Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-19 / 15. szám

f« DF&LM AGYARORSZÁG 1913. január 19. ennél még tovább ment, mert amikor a (köz­gyűlésnek vége volt, a hamisított részvénye­ket is elzálogosította. A másik följelentő a mocsolád—tab— siófoki helyiérdekű vasút részvénytársaság igazgatósága, mely följelentésében elmondja, liogy e vasúti vállalkozáshoz, amelynek tég­lagyára és kavicsbányái vannak, egy angol pénzcsoport 17.000 darab részvénnyel járult hozzá, egyenként 200 korona értékben, ami összesen 3.400.000 korona hozzájárulást je­lent. Ebből az angolok csak 2,400.000 koronát fizették be, egy millióval még tartoznak. Mi­vel ezeknek a részvényeknek a szelvényei egy évre szólnak, az angol közönség pedig félévi szelvényeikhez van szokva, az első félév vége felé beküldték a részvényeket a szelvények beváltása céljából Pallósnak. Pal­lós a 17.000 darab részvény helyett letétje­gyeket küldött és 17.000 darab uj részvényt nyomatott, ugyanoly számmál, mint aminők a régiek voltak; az eredeti részvényéket el­zálogosította, a hamisitottakat pedig erede­tiek gyanánt bemutatta a közgyűlésnek, mely a dolgot rendben találta. A közgyűlés után Pallós természetesen a hamisított részvénye­ket is 'elzálogosította. Az államvasutak igazgatósága is följe­lentést tett, hogy Pallós a temesvár—varjasi helyiérdekű vasúttól fölvett 200.000 korona jövedelmet s elsikkasztotta, ahelyett, hogy kötelességszerűen a vasutat kezelő állami igazgatósághoz beszolgáltatta volna. Ugyan­ennek a vasútnak a terhére 161.000 korona váltót is hamisított, melyet a Pnager Es­comptbank G. m. b. H. cégnél leszámítol tá­tott. Ezt a pénzt Pallós a saját céljaira for­dította. Mikor ez .az üzlet sikerült, ugyanen­nek a vasútnak a terhére még 284.000 korona értékű váltót hamisított és ezeket különböző pénzintézeteknél számítoltatta le. A kavicsszálliás is jól jövedelmezett Pallósnak. Egyebek között a szegedi üzletve­zetőségnél is szálitott kavicsot. Mikor a sze­gedi üzlletvezetőséget kettéválasztották, Pal­lós az üzletyezetőségtől járó követelését százezer koronáért leszáfnitoltatta a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Azután le­ment Temesvárra, az uj üzletvezetőséghez és az uj üzletvezetőség területére szállított ka­vicsért fölvett 30.3Q0 (koronát, elhallgatva, hogy ez a. követelése is benne volt .már abban a ÍOQ.OOQ koronában, melyét a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál imár leszámítoltatott. MÁS BŰNÖK. Pallósnak apróbb bűnei .közé tartozik, hogy a mocsolád—tab—siófoki vasútnak 27.00Q korona tartalékalapját egyszerűen el­sikkasztotta. Ugyanennek, a vasútnak azon­ban egy 1,670.000 korona összegre rugó be­vételét is magáncéljaira fordította. Ezzel, még nincs kimerítve a sikkasz­tásoknak, csalásoknak és hűtlen kezelésnek az a hosszú sorozata, mellyel Pallóst vádol­ják. Mindezt, a sok csalást természetesen csaik ugy követhette el, ha cinkostársai vol­tak, — nevezetes.en, ha a vezetése alatt álló vállalatok némely főtisztviselője összejátszott vele. A vizsgalatot természetesen ebben az irányban is kiterjesztik. Az e bünkrónikában emiitett vállalato­kon kivül Pallós hozta létre mék a.tőketere­besj, a gálszécs—varannói, s a rad—romlhá­nyi vasutat, valamint egész sereg téglagyár rat és kavicsbányát. A megkárosított intézetek (között legna­gyobb összegékkel a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank é$ a Budapesti Kereskedelmi Hitelintézet részvénytársaság szerepel. előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ •gy hónapra . 