Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-16 / 12. szám

1913. január 14, DÉLMAGYARORSZÁQ 149 Bácskai titkok. — Szerb izgatók összeesküvése. — Föl akarták lázítani az egész Bácskát. — Kereskedősegédből népvezér. — Szétugrasztották az összeesküvőket. — (Saját tudósítónktól.) A bácskai állapotokról a magyar sajtóban mindsürübben bukkantak föl a legszínesebb fantáziát is túlszárnyaló különféle hirek és ugy a bel- mint a külföldi lapok „jól informált" tudósítások álapján egész rémregényéket irtak a bácskai szerbek gyanús, lázongó mozgalmáról. Ezek a jóhiszemüleg elkövetett, rosszakaratú tendenciózus hireszteléstík csakis arra vezethetők vissza, hogy a fővárosi sajtóorgánumok legnagyobb része csupán madártávlatból szemlélte az eseményeket és a nélkül, hogy bebizonyosodott volna a ikolportált hirek minden kétségét kizáró valódisága. Szükségesnek tartottuk a mindenképen nagyérdekü, fontos nemzetiségi mozgalom tisztázását. És hogy a kérdés a megtörtént tényéknek megfelelően igaz világításban, kerüljön a lapunk olvasói elé, léküldtük egyik munkatársunkat, a hírhedt bácskai kráterbe. Kerek hat napig tartózkodott munkatársunk a báoskai szerbeik között és ez idö álatt a lehető legintenzívebb tanulmány tárgyává tette Magyarország iránt való érzelmüket, gondolkodásúikat, egyáltalában: egész magatartásukat. Állandó érintkezésben Ivóit ugy a magyar hatóságok legelőkelőbbjeivel, mint a szerbek vezető legautentikusabb fórumaival. Baja, ez a máskor oly utálatosan csendes, oly ingerlőén szelíd városka a centruma a legutóbbi szerb mozgalmaknak. Legutoljára a mult óv áprilisában jártam odalent. Akkor megfogadtam, hogy ez életben többé nem teszem he lábamat ebbe .az élő temetőbe. Még most is megborzongok, végigfut hátamon a hideg, ha rágondolok arra .a kisért,etszerüen sivár egy-.kát estére, a Központi, meig a Nemzeti piszkos, .füstös kávéházaira, az elsárgult, repedezett, ócska asztalaira, bántóan otromba kávés-ibrikeire és félelmetesen nagy vizeszseonlyóira De a mult héten egyenesen megdöbbentem attól az izgató persipektivától, amely a •bajai főtéren elém tárult Csupa élet, csupa káprázat: egy darab háborgó kráter. Vadul hadonászó, nyüzsgő tömeg Lepte el a piacot. Az utcákon kisebb csoportok alakulnak és heves gesztusok kíséretében beszélnek valamiről, minek minden harmadik szava: — Masirevity! Ki ez a Masirevity? Pontosan senkitől sem lehet megtudni. Fogom magam és elmegyek a Szent Antai-ntcában levő esendőrlaktanyáiba. Az őrmester egy teányarcu, szelíd tekintetű fiatalember, zavartan pödörgeti ikicsi, fekete bajuszát és dadogva jelenti ki, hogy legmélyebb sajnálatára, felsőbb utasítása van, hogy a legeléuyészőbib dolgot is katonai titok gyanánt kell kezelni és ennélfogva nem állhat a nyilvánosság rendelkezésére. Privát emberekből azonban mégis csak ki lehetett préselni a félelmetesen őrzött titkot: Ki az a Masirevity? .... Gyerünk az üvegboltba, — .mondják a csacsogó kis hajai varrólányok, nézzük meg, mit csinál „a szép Masirevity." Masirevity Milán ur ugyanis a Reich Farkas és Fia grandiózus kézmü-áruházában volt alkalmazva. Az áruház a szép bajai lányok körében rendkívül népszerűségnek örvend és valóban hatalmas tükörablakaival, ragyogó tükreivel (ezért hívják üvegboltnak) magasan kiemelkedik Baja töbibi immodern régi üzleteinek ósdi portáljai közül. Nézzük meg mi is, tisztelt olvasóm, mit csinált Masirevity Milán az üvegboltban? Masirevity izgatott. Kit és mit izgatott