönhöz, a kerület képviselőjéhez. A levél a többi közt ezt mondja: Hazafiúi aggodalommal látva n fenyegető veszedelmeket,, melyek a választójognak a szélsőségekiig való kiterjesztéséiből az orsz'ágra h áramolhatnak, azza.l a hazafias kérelemmel fordulunk kerületünk kópv.iiselőjéhez, hogy a választójogi reform megalkotása körüli parlamenti vitáiban, teljes odtadássall igyekezzék érvényt szerezni ez óhajtásunknak, mely szerint a választójog legyen liberális, legyen demokratikus, de mindenekfölött legyen a választójog alkalmas eszköze, a magyarság államf öntartó ereje fönmaradásának s a magyar nemzeti állam e jellege teljes biztosításának. Eddig s ne tovább! Bródy Ernő dr. képviselő körülbelül ezer választópolgár aláírásával nyilt levelet kapott, melylben választói a többi közt ezt mondták: Bár iitasi'tásokait adni jogunk nincs, azzal a hazafias kéréssel fordulunk kerületünk képviselőjéhez, hogy a választójogi törvény megalkotása körüli parlamenti vitában teljes erejével ós odaadással igyekezzék érvényt szerezni óhajtásunknak, mely ezerint a választói törvény legyen demokratikus, liberális, nyilt, becsületes, őszinte jogkiterjesztést foglaljon magában, de egy lépéssel se menjen tovább s minden,esetre álljon meg annál a határnál, ahol azt az államf entartó magyarság érdeke, mint a magyar nemzet állam fönmaradásámak legfőbb biztosítéka megkívánja. Székely nyílt levele. Székely Ferenc volt igazságügyminiszter ma közzétette választóihoz intézett nyilt levelét, amelyben megokolja, hogy miért mondott le állásáról s miért lépett ki a munkapárt kötelékéből. Levelében utal arra, hogy a kormány által beterjesztett választójogi javaslat nem felel meg azoknak a demokratikus szempontoknak, amelyeket programbeszédében kifejtett s amelyeket a munkapárt is hangoztatott az általános választások alkalmával. Abban a reményben élt, hogy a sürgősebb törvényhozói munka elvégzése után a Ikonmány olyan javaslatot terjeszt a Ház elé, amely a munkásság és a polgárság számára ez osztályok természetes súlyának megfelelő képviseletet biztosit, hogy a siker reményével vehessék föl a küzdelmet az ország igazi ela drágaság, a munkanélküliség, a kivándorlenségei, az adórendszer igazságtalanságai, iás, az iskolázatlanság, a lákásnyomor és a tüdővész ellen. E helyett a kormány olyan javaslatot hozott, amely nemhogy fölszabaditaná, de valósággal röghöz köti az ország dolgozó néprétegeit s 'meghosszabbítja politikai kiskorúságukat addig a határig, amely ezekre a szerencsétlenekre nézve életük utolsó évtizedének kezdetét jelenti. Ez a választójog nem általános és nem egyenlő. A javaslat föntartja továbbra is a nyilvános szavazást, ami a jogkiterjesztés hatását jórészt itluzióriussá teszi. Ezért kellett kilépnie a kormányból s a munkapártból, amelynek egyik árnyalata még a jogkiterjesztésnek ezt a mértékét is sokallja. A nemzetiségi veszedelemre való hivatkozás nem állhatja meg helyét a demokratikus jogkiterjesztéssel szemben, de a dinasztia szempontjából sincs ebben semmi veszedelem. A nyílt levél végül azt a reménységei fejezi ki, hogy a mostani zűrzavarból harmónia fog majd kialakulni s találkozni fognak mindazok a rokon lelkek, akik különböző utakon törnek a közös cél felé. A munkapárt uj elnöke. Budapestről telefonálják: A nemzeti munkapárt ma délután elnökválasztó gyűlést tartott, melyen Ghillány Imre alelnök elnökölt. Nyegre László jegyző 'fölolvasta az eddigi elnöknek: Perczel Dezsőnek ismeretes lemondó levelét, melyben komoly természetű betegsége miatt válik meg az elnöki méltóságtól. A párt egyhangú lelkesedéssel KhuetiHéderváry Károly grófot választotta meg uj elnökké s ugyancsak egyhangúlag hozta határozatát, melyben Perczel Dezsőt örökös diszelnöikké választja meg. Khuen-Héderváry röviden beszélt. Megköszönte a bizalmat és kijelentette, hogy min-