2.— „ HÍREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteoroló­giai intézet jelentése sze­rint további lassú hőemel­kedés és sok helyütt csa­padék várható, később vál­tozékony, szeles idő való­színű. Sürgöny prognózis: Enyhébb, sok helyütt csapadék, később válto­zékony. Szegeden az átlagos hőmérséklet ma —. 1 C volt. IRODALMI DÉLUTÁN, az Otthonban, 4 órától kezdve. Kisteleki Edén és Zsoldos Benőn kivül Szávay Gyula és Álba Nevis is közreműködnek. Hubert Etelka zongorázik, Knauer Adrién pedig énekel. A MUNKÁS-OTTHONBAN. A munká­sok Petőfi műkedvelő társasága délután négy órakor Garami Ernő „A megváltás" felé ci­mü hávomfölvonásos szinmüvét játsza el a Munkás-Otthonban. HANGVERSENY. Az állami felsőkeres­kedelmi iskola zeneköre délután öt óraikor ha ng versenyt tart. A zeneszámokon kivül ,.A holdkorosok" cimü bohózatot is el játszák. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégykor „Válás után", vigjáték. Este „Leányvásár", operett, URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától kezdve ,Az arany kalitka. Egy táncosnő re­génye". Dráma 3 felovonásban. VASS-MOZI, délután Lét órától kezdve „Önfeláldozás". Dráma 3 felvonásban. APOLLö-MOZGÓ: Délután kettőtől este fél 11-ig „A smaragd nyakék", (A tolvaj tol­vaja). Bűnügyi dráma 3 felvonásban. ELŐADÁS A BALKÁNRÓL, tartják Adorján Andor és Kéri Pál újságírók, a Ti­sza-szálló nagytermében. Kezdődik este há­romnegyed kilenc órakor. Váradj Zsigmond tragédiája. (Saját tudósitónktól.) Az egész sajtó nagy részvéttel emlékezett meg Várady Zsigmond haláláról. Mindenki sajnálja korai távozását és mindenki ugy emlékezik meg róla, mint aki a radikális választójog mellett exponálta magát. A szociálisták lapjai is mint olyan embert búcsúztatja el Váradyt, aki „egész pályafutását a demokrácia ügyéhez kötötte: már ákkor hirdette az általános, egyenlő, titkos választójog szükségességét, mikor a polgári pártok még nem igen mozgo­lódtak ez irányban". Igy állván a dolog, ér­dékes az az utolsó tanács, amelyet az im­már halott, képviselő a szociáldemokraták­nak és az ellenzéknek adott. Ez a tanács szerdán, két nappal az öngyilkosság előtt Író­dott Semmer ingen és a Világ cimü lap mai számában jelent meg. Várady a többi közt ezt irta: A szociáldempkraía pánt a választójogi javaslattal szemben a legszerencsétlenebb útra, a politikai sztrájk útjára lép. Ez az erőszak eszközeinek egyik legrosszabbika. Fel kell emelni ez ellen óvó és kérő szavunkat, Ez eszköz teljeisen el fogja fordítani azok jóaka­ratát a munkások ügyétől, akik tiszta poli­tikai idealizmusból szolgálták és szolgálnák az ügyet, a hála minden várása .nélkül. A munkásság a maga politikai jogait an­nál inkább fogja megkapni, minél tisztább és nemesebb eszközökkel küzd érettük. Az álta­lános sztrájk a nagy társadalomra káros esz­köz. Tehát nem nemes. Oda kellene járulnia a szövetkezett el­lenzékhez és a kérelem és rábeszélés minden eszközével kellene dolgoznia, hogy az ellenzék a politikai „haragszom reád"-od beszüntesse, a parlamenti erőszakoskodásnak véget ves­sen s legalább a választójogi reform tárgya­lására a Házba bejöjjön. A nemzet végleg kiábrándult az ohst-mik­éi ós politikából ós vissza akar térni a nyu­godt, a valódi parlamenti