Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-19 / 15. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. január 29. azért sokkal alacsonyabb, mint a mienk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordittatik s nincs család, hol a gyermekek a hideg évszak alatt ne fogyasztanák a Csukamájolajat, — mert e szer az, mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz, hogy a gyermekek nem szívesen vették be e szert, de mióta a Zoltán-féle Csukáimé.! olaj forgalomba jött, azóta minden kifogás elesik s e kiváló szer elterjedése oly nagy, ihogy kevés családnál hiányzik s minden gyermek szívesen veszi. — A telefon szerencseszáma?. Nemcsak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Megtörtént, hogy egv fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kössék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefonszám nincs"! — hangzott a válasz. A fiatalember még kezében tartotta a kagylót és ime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipőgyárának szegedi képviselete. A telefonos kisasszony megértette, hogy a 6 gyermekcipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. SZERENCSÉTLEN FLÓTÁSOK BALESETEI. Henriot, a hires francia rajzoló, az „Ill.usitratáon"-bajn fölsorolja azokat a ha.1 eseteket, amelyek azokat az embereket érhetik, akiket1 „(szerencsétlen flótások"-nák szoktak nevezni: 1. Ha a vacsoránál olyan szomszéd mellé jutunk, aki a Balkán-kérdést feszegeti. 2. Ha nem kapjuk meg a telefonösszeköttetést a tűzoltósággal, mikor a lakásunk kigyulladt. 3. Az operában oly an ur mellett ülni, aki valamennyi áriát végigdudolja az éneke sekkel. 4. Ha valakinek kitűnő adomát mondunk el, aki a végén nem nevet, hanem azt mondja „Ezt már régen ismerem." 5. Ha az asztalnál hamis fogainkkal kemény ételbe harapunk, a fogsorunk eltörik és hirtelen kénytelenek vagyunk szomszédnőnkkel a társalgást félbeszakitani. 6. Ha látogatást teszünk egy olyan nőnél, akinek kisgyermeke .cilinderünkkel játszik. 7. Ha vámihivatalnokkol a következő párbeszédbe bocsátkozunk: — Van önnek valami elvámolni válója? — Nincs! — Semmi sincs? — Semmi! — Akkor szíveskedjék bőröndjét felnyitni! 8. Ha a villamosan egy hölgy megszúrj a szemünket a kalaptüjével ós barátságos mosoly lyal mondja: — Igazán nem szándékosan tettem. 9. Ha elutazásunk előtt éjjel egyedül ülünk a kupéban és az .indulás pillanatában még bét kövér utas tolakodik a szakaszba. — X A MŰVELT NYELV. A szegedi járáshiróságinál tárgyaltak egy úgynevezett „csirke pört". A vádlott egy termetes kofaasszonyság volt, kinek éveinek száona — ugy1 átszőtt — megszégyenítette a bibliai pátriárkák életkorát. Szóval a vádlott kofaaszszoaiyt valami kihágásért, érzékeny pénzbirságra ítélték. VanCc még valami mondanivalója? — kérdezte a biró A terhelt, aki az egész tárgyalás folyamán uri stílusban akart beszélni, ezt felelte: — De igen. Arra kérem mindezenáltal a tekintetes báróságot,, hogy az Ítélettel szemközt, méltóztassék engem büntetlen előéletem folytán más állapotba helyezni. — Micsoda? — rivalt rá a biró rémülten. A kofa megadta a magyarázatot: — Vagyis fölebbezek. A bírónak kő esett le a szivéről. közi6azaatas Szeged és az uj házadótörvény (Saját tudósítónktól.) A város adóügyi bizottsága ma délután félhat órakor Lázár György dr. polgármester elnöklésével üilés tartott, amelyben Thuróczy Mihály városi főügyésznek egy az uj házadótörvénnye kapcsolatos javaslatával foglalkoztak. A fő ügyész javaslat konkrét esetből kifolyólag került a bizottság elé. Az uj házadótörvény ugyanis kimondja, hogy az általános házbér adó alá eső városokban — amilyen Szeged is — az újonnan épült házak tulajdonosai 15 évig tartó ideiglenes adómentességet igényelhetnek. Ennek dacára megtörtént, hogy szegedi pénzügyigazgatóság a törvény ímás paragrafusaira való hivatkozással .több eset ben csak 12 évre engedélyezte az adómentességet. A polgárság ebben sérelmef iát, aminthogy az is s ennek a sérelemnek orvoslása céljából nyújtotta be a városi főügyész a javaslatát. Minthogy ez indokainál fogva is általános érdekességü, egész terjedelmében közöljük. r í A házadéról szóló 1909. évi VI. törvényei kk_ 5. és 10. H-aiban foglalt rendelkezések alapján Szeged szabad királyi város egész területe két külön adókörzetre osztatott föl. Az első körzet alkotja a városnak a körtöltésen belül fekvő