Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-22 / 17. szám

1913. január 22. DELMAGYARORSZAÖ A délvidéki szerbek és az igazságszolgáltatás. (Saját tudósitónktól.) Hetekkel ezelőtt, amikor már a szétpattanásig feszült a ma­gyar-osztrák—szerb konfliktus izgalma, mint bomba csapott le a hir, hogy a délvidéki szer­bek 'lázadásra készülnek. A legkomolyabb formában tárgyalta a közvélemény, hogy Belgrád ágensei dolgoznak a Délvidéken és hogy a vaskereskedésekben már nincs fegy­ver, mert amennyi volt, megvásárolták a szerbek. A hir nagy rémületet okozott az országban. Megmozdult a külügyminiszté­rium, a, vezébkar, a kormány és az összes délvidéki hatóságok, hogy „még csirájában elfojtsák a lázadást". Az egész izgalom pe­dig abból keletkezett, hogy valamelyik falu­si korcsmában egy szerb anyanyelvű zsák­hordó, miután már megivott sok kupica pá­linkát, mámoros fölhevülésében elkurjantot­ta magát: „Éljen Péter király!" És több sem kellett. A korcsmáros unokahuga olvasta a krajcáros újságban, hogy most szerb láza­dás van és nyomban elszaladt a csendörség­re jelenteni, hogy a korcsmájukban van egy lázadó. Két csendőr, feltűzött szuronnyal megjelent a lázadás színhelyén és megvasal­ták a zsákhordót.. Két szurony között bekí­sérték a községházára, a főbiró elé. A köz­ségháza elé csődült minden épkézláb ember és óriási érdeklődéssel vitatták az esetet. A község lakosságának a javarésze szerb nem­zetiségű és érthető az az elkeseredés, amely az incidens nyomán keletkezett. Miután pedig a főbiró is konstatálta az izgatást, a zsák­hordót beszáMitották a szegedi ügyészség fogházába. Az eset mértföldes kommentá­rokkal bejárta a sajtót is. Aztán minden nap akadt egyik-másik községben szerb „izgató", akit beszállítot­tak a szegedi ügyészség fogházába. Hála a főszolgabirák, csendőrök, sőt az ügyészség buzgóságának, .az ügyészség fogházába szé­pen kiakaszthatták a „megtelt!" táblát, sőt az is megtörtént, hogy külön vizsgálóbírót és vádtanácsi elnököt rendeltek ki az „iz.gatási ügyek" intézésére. Ez az indokolatlan és tapintatlan túlbuz­góság olyan izgalmat keltett a Délvidéken, hogy tartani lehetett az elégületlenség kitö­résétől. A legjelentéktelenebb incidensből, ár­tatlan korcsmai kaszálásiból olyan súlyos ese­tet faragtak, mintha csakugyan valami ko­moly jellegű mozgalomról volna szó. Pedig abszolút semmi olyan nem történt, ami in­dokul szolgálhatott volna erre az eljárásra, egyes községekben a csendőrség megerősi­tésére. Bebeszélték a teljesen nyugodt, po­litikai szempontból kifogástalan viselkedésű szerbekbe, hogy ők most lázadásban vannak. Olyan könnyedséggel bilincselnek meg vala­kit, hogy az imár szinte mulatságos. Csak néhány példát emiitünk. Egy tizennégy éves szerb fiút játék közben megvertek a pajtásai, erre a fiu dühösen kiabált, ihogy megállja­tok csak magyarok, majd igy meg ugy, jön Péter király és az majd ráncba szed benne­teket, hejh/hajh! Egy negyedórával később már csendörszuronyck közé jutott a fiu, meg­vasalták, letartóztatták — izgatás miatt. A második eset: Egyik bácsmegyei községben jelentette a csendőröknek egy cigány, hogy egy szerb munkás gyalázta a királyt. Az ipsét megva­salták a csendőrök és bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. A napokban tárgyalta az ügyét a törvényszék. A tárgyaláson ki­tűnt, hogy a spicli cigány hülye, össze-visz­sza beszél, a vallomására meg sem eskette a bíróság. A szerb munkást fölmentették. In­dokolás: nincs bizonyíték. De azért negyven napig vizsgálati fogságban szenvedett. A harmadik eset: Bácsmegyei község. Iksz szerb gazdál­kodó gyalázta a királyt: jelenti