tanácskozások ré­gi rendjéhez. Aki ezt meg nem érti, azzal majd magérteti a nemzet. A régi ige szerint; „aki kard által vétkezik, ka.rd által pusztul el." ílá .az ellenzék most is iföntartja obstnuáló politikáját, az által fog elveszni. És lia a munkásság is követi az ellenzék példáját s a nyilt erőszak útjára, lép: ez erőszak által csatáját hosszú időre elveszti.' Fővárosi munkatársunknak: mondotta el az alábbi dolgokat egy budapesti ügyvéd: Január kilencedikén találkoztam utoljá­ra a királyi táblán Várady dr.-ral, alki régi ismerősöm volt. Az első büntető szenátus Etter Dezső, a néhai budapesti királyi ügyész tragikus halálával foglalkozott, akit, mint is­meretes, harmadéve a Városház-utcában egy lezuhant súlyos deszka agyonütött. Gezsten­berger Emiil épitőmester, királyi tanácsos az elsőrendű vádlottat Várady Zsigmond védte. Feltűnően sápadt volt az arca s beszéde alatt folyton a szivéhez kapkodott. Szónoki hév­vel bizonyította védettje ártatlanságát s lát­szott, hogy védelmére alaposan elkészült. A beszéd végén azonban elszólta magát, ami­kor arról beszélt, hogy az állványon a desz­kákat két izmos napszámos adogatta le az alant álló gyönge suhancnak, aki a terhet nem tudta tovább tartani. Amikor a tanács Ítélethozatalra visszavonult, Várady odajött hozzám és ekkor a következő párbeszéd fej­lődött ki köztünk: — Nem volt a beszédemben sniccer? — kérdezte tőlem, mert ugy vettem észre, hogy a végén a birák összenéztek. — Bizony kár volt arról a deszkáról be szélni, — feleltem, — mert, hogy a deszkát allól csak egy vékony dongáju legényke fog­ta, az az épitőmester és főként a pallér ha­nyagsága volt. — Belátom magám is, hogy bakot lőt­tem, de nem bírtam már a szivemmel. Nem kaphatnék itt valahol veronait? — kérdezte, —egész éjjel nem tudtam aludni. — Jobb a méregnél a vizes borogatás, — volt a válaszom. — Ugyan kérem, kolléga ur, — mon­dotta hirtelen, — hol is van az ember szive? — Itt a mellkas közepén, — feleltem. Megfogta a kezelhet s imcllére húzta. — Mutassa meg kérem .az ujjával. Megmutatom neki a szív fekvését. — Köszönöm, — felelte. — De most, ha haza megyek, első dolgom lesz, hogy meg­nézem egy orvosi könyvben, jól imutatta-e meg a sziv helyét. Ugy látszik, meg is nézte pontosan, mert jól eltalálta . . . — Kinevezések. A hivatalos lap szom­bati száma közli, liogy az elhagyott gyerme­kek fölügyelő-bizottságának elnökévé a bel­ügyminiszter három évre ismét Orkonyi Ede táblai birót, helyettes elnökévé Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt, titkárává Juhász István törvényszéki birót. nevezte ki. Kineve­zett. még a miniszter harminc társelnököt. — Közgyűlés. A „Tisza-Szegedi Evezős Egylet" január 20-án, este 8 órakor a Kass­vigadóban tartandó V. évi rendes közgyűlé­sen való szives részvételre összes tagjait ez­úton is meghívja. A közgyűlést barátságos vacsora követi. — Eljegyzés. Gönczy Lajos dr. szegedi ügyvéd eljegyezte Keller Olga kisasszonyt, Keller Ármin dr. őrszállási tekintélyes orvos leányát. — Áthelyezés. Kaufer Ede szegedi ki­rályi segédmérnököt a kereskedelmi minisz­ter a szegedi államépitészeti hivataltól a be­regszászi magyar királyi államépitészeti hi­vatalihoz helyezte át. Ez az áthelyezés össze­függésben van a szentes—hódmezővárásihelyi törvényhatósági ut építésével, amiből kifo­lyólag afférja volt neki Gsongrádmegye alis­pánjával. .

Next

/
Thumbnails
Contents