Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-17 / 13. szám

1913. január 3. DEEMÁGYARORSZÁG 3_ ta, hogy ebben az ügybein föliratot intéz a pénzügyminiszterhez. A föliratban hivatko­zik arra, hogy miután a dohánygyárnak erre a telekre semmi szüksége nincs, továbbá miután annak idején a város úgyis imgyetn engedte át az államnak .adja most vissza — pénzért. Hajlandó a föld telekkönyvi értékét kifizetni, az állam tehát csak jól jár és amel­lett a város fejlődésének is szolgálatot tesz. A kérelem a város részéről igazán méltányos és remélhető, .hogy a pénzügyminiszter a fenti indokokat tekintve, nem zárkózik el a teljesítése elől. Rendet teremtenek a Délvidéken. — A vezérkar tapasztalatai. — (Saját tudósitónktól.) Közelebbről érde­kel bennünket a magyar Délvidéken duló nagy-szerb propaganda. Csaknem ' (napról­napra jönnek jelentések izgató pópák, szerb tanítók és ügyvédjelöltek letartóztatásáról. A szegedi törvényszéki fogház már megtelt a •fülöncsipett szerb lázitóikkal, akik számára külön ügyészeket és 'vizsgálóbírókat kellett kirendelni. Eddig csak szórványosan kerül­itek az esetek a nyilvánosság elé, amely igy alig van tájékoztatva azokról a nemzetiségi veszedelmekről, amelyek a Délvidéken fenye­getik a magyar államot. ,Gondoljunk csak arra a nem is olyan távol fekvő eshetőségre, hogy a nemzetileg folyton erősödő, terület­szerzésre törekvő Románia hasonló lázba ejti az erdélyi oláhokat, mint Szerbia hóditó had­járata a délvidéki szerbeket. A magyar Délvidéken az elmuM hóna­pokban dolga akadt a közös hadsereg vezér­karának. Nemcsak a temesvári hadtestpa­'raincsnokságtól, de Bécsből is számos ma­gasrangu .tiszt járt a délmagyarországi váro­sokban. Kiderült, hogy sok hivatalnok meg­bízhatatlan, nem akarja, vagy nem tudja végrehajtani a legfontosabb katonai adminis­trativ intézkedéseket. Sok esetben megálla­pították, hogy a vezető pozícióban ülő hiva­talnokok szoros összeköttetést tartanak fönn Szerbiával, a szerb kormánnyal, vagy leg­alább is szerbiai rokonaikkal. Az egyik na­gyobb délvidéki városban próbát akartak 'tenni a tisztek egy rendőrkapitánnyal. Va­lami hamis intézkedést tettek, hogy aztán ellenőrizzék, megtudják-e ezt Belgrádban. A próba sikerült: másnap tisztában voltak oda­át a Száván tuil, a megtett intézkedéssel és sürgősen kontrakarririzták. Ezt a rendőrika­pitányt persze hamarosan felfüggesztették állásától. Egy másik város rendőrségének egyik vezető embere viszont élénk levelezést folytatott a szerbiai miniszterelnökség egyik főtiszt viselőjével, áki a testvérbátyja. Jelentések és táviratok garmadával men­tek a temesvári hadtestparancsnoksághoz, a főispánokhoz és a kormányhoz. Különösen a főispánokat lepte meg a fölfedezés. Bécsi és budapesti utasításra a legszigorúbb vizsgálat indult meg minden egyes esetben s igy tör­tént, hogy egyik legexponáltabb délvidéki vá­rosunknak csaknem valamennyi tisztviselőjét rövid utón elmozdították. Helyettük most részben vezérkari tisztek, részben törvény­hatósági bizottsági tagok végzik a hivatalos teendőket. S ami a legszomorúbb, ezek a megbízhatatlanoknak talált hivatalnokok nem is szerbek valamennyien. Van köztük ma­gyar és német, akik persze nem szolgáltattak ki semmiféle titkot, de olyan könnyelműen és felületesen végezték dolgukat, mint ahogy ez szokás a sokat pipázó, keveset dolgozó vármegyeházakon. Pancsován történt még a mult eszten­dőben. A városka egyetlen cukrászboltjában előkelő társaság ült. Köztük egy feltűnően csinos fiatal leány. Szerbekről és magyarok­ról beszélték. — Most rájár a rud a magyarokra! — mondta hangosan a kisasszony. Majd elbá­nunk velük! Az uri leány, mint ebből a fenyegetőd­zéséből is látszik, nem volt magyar. Az apja egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb polgá­ra a városnak. Meghallotta ezt a magyarel­lenes kijelentést egy katonatiszt, néhány perc múlva eltávozott és katonai őrjárattal tért vissza. A szuronyos bakák megálltak a cuk­rászbolt ajtajában, a tiszt bement és odalé­pett a társasághoz: — Kisasszony, ön főkapitányi rendelet­re le van tartóztatva izgatás miatt! Köves­sen ! A társaság tagjai rémülten ugráltak föl. Több férfi kijelentette, hogy nem türi az erő­szakot. A tiszt