egy német ajkú ember a csendőröknek. Letartóztatás, vizsgálati fogság Szegeden. A napokban ki­hallgatta a vizsgálóbíró a terhelő tanút, aki­nek a vallomása alapján a gazdálkodót le­tartóztatta a csendőrség. A vizsgálóbíró előtt a tanú visszavonta a vallomását. A gazdál­kodó családos ember, négyszáz hold földje van. Negyven napja ül vizsgálati fogságban. És még igen sok esetet lehetne inni, arról is, hogy a szegedi Ítélőtábla már több esetben elrendelte az izgatással vádolt szerbek sza­badonbocsátását. A napákban a józseffalvai szerb pópa joghallgató fiát bocsátották sza­badon, aki egy korcsmai mulatozás közben a vád szerint Péter király magyarországi uralmát sürgette. Bizonyos az, hogy az igazságszolgálta­tás tényezői túlbecsülik annak a jelentőségét, ami most a Délvidéken történik. Túlbecsülik akkor, amikor egyáltalán jelentőséget tulaj­donítanak neki. Hogy túlságos komolyan ve­szik néhány fékezhetetlen nyelvű ember súly­talan elszólásait, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a szegedi Ítélőtábla elnö­kének meg kelleti szakítania bizonytalan idő­re szóló szabadságát — a délvidéki szerb iz­galom miatt. Politikai hirek. — Szerdán összeül a képviselőház. — (Saját tudósítónktól,) A képviselőház szerdán délelőtt ülést tart, amelynek napi­rendjére a további teendők megállapítása van kitűzve. A további teendők annak a par­lamenti bizottságnak összea'lkotása lesz, me­lyet a választójogi törvényjavaslat előzetes tárgyalására megválasztanak és kilküldenek. A holnapi ülésen igy voltaképen arra fog szorítkozni a Ház, hogy csütörtökre kitűzi a bizottság megalakítását. A szövetkezett ellenzéki pártok tudva­lévően visszautasították a bizottságban nekik fölajánlott tagsági helyeket. Erre az állás­pontra helyezkedett tegnap a munkapártból kilépett képviselők csoportja is s igy ezek helyébe előreláthatóan a nemzetiségi képvi­selők közül választanak majd be valakit s azok közül az ellenzékiek közül, aki'k részt vesznek a Ház tanácskozásaiban.. A Ház holnapi ülését megelőzően újra értekezletet tart az ellenzéki pártok intéző­bizottsága is, hogy határozzon arról, be­menjenek-e a parlamentbe holnap, vagy se. Minden valószínűség szerint megelégszenek annak konstatálásával, hogy az ellenzék egy része szabályellenesen még mindig ki van tiltva a Házból, amelyet fegyveres kirendelt­ség is őriz s igy az ellenzéket a Ház elnök­sége és a többség erőszakosan akadályozza kötelessége teljesitésében. A munkapárt ma este ugyancsak értekez­letet tartott s a lemondott Perczel Dezső he­lyére elnökévé választotta Héderváry Ká­roly grófot. A választást alkalmul 'használ­ták arra is, hogy a párt egységét s vezéreihez és a kormányhoz való ragaszkodását doku­mentálják. Teleszky nem mond le. J A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes budapesti és bécsi lapok napok óta hirdetik Teleszky János dr. pénzügyminiszter lemon­dásának a közel jövőben leendő bekövetkezé­sét. A legilletékesebb helyen annak a kijelen­tésére hatalmazták föl a Magyar Távirati Irodát, hogy a pénzügyminiszter lemondásá­ról szóló hírlapi közlemények bármilyen for­mában tárgyalják ezt a témát — kivétel nél­kül önkényes kombináción épülnek föl és minden alapot nélkülöznek. Két nyilt levél. A nagyszőllősi választókerület töblb mint ezerötszáz választópolgára; nyilt levelet inté­zett Barta Ödönhöz, a kerület képviselőjé­hez. A levél a többi közt ezt mondja: Hazafiúi aggodalommal látva n fenye­gető veszedelmeket,, melyek a választójognak a szélsőségekiig való kiterjesztéséiből az or­sz'ágra h áramolhatnak, azza.l a hazafias ké­relemmel fordulunk kerületünk