úgynevezett belterülete Újszegednek erre a eélre kijelölt területével együtt, a másodikat pedig a körtöltésen kivül fekvő, úgynevezett külterület, valamint Újszegednek az első körzetbe bele nem foglalt része. .Miután az első körzetbe fölépít,ett házak ban foglalt lakrészeik f ele, illetve felénél több bérbe van adva, a törvény 9. La alapján ebben az adókörzetben általános házbéradó alkalmazásának van helye; továbbá, miután ezen e^ső körzetben a lakosság száma a 15,000 lelket eléri, illetve meg is haladja, a törvény 17. La alapján itt a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelem után házbéradó fejében 14% (fizetendő. Mivel pedig a törvény 31. § 1. pontja, alapján 15 évi adómentesség illeti meg az uj és toldaléképületek helyén emelt épületeket a, székesfőváros egész területén ós a 14%-os általános házbéradó alá eső rendezett tanácsú és törvényihatásági joggal biró városoknak eme béradó alá eső területén, Szeged szabad királyi város első adókörzete eme 14%-os általános házbéradó alá eső területnek nyílván.ittatván: világos, bogy itt az raj és toldaléképületeket pedig nem 12, hanem 15 évi, a lebontott épületnek helyén emelt épületeket pedig nem 10, hanem 12 évi ideiglenes adómentesség illeti meg. Az 1909. évi VI. t.-c. életbelépte előtt Szeged város egész területén nem volt általános házbéradó, mert a lakrészeknek legalább felerésze nem volt bér,beadva, A most hivatkozott törvény 18. §-a az ily városokra, vagyis helyesebben Szegeden a város egész területének két adókörzetre történt fölosztása folytán a körtöltésen belül fekvő első adókörzetre akként intézkedik, hogyha ebben 14%-os általános házbéradó behozatalának esete áll elő, átmenetileg három éven keresztül 11%-os általános házbéradó alkalmazandó. Nem intézkedik azonban a törvény arra vonatkozólag, liogy ezen átmeneti három év alatt az ily helyeken épített házakat ,a tizenöt, illetve tizenkét évi, — vagy pedig a tizenkét, illetve a tíz évi adómentessék illeti-e meg. Ily intézkedés hiányából azonban nem az következik, hogy a 14%-os általános házbéradó alá eső városokban, illetve adókörzetekben a törvény 31. La 1. pontjában foglalt rendelkezések mellőzésével ezen átmeneti három év alatt épült, házakra, nézve az adómentesség szempontjából ugyanezen 2. pontja alapján a. tizenikét, illetve tiz évi adómentesség lenne alkalmazandó, mert ha a törvény fönt ismertetett általános rendelkezéseivel szemben erre az álláspontra kívánt volna helyezkedni, ennek az általános rendelkezések alól való kivétel statuálásával Délmagyarország politikai napilapra 1913. január 1-töl uj előfizetést nyitottunk. A DÉLMAGYARORSZÁG Szeged és a délvidék legelterjedtebb és leggazdagabb tartalommal megjelenő reggeli politikai napilapja. Nagy elterjedtsége közleményeinek a legteljesebb nyilvánosságot biztosítja, aminek különösen a hirdetők szempontjából van nagy jelentősége, A DÉLMAGYARORSZÁG előfizetési ára Szegeden vidéken egész évre 24'— 28'— K félévre 12— 14 „ negyedévre 6'-- 7'— „ egy hónapra 2•— 2'40 „ Kérjük tisztelt előfizetőinket hogy lakhelyváltozás esetén uj címüket velünk közölni szíveskedjenek. Mutatványszámot egy hétig díjtalanul küld a KIADÓHÍV A TA 61—1913. végrh. szám. j Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. La értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreceni kir. törvényszék 1912. évi Sp. II. 1670/3. számú végzése következtében Dr. Fülöp ödön ügyvéd javára 60 korona s jár. erejéig 1912. évi december hó 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján feliül fog],alt és 657 koronára becsült következő ingóságok u. m.: különféle házi bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 3886/2. számú végzése folytán 60 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi szeptember líó 5-ik napjától járó 5% kamatai ós eddig Összesen 40 korona 06 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Pacsirta-utca. 11. szám a/latt leendő eszközlésére 1913 ÉVI JANUÁR HÓ 29-IK NAPJÁNAK DÉLELŐTTI */• 11 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitiizetik és aliboz venni szándékozók _ oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. La értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XL1. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi január bó 9. Farkas, kir. bírósági végrehajtó. Hiidessen a Délmagyai oiszág ban