Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-21 / 16. szám

1913. január 19 DELM AGY ARORSZÁG 201 házzal szemben értek, összeegyeztetem azokkal, iamelyteket egy adott időiben egy adott színházi rezsimmel szemben jogosan és okosan támarthiatómak tartok. Ha. én egyszer konstatáltam a baritonista hiányát, nem fogam mindien énekes darab peíerádájában a pöröl yít odlavágini <aiz igazgató fejéhez, .mert ez inár nem a. kritikai referáda, hanem a közigazgatás, a szinügyi bizottság dolga. Viszont hia én a Romeo és Julliia előadásán alpárénák és gyerekesnek találtam a rendezést, nem fogom kötelességemnek tartani., bogy ugyanamnak tartsam a Leányvásár rendezését is, á mely például mintaszerű. Igiaz az, bogy örülök, iha dicsérhetek és rosszul esik, ha szidnom kell. De az ás igaz, hogy én nem hallgatom cl .és nem nézem el azokat a hibákat, a mélyeket egy bizonyos normáinivót sértőnek itélek .és nean dicsének mieg •minden sziinpadi rögtönzést, (amely elégedett kacajt vagy tapsolt kelt a nézőtéren. A mi a női bangóik kérdését illeti, bizonyos lovagias regardeot érzek aiz asszonyi népi amla isorsosaival szemben, akák la polgári társadalom és .a kapitalizmus modern dsungelében testük és lelkük örökösén a rikító pompa-világitás fényében tartott laritisztikumáva.1 keresik a kenyerüket és kezdenek egy irigy és mégis lenéző polgári világ beiesüléseért. Én isimerem a szinház küllső ós belső intrikáit és elienmtrikáit és számításba veszem ezeket minit a hadvezér az árulást, a kémeket vagy a pestist, — nemcsak a hadi egységeiket és a taktikai elméleteiket. De ezen a regarden tul — amely inkább a stílus1, mint a lélek dolga — sdha nem megyek és ha mennék, te volnál taiz első, aki ebben 'barátsággal utamat állanád. A mi végül Akoássy direktor ur szellemes védekezését illeti, szolgálok — és ezt már nem azért, hogy a kedvedben járjiak — egy cáfoló adattal. A direktor ur a Szeged és Vidéke mai tárcájában aZt mondja, hogy épen a klasszikus darabokból tartatja ő a legtöbb próibát és azoknak szenteli a szegedi szinház a legtöbb ildőt. Etzzeil szembein én állítom. azt, hogy a Romeo és Júlia előadását üszszesen három próba előzte meg, ezek közül egy sem vollt olyan, amelyein valamelyik — sokszoT több — főszereplő ne hiányzott volna, a direktor ur — a dráma ura — egyetlenegy próbán isem volt jellen (mindegy, hogy miért!) és hogy Romeo :az előadás napján délben még nem jtudíta, hogy az ötödik felvonásban liol kell játszania, mert még la bediiszlletszésről sem volt tájékoztatva. iSchakespera szellemémi éls játékstilusáról ne is beszéljünk. Hogy ez igy igaz, ezért felelek és hogy nincs operett-repriz, amely ilyen előkészületien, ilyen lelkiiisjne.netleniül Ikerülne előadásra, azlért is. A direktor uir tehát ne az újságban cáfolja, ihianem a szánbáziba. És ine védelmezze Reinhardtot, hanem korlátozza Eiaranciitt, aki derék és ambiciózus ember, de a. helső kritikára reászorul, mert nem .szereti a kívüliről jövőt. Pálos Endre. * Leányvásár — huszonötödször. A magyar szerzők kedves ós diadalmas operettéje ünnepi ház előtt jubilált vasárnap erős és jeles vendlégiSizereplővel az egyik főszerepben; ami azonban mem teszi gyöngéddé és helyessé a direkció azt aiz eljárását, hogy a jubiláns darab jubiláns előadásán az egyik vezető szerepet idegennel játszatta. Huszonnégyszer Antal Erzsi volt Lucy és azért mert most beteg, .nem érdemli meg azt, hogy nélküle ünnepeljék azt .a darabot, amelyet, segitslégével hozhattak a jubileum elé eddig. Kállay Jolán jó játéku, szép megjelenésű és erős, csengő hangú primadonna, akinek különösen magas hangjai tiszták és érzéki varázsnak. A közönség nagyon' melegen tapsolta .