kópv.iiselőjé­hez, hogy a választójogi reform megalkotá­sa körüli parlamenti vitáiban, teljes odtadás­sall igyekezzék érvényt szerezni ez óhajtá­sunknak, mely szerint a választójog legyen liberális, legyen demokratikus, de mindenek­fölött legyen a választójog alkalmas eszkö­ze, a magyarság államf öntartó ereje fönma­radásának s a magyar nemzeti állam e jel­lege teljes biztosításának. Eddig s ne to­vább! Bródy Ernő dr. képviselő körülbelül ezer választópolgár aláírásával nyilt levelet ka­pott, melylben választói a többi közt ezt mondták: Bár iitasi'tásokait adni jogunk nincs, az­zal a hazafias kéréssel fordulunk kerületünk képviselőjéhez, hogy a választójogi törvény megalkotása körüli parlamenti vitában tel­jes erejével ós odaadással igyekezzék érvényt szerezni óhajtásunknak, mely ezerint a vá­lasztói törvény legyen demokratikus, liberá­lis, nyilt, becsületes, őszinte jogkiterjesztést foglaljon magában, de egy lépéssel se men­jen tovább s minden,esetre álljon meg annál a határnál, ahol azt az államf entartó ma­gyarság érdeke, mint a magyar nemzet ál­lam fönmaradásámak legfőbb biztosítéka megkívánja. Székely nyílt levele. Székely Ferenc volt igazságügyminisz­ter ma közzétette választóihoz intézett nyilt levelét, amelyben megokolja, hogy miért mondott le állásáról s miért lépett ki a mun­kapárt kötelékéből. Levelében utal arra, hogy a kormány által beterjesztett választójogi javaslat nem felel meg azoknak a demokratikus szempon­toknak, amelyeket programbeszédében kifej­tett s amelyeket a munkapárt is hangozta­tott az általános választások alkalmával. Ab­ban a reményben élt, hogy a sürgősebb tör­vényhozói munka elvégzése után a Ikonmány olyan javaslatot terjeszt a Ház elé, amely a munkásság és a polgárság számára ez osz­tályok természetes súlyának megfelelő kép­viseletet biztosit, hogy a siker reményével vehessék föl a küzdelmet az ország igazi el­a drágaság, a munkanélküliség, a kivándor­lenségei, az adórendszer igazságtalanságai, iás, az iskolázatlanság, a lákásnyomor és a tüdővész ellen. E helyett a kormány olyan javaslatot hozott, amely nemhogy fölszaba­ditaná, de valósággal röghöz köti az ország dolgozó néprétegeit s 'meghosszabbítja poli­tikai kiskorúságukat addig a határig, amely ezekre a szerencsétlenekre nézve életük utol­só évtizedének kezdetét jelenti. Ez a válasz­tójog nem általános és nem egyenlő. A ja­vaslat föntartja továbbra is a nyilvános sza­vazást, ami a jogkiterjesztés hatását jórészt itluzióriussá teszi. Ezért kellett kilépnie a kormányból s a munkapártból, amelynek egyik árnyalata még a jogkiterjesztésnek ezt a mértékét is sokallja. A nemzetiségi vesze­delemre való hivatkozás nem állhatja meg helyét a demokratikus jogkiterjesztéssel szemben, de a dinasztia szempontjából sincs ebben semmi veszedelem. A nyílt levél végül azt a reménységei fejezi ki, hogy a mostani zűrzavarból har­mónia fog majd kialakulni s találkozni fog­nak mindazok a rokon lelkek, akik különböző utakon törnek a közös cél felé. A munkapárt uj elnöke. Budapestről telefonálják: A nemzeti munkapárt ma délután elnökválasztó gyű­lést tartott, melyen Ghillány Imre alelnök el­nökölt. Nyegre László jegyző 'fölolvasta az ed­digi elnöknek: Perczel Dezsőnek ismeretes le­mondó levelét, melyben komoly természetű betegsége miatt válik meg az elnöki méltó­ságtól. A párt egyhangú lelkesedéssel Khueti­Héderváry Károly grófot választotta meg uj elnökké s ugyancsak egyhangúlag hozta ha­tározatát, melyben Perczel Dezsőt örökös diszelnöikké választja meg. Khuen-Héderváry röviden beszélt. Meg­köszönte a bizalmat és kijelentette, hogy min-

Next

/
Thumbnails
Contents