Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-12 / 9. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁQ 1913. január 10. ma nyíltan panaanázással vádolja a bizott­ság tagjait s art állítja, hogy pályázat ki­írása nélkül egyies nyerészkedni akaró vállal­kozók kezére játszották a szállításokat, akik azután rothadt topánkákat szállítottak a ka­tonaság részére és hogy utazási dijak címén hihetetlen összegeket számítottak s vettek fel Felhozzák példaként, hogy egy borkeres­ikedő kétszáz liter bort ajándékozott a anusz­tafa-pasai helyőrségnek. A bort a bizottság egyik tagja vitte el és kétszázöetven dinár útiköltséget számított fel a százötven dinár értékű bor elviteléért Védekezik az izlam. Konstantinápoly, január 11. Az ulemák szövetsége elhatározta, hogy a legkiválóbb hitszónokokat Anatóiliába küldi, hogy az iz­lamnak a modern civilizációhoz való alkal­mazkodásának a szükségességét hirdessék s a mohamedánokat a letelepülésre és a nem mohamedánokkal való békés együttélésre szólítsák. Elhatározták továbbá az ulemák, hogy tiltakozást intéznek a hatalmakhoz a mohamedánoknak Európából való szemmel­láthatólag tervszerű kiszorítása és kiirtása ellen. , Egy hüs család. Szófia, január 11. Egy Dacseff navü, Csé­pé la r faluban lakó embernek tiz fia szolgált a bolgár hadseregben és Kirkkilisszénól mind a tiz megsebesült. Az esetről tudomást szer­zett Ferdinánd király s a karácsonyi ünne­pek előtt felkereste a kórházban a tiz fiút, a 'kiknek maga tűzte mellére a vitézségi érdem­rendet, apjuknak pedig gazdag ajándékot küldött. 7000 halott. Szaloniki, január 11. A görögök veszte­sége Janinánál és különösen Bisaninál halot­takban és sebesültekben több mint hétezer ember. Románia háborúra készfii. Bukarest, január 11. Román újesz­tendő után, mely január 14-én lesz, vár­ják a döntést a Bulgáriával való konflik­tusban. Ha Bulgária ekkor sem ad kielé­gítő választ és különösen rossz téli időjá­rás és erős havazások segítségére nem jönnek Bulgáriának, a román hadsereg bevonul a Dobrudzsába. Tekintettel a há­borús kilátásokra, a kormányt újjáalakít­ják. A királynak az a kívánsága, hogy há­ború esetén olyan kormány álljon az ügyek élén, melyben az összes pártok képviselve vannak. Ennek az óhajnak már most eleget tesznek azáltal, hogy több li­berális belép a mostani kabinetbe. Auer-fény világítási- és jókarbantartási vállalat. Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 1. szám. Csillárok, gázfőzők és mindennemű gázfelszere­:: lési cikkek raktára :: Telefon 488. Telefon 488. Politikai hirek. (Minisztertanács. — Az ellenzék csalódasa. — Ujabb kilépés. — Bizalom a kormány­nak). (Saját tudósítónktól.) A miniszterel­nökség palotájában ma délelőtt tizenegy órakor minisztertanács volt, melyen a gyászeset miatt távollevő Beöthy László kereskedelmi miniszter és a beteg Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter kivé­telével a kabinet valamennyi tagja, köz­tük ilyen minőségben először az uj igaz­ságügyminiszter, Balogh Jenő is részt vett. A földmivelésügyi minisztérium képvise­letében Kazy József államtitkár volt jelen. A minisztertanács, amely félkettőig tartott, folyóügyekkel foglalkozott. A jegyzőköny­vet Skerlecz Iván dr. báró miniszterelnök­ségi miniszteri tanácsos irta. A politikai világban a látszólagos csöndesség mögött általános készülődés folyik arra a küzdelemre, mely a választó­jogi reform sorsát fogja eldönteni. A kép­viselőház január 20-án tartja első ülését ebben az évben, érdemleges tanácskozását azonban csak később, előreláthatóan feb­ruár első felében fogja megkezdeni, addig elhúzódik a választójogi javaslat