és újrázhatta. — A szegedi szereplők közül jó kedvvel, ötletességgel kitűntek Solymossy, Heltai, Miklósi Margit lés első helyien- Déry Rózsi, akiinek pajzán és kedves vidámságát a dzsáfeb háromszoros .megismlételfetésével jutalmazta a közönség. * Mozihirek. Hétfőn mind a három szegedi moziban premier volt. Az Urániában A három, bajtárs dán drámát mutatták be a főszerepben Frölich Elzával, a legszebb moziszinésznővel. A kitűnő drámát Björn-Björnson irta, a felvételek eszközléséről a Ncrdisk film Compagnie gondoskodott, ami egymagában is elégséges arra, bogy a sikert garantálja. A műsort Duci bácsi és Max Linder egészítették ki. A Fass-ban Gardine nagyhírű mestermüvét Mirele efrost mutatták be. A főszerepet Kavinszkája asszony, a világhírű orosz tra.gika játsza. A Vass-han műsorán szerepeli még Duci bácsi és Polidar. Az Apollóban egy csudaszép és id.eg.izgiató francia társadalmi drámát Az erkölcsteleneket mutatták be. A darabok Paul margneritte müve. A főszerepeket a Comedie Francaise és a Theatre-Parasiemne tagjai játszák. Itit még kitűnő amerikai vígjátékok vannak műsorom. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. •DUHHasaBnaaaaHHBBaaBBHHasuHHaaaaBaaaBmaBaaxB Balkáni titkok. — Fölolvasta Adorján Andor. — Pontosan szeptember 30-án történt, hogy a bulgár mozgósítás híreire Az (Est kiküldött 'Szófiába. Alighogy a Száva vashidján. átdübörgött a vonat, faliér villanással szuronyok csillogtak la szemünkbe. A hídtól Belgrádig két oldalit katonaság őrizte a síneket. A szerb utasok, alkik eddig meglehetősen nyomott kedvben beszélgették velünk a háborús lehetőségekről, mosit, a szerb katonák láttára egyszerre viharos hurrákban törtek ki és kalapjukat lengették az éjszakai silbakolok fele. A rövid 'belgrádi utón még .kétszer elakadt a vonat: olyat járat keresztezte, amely a menetrendben nincs ben: Belgrádból kélt katonai vonatot indítottjaik rövid egymásutánban a hlatár felé. A kivilágított kocsikból bömbölve zúgott az élnék és túlharsogta a vaslkolossziuts hehémóth'i csattogását. Aztán a belgrádi pályaudvar. Zaj, lárma, akkora nyüzsgés, mintha a pokol tiiizén Iforrana .ez aiz .emibersokaidaloim. Szól a katonazenekar, üvölt a sdk torok és ;a következő pililanlathlan minden oldalról felkapnak a vonat ra. Csillogó ruhás tiszteik, asszonyok, .gyér ímefcek, rongyos ruhás parasztok, — emberek, akik mind Nis-felé tartanak a határra. A tartalékosokat .elkíséri a családjuk. Mint a vízár özönlik be a teok ember, roskadásig tele vla-n velük minden ikocsi. .E pillanatban illuzóriuls a vasúti kocsiifc lelső és másodosztályú hierarchiája; még (a hálókocsik is szerb parasztokkal vlannak telte. Ott ütnek, feküsiznefc, gubbasztanak a. padlón, egymás: hegy inhátán es ez a zsúfoltság, ez a tömegszag: ez már az ágyiutöltelék rettentő, ia:z agyát és iszivet izgató illata. Oh, hogy egymásba akas'zlkodniak, hogy 'összefonódnak itt a karok, a testek, (a lábak, — az .egész egyetlen nagy amorf óriás, .amely piheg, szuszog, ordít, vonaglik a padlón, mialatt odakinn a perronon himnuszt játszik a katonabanda és hurrázik a tömeg. Éjfél elmúlt. Robog a