Masirevity? Masirevity Milán a szép lányokat, a kedélyeket, meg a bácskai szerbeket izgatta. Szép sorjába, egymás után: a lányokon kezdte, a szerbeken végezte. És most fuccs az izgatásnak. Most már bilincsbe van verve. Masirevity Milán Baján született 'ás 15 éves kora óta Reich Farkasnál van .alkalmazásiban. Izgága, magyarfaló viselkedése már régebben szemet szúrt a helyi hatóságnak s már évek óta állandó megfigyelés alatt állt. Magatartásai miatt több feljelentés érkezett a esendőrsóghez, azonban a panaszok konkrét vád tárgyává tehetők nem voltak. A szerb-török háborúság óta alzonban gyűlölködő túlkapásai egyenesen felbőszitők voltak. Nyíltan és alattomosan izgatott a 'Magyarországot magáiban foglaló „NagySzerbia" mellett. Masirevity viselkedése egyre gyanúsabb formát öltött. A bajai szerbek vezetőivel naponként a szerb pópa házánál konferenciát tartottak, ahol anindig a véresszájú lázító tartotta szóival az érdemes társaságot. Ez esetből kifolyólag a rendőrség megidéztette Masirevityet. A feljelentés azon ban nem tájmaszkod ott bebizonyithatóan pozitív tényekre s így a rendőrség nem telhetett semmit, mint hogy fokozottabb éberséggel figyelte Masirevityet és a. kitartó nyomozásnak megvolt az eredménye. Masirevity izgiatási ügye oly veszélyes stádiumban fejlődött, Ihogy a főkapitány házkutatást rendelt el iMasirevity házánál. A házkutatás ugyanis oly megdöbbentően súlyos eredménnyel végződött, amelynek következményei jó időre kijózanítják Masirevityet és bandáját NagySzerbia utópisztikus álmukból. Kitűnt ugyanis, hogy Masirevity a szerb vezető férfiakkal együtt az egész Bácskára kiható tervszerű lázitó tervet dolgozott ki. Tények bizonyították, hogy az egesz bácskai szerb mozgalmat ez az emoer inspirálta. Továbbá Szerbiába küldött nagyobo összegekről megtalálták a postai folaaóvevényeket. Azonkívül egy csomó titkos levelet taiáitak, amelyek kétségtelenül bizonyítják Masirevity ós társai bűnösségét. Egy kisebb bajai korcsmáiban fogták el, midőn legtüzesebb izgatás közepette büszkén vágta ki, hogy ha ót beviszik katonána-K, legelőször is a saját tisztjeit lövi le, hogy érdemeket szerezzen Péter király előtt. Tovább nem folytathatta, mert a következő percben közrefog t,aK s vasraverve vitték a szabadkai ügyészség tömlöcébe . . . ... A korcsmabeli magyarok önelégül ten néztek össze, par percig kinos némaság borult a csibuk-füstben türuő zöld aszuamKra, azután rásezuteK a legaktuálisabb uj bácskai nótám, hogy: Csalogatva dúdol a duda, Ne menj rózsám, ne menj te oda, Az a nóta nem való neked, Magyar kislány a te szép neved. R. P. Legyilkoltaknegyedmiiiió mohamedánt, Berlinből jelentik: A Tagblatt szaloniki-i tudósítója ujabb részleteket közül a Macedóniában és Albániában elkövetett kegyetlenségekről. A meggyilkolt mohamedánok száma negyedmillió. Ámbár a görögök is solk gaztettet követtek el, de a legtöbb kegyetlenség miatt mégis a bolgárokat és a szerbeket kell vádolni. Ezek közül azonban elsősorban a bandák és a ikomitácsik bűnösök. Szeresz és Kavala járásokban a lakosság görög uralom alá kiván jutni. A bolgárok itt nemcsak a mohamedánok ellen, hanem a görögök ellen is rendkívül kegyetlenséget követtek el. Sehol sem tűrik a görög zászlót s nem engedik ímeg, hogy görög hajók árujukat partra szállítsák. Látogatás a trónörökös konopisti kastélyában, — Ferenc Ferdinánd otthona. — (Saját tudósítónktól.) A trónörökös családi életéről igen keveset tudtunk valamit. Nagyon kevés azoknak a kiválasztottaknak a száma, akik felelhetnek erre a kérdésre: „Mliyen most és milyen lesz ezután a jövendő király." Ezek a kiválasztottak nem tudnak eleget beszélni arról a családi boldogságról, amely a trónörököst a Belvedere-pallotáhan körülveszi. Ferenc Ferdinándnak a legteljesebb családi boldogságot nyújtja felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő. Mihelyt kötelességei, elfoglaltsága, a reprezentálás és .komoly munka ezernyi gondjai megengedig, elhagyja a csillogó, lármás fővárosi életet és Konopistbu utazik nejélhez és gyönyörű gyermekeihez. Konopist Csehországban fekszik, Prágához közel. A büszke kastély sok harcot látott 'Wallenstein korában és előbb is, amikor kalandos cseh főuraik lakták. Később a Lobkovitz hercegi család vásárolta meg a (történelmi emlékű 'kastélyt, amelyet a trónörökös Lobkovitz Ferenc hercegtől vett ímeg. A kastély külseje ina is •emiiékieztet a harcos időkre. Szürke, köveikből épült, kopott eimerekkell ékes kapun jutunk be a várudvarra, amelyet két régi, a harmincéves háború korából származó ágyú őriz. A folyosókat és előcsarnokokat a trónörökös vadászatainak emlékei díszítik. Afrika ós Európa vadász területeiről hozta ezeket a zsákmányokat a trónörökös, tigris, leopárd, párdus bőröket, .gyönyörű szarvasagancsokat, máshol megint fóiellmetels kitömött medvéket, elefántokat, vadkanokat látunk mindenfelé. Az egyik elfogadó teremben egy hatalmas elefánttalp áll; 1893-iban lőttel e gazdáját a trónörökös. Most hamutartónak használják. A termekben az Este-család kincsein kívül, amelyekért hosszas pört kellett a trónörökösnek az olasz királydyal folytatnia, értékes régiségek, ritkaságok láthatók az egyes termekben, amelyeket a trónörökös ritka szakértelemmel és szorgalommal gyűjtött. A tágas lovagtermet gyönyörű csillárok világitják, ezeket a trónörökös .egy galaciai zsinagógáiból szerezte még csere ntján, mert egyik útja aiLkaknával felfedezte, hogy az elrejtett kis zsiüótemplom csillárja a középkori ötvösművészet remeke. A trónörökös gyüjtőszenvedélyie és mülértése apró osztrák falvakban,, régi, faragott szekrényeket fedezett fel, melyek az egyszerű parasztszoibakhól a. főhercegi kastély termeibe kerültek. Valósággal látványosságszámiba megy az a mórstilü dohányzó, amelynek színpompás szőnyegeit, kerevetit marokkói útjából hozta haza a trónörökös. Minden egyes darab a valódi köteti iparművészet fantasztikusan megalkottot remeke. A kastély harmadik emeletén a trónörökös ritka értékű fegyvergyűjteménye nyert elhelyezésit. Ez a gyűjtemény is egyik bizonysága annak, hogy a trónörökös nemcsak .rangja és születése szerint katona, hanem teljes lélekkel vonzódik ehhez az életpályához. Ebben a gyűjteményben minden kor, minden nemzet fegyvereit megtaláljuk. A primitív bronzfegyverefcen kezdve egészen a mai modern gyártmányokig mindenféle fegyver van ebben a gyüj töményben. Egyik szoba telve van lándzsákkal, dárdákkal, harci bárdokkal, valamennyi régen porladó fegyverkovácsok művészi munkája, egyik-másik olyan ritkaság, amelynek párját kell keresni Európa legnagyobb muzeumaiban is. A fényes fegyverteremben a hires Estecsaládi gyűjtemény ragyog. Ezeket a ragyogó páncélokat a fenséges gyűjtő ősei viselték lovagi tornákon és véres csatákban, a furcsa ós súlyos kardokhoz régi harcok és dicsőséges küzdelmek emléke fűződik. Nem csoda,, hogy a trónörökös néha napokat tölt ebben a teremben. De nem csak a katona érdeklődése vonzza ezekhez az emlékekhez a