bizottsá­gi tárgyalása. Az ellenzéken bizonyos elkedvetlene­déssel látják, hogy azok a remények, a melyeket a többség Romlásához fűztek, nem váltak be, mint eleinte hitték. Se Szé­kely Ferenc igazságügyminiszter lemon­dása, se Návay Lajos kilépése nem járt olyan következményekkel, amelyek meg­rendítették volna a munkapárt egységét. Az ellenzéken most abban bizakod­nak, hogy az erdélyrészi képviselőknek a javaslattal való elégedetlensége fog majd nagyobb gondot okozni a kormánynak. Ezek ugyanis a szászokkal együtt a miatt panaszkodnak, hogy a javaslatban foglalt jogkiterjesztés sokkal nagyobb mértékben érvényedül a románok, mint a szászok és magyarok javára s ezzel a veszedelemmel szemben korlátozó intézkedéseket óhajta­nak a javaslatba beiktatni. Az ellenzéken arról is tudni vélnek, hogy a munkapárt­ban több vezérembernek az a fölfogása, hogy a választójogi reform megalkotásá­hoz a képviselők kétharmad többségének jelenlétét kellene biztosítani. A magyar al­kotmány nem tesz ugyan különböztetést a törvényalkotás módja és föltételei tekin­tetében az egyes törvények között, de a munkapárton , egyesek a közmegnyugvás érdekében mégis szükségesnek tartanák a kétharmad többség részvételét a határo­zathozatalban. Az ellenzéken ugy gondol­koznak, hogy addig, mig a parlamenti sztrájk tart, ez a jóindulatu törekvs aligha számithat sikerre. A számitgatáson és kombináláson ki­vül az ellenzéken most már azzal is foglal­koznak, hogy a képviselőház legelső ülé­sével szemben a szövetkezett pártok ho­gyan viselkedjenek? Ezt a kérdést az in­téző-bizottság legközelebbi ülésén fogják majd eldönteni. Baross Gyula képviselő, a munkapárt tagja, ma levelet irt Lukács László mi­niszterelnöknek s abban bejelenti, hogy a pártból kilép. Az általános választói jog hive vagyok, — irja — és mert a kormány reformjai nem elégítik ki, igy sajnálatára kilép. Nagybecskerekről jelentik: Ujozorán a kerület gyűlést tartott s azon kétezeren vettek részt, amelyen bizalmat szavaztak a kormánynak. A határozatot egyhangúlag hozták Mihajlovics elnök elnöklésével, AZ ujozorai kerület munkapártja a kormány mellett rendületlenül kitart és bizalommal viseltetik a demokratikus választójogi re­form kérdésében, annak megvalósítását kéri a Lukács-kormánytól. Ugyancsak üd­vözölték Tisza István grófot, Tallián Béla báró képviselőt és Dellimanics Lajos főis­pánt, valamint a kerület képviselőjéhez. Popovics Istvánhoz is üdvözlő táviratot küldtek. Történet három leányról és két anyáról. (Saját tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt törtónt, a Szentháromság-utca egyik szegényes lakásában, hogy egy özvegy asz­szony, aki eredetileg hajfésüléssel kereste meg a kenyerét, kíméletlenül megverte két leányát. A leányok: Matild tizennégy éves, polgári iskolai tanuló és Ilona, tizenhét éves, varrónő. Az anya pénzt akart, szerezni a leá­nyai ingerlő üdeségóből, Matild és Ilona azonban keményen odavágták a bestiának, hogy: — Nem! Az asszony a keritők ravaszságával előbb a leggondosabb ajnározással akarta megka­par itani tulajdon gyermekeinek a testét. Szín házba, kávéházba jártak, édességgel és haimis ékszerrel traktálta őket, de a leányok ellen­állásán megtört minden igyekezete. Egy íz­ben kelepcébe csalta Matildot — a kelepce: egy öreg ur lakása — a leány azonban az. utolsó pillanatban megszabadult rokkant Don Jüanja remegő karjaiból. Egyenesen ha­za szaladt, ahol az anyja a meglepetéstől megsárgult arccal fogadta. Heves és izgal­mas jelenet fejlődött az anya ós leánya kö­zött, amelybe később az Ilona is beleszólt. Az affért nyújt áfával ós más alkalmatosság­gal intézte