vonlát az éjszakában. Minden nagyobb állomáson ujabb tömegek zsúfolódnak 'be. A szó szoros értelmében .egymáson fekszenek keresztbe és a hushegyiek alól csak elfojtva tör fel néha egy-egy ihlang, — rikkant ©gyet, hurrázik, vagy rágyújt a himnuszra, aztán fáradtan megint abbahagyja. A szerb tömeg lelkesedése leírhatatlan. És mégis, akaratiamul az az érzésünk támad, hogy ez .magosán lobogó láng >a görögtüzfényjátéíka csupán, csillogó, de balmar elfoszló. Ma harcias érzésekkel vannak .eltelve, anélkül, hogy számot adnának maguknak a helyzet komolyságáról, vagy arról, hogyan fest a háború. TJ.gy beszélnek, mint akik holnapután Küsztindzsilben lesznek s onnan két bét alatt leárnék .Szalloiniikilba, anélkül, hogy utjukon bárki is feltartóztatná őket. A jövendő hőstetteiket zengik. Nyitott ut van előttük. A kön.nyü, sőt könnyelmű, játékos és szertelen fantázia már a hékefeltételeket diktálja. Szamszédolm, egy szerb tiszt, beszé d közben ökölbe szorítja markát és ugy gesztikulál, mintha ezzel a kezével az egész török haderőt fojtogatná. «%f' F Milyen más ia .kép, amely a bulgár hadártól, Ozaribródtól kezdve tárul az ember elé. A tömegek, az etnológiai megjelenésiük szerint talán ugyanazok, de ezek az arcok mennyivel komolyabbak, a bucsuzkodásoik a vasúton mennyivel méltóságosabbak és az egészet liogy megüli az öntudatnak, -az igazi férfias elszántságnak imponáló ereje. Ha a szerb viharzás tréfáinak, csillogó hetvenkedésnek, már .szinte operetti kiészülődésmiek tűnik, viszont a bulgár földön első pillamattól fogva .mély, megdöbbentő impressziót nyer az ember. Ezek az .emberek: parasztok, vagy polgári rendű tartalékos tisztek fölös ordítozás né'lkül települnek be, az .ajkuk néma, a szájuk mereven, görcsösen csukott, ide. ez a hallgatásuk beszédes ós .ékesszólóan fejiezi ki mindazt az imdullatot, lelhia'tározátet, ami lelkük kikutathatatlan mélységeiben járja a maga kísérteties, or.giás táncát. Az asszonyók, gyerekek, öreg szülők a perronon imént trnég la nyakába csimpaszkodtak a távozónak, sirták .azokat 'a könnyeket, amit' caaik az egymást itöhbé sohase látók tudnak ontani, 'de már a következő percben fölszikkadnak a könnyek; az emberek ülnék a vonaton, készek, készek 'mindenre. Az ablakokból nem lengetnek ki kendőket, a buesuzkodásnak vége, ők e pillanattól fogva a hadseregéi és senki egyébé, 'mint .csak a hiadseregei. ; ; Rohant a vonat, Az lakiakból mindenfelé nép vándorlási képek látszanak. Egész kocsitáborok, karavánok haliadnak az állomások •irányában, ahonnan majd a férfiak tovább utaznak 'Szófiába. Ökrök, fekete bivalyoik, mokány kis paripák húzzák ez'eket iá fcocs.ik.at, lenn kanyarognák a tekervényes utakon, mialatt fenn a sziklaösvényen robog a (gyors. Holnap .ez a iklaravános nép is mind vonaton ül majd és özönlik a fővárosiba, hogy aztán egyenruhásán utazzák a jövendő harcok mezői felé, Senkinek nincs otthon maradása. Csiafc végig kell jármunk a vaggonok végteles során, hogy mintegy keresztmetszetben lássuk azt a hatalmas erőt, amellyel .Bulgária a megvívandó harcra készül. Több ez, mint mozgósítás, mint a keretek teljes fciegésiziltése. Itt az egész nemzet száll harcba, fiatal és öreg egyformán. Hatvan esztendős öregdk berekedtek fel és fiatal, alig tizenhat éves paraszt suhancok tarkázzák .a tömeget. Ami épkézláb lakossága van az országnak, most mind a határ felé tart, olyanok is, akikat an-