intett a katonáknak, akik pár lépést tettek előre. Erre a társaság elnémult. A fanatikus szerb hölgyet pedig bekísérték a fogházba. Apja kétségbeesetten fordult a ha­tóságokhoz. Hiába volt minden kérés, rimán­kodás, a kisasszony fogva maradt és teljes két hétig ült. Kiszabadulásának az volt a föl­tétele, hogy a szerb polgárságnak egy te­kintélyes deputációja jelenjen meg a főispán előtt és tegyen lojalitást nyilatkozatot a ma­gyar államnak, a magyar királynak. A kül­döttség megjelent, a szerbek hűségükről és ragaszkodásukról biztosították a magyar szent koronát. Erre megnyílt a fogház kapuja a gazdag, finom és magyarfaló kisasszony előtt. A délvidéki közigazgatási és közbizton­sági állapotok hü rajza ott fekszik már a közös hadügyminisztérium asztalán. Ez a je­lentés nem szorítkozik csupán a közvetlen tapasztalt tünetekre és tényekre, hanem to­vább megy és a részből következtetést vonva az egészre, bírálatot mond a magyarországi adminisztrációról. Bécsben a legnagyobb rangú katonák napokig másról sem beszéltek, mínt a dél­magyarországi közigazagtás megdöbbentő állapotáról. Általános volt a .nézet, íhogy tenni kell valamit, mert a tökéletes adminisztráció nélkül a leggondosabban kidolgozott straté­giai tervek is kútba esnek, hatástalanokká válnak. A jelentésről tudomást szerzett, még pedig hivatalosan, a magyar kormány és fő­leg innét van, hogy a közigazgatás reformját a választójogi reformmal kapcsolatban kezd­te emlegetni. Hirdetéseket felvesz a kiadó­hivatal, Szeged Kárász-utca 9. Harc a békéért. — A nagyhatalmak átadják a portának jegyzéküket. — Fenyegetik a portát, ha harcolni mer. — Ha a béke nem sikerül, a háborút a Balkánra lokalizálják. — (Saját tudósitónktól.) Bécsből és ille­tékes forrásból jelentik, hogy a nagyhatal­mak konstantinápolyi lépése minden való­színűség szerint még holnap meg fog tör­ténni. A jegyzék mindenekelőtt Drinápoly átengedését tanácsolja azzal a megokolás­sal, hogy különben a törökök ázsiai birto­kait is veszedelem fenyegetné. A jegyzék hangja barátságos ugyan, de határozott, különösen az a része, amely a porta to­vábbi makacssága esetére a hatalmak pénzügyi támogatásának megvonásával fe­nyeget. Törökorszá g mostani aggasztó pénzügyi helyzetére való tekintettel remél­ni lehet, hogy ennek a kijelentésnek meg lesz a kivánt hatása. Londoni diplomáciai körökből jelen­tik, hogy a nagykövetek már megegyeztek a portának átnyújtandó jegyzék módosítá­sáról. A jegyzéket holnap, legkésőbb hol­napután fogják átnyújtani. A nagyköveti reunió tegnap két kérdéssel foglalkozott: 1. A háború folytatásának megakadá­lyozása. 2. Ha nem sikerül a háború folytatá­sát megakadályozni, annak lokalizálása. Konstantinápolyból jelentik, hogy a porta mára várta a ' -yhatalmak lépé­sét. A nagykövetek Ttesen fognak megjelenni Noradunnhi'' ' és Pallavici­ni őrgróf osztrák és ma* ' nagykövet föl fogja olvasni és át fogja -ni a közös jegyzéket. Ezután a nagykövetek egyen­kint fognak tanácskozni Noradunghiánnál. A török külügyminiszter tegnap délelőtt a német nagykövetségen volt és sokáig ta­nácskozott a német nagykövettel. A teg­napi miniszteri tanácskozásra meghívták a bukaresti török követet is, aki jelentést tett Románia terveiről. A csataldzsai vonalon naponkint van kisebb előőrsi csatározás. Sztambulban a kedv határozottan harcias. A nemzetgyűlést csak a nagyhatalmak jegyzékének átadása után fogják összehív­ni, amennyiben még szükség lenne rá. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A hatalmak tanácsa. Konstantinápoly, január 16. A hatal­mak jegyzéke azt fogja tanácsolni a por­tának, hogy Drinápolyról mondjon le és a szigetekről való döntést bizza a nagy­hatalmakra. Oroszország eredetileg azt akarta, hogy Törökország valamennyi szi­getről mondjon le, de a többi nagyhata­lom keresztülvitte, hogy a Dardanellák előtt levő szigetek a törököké maradjanak. Vége?! London, január 16. A balkáni delegátu­sok tegnapi tanácskozását eredménytelenül félbeszakították, mert a bolgárok, akik ujabb utasításokat várnak Szófiából, nem jöttek el. legszebb és legmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám Telefon 11-77. Telefon 11-77 A legkedvezőbb fizetési fetée

Next

/
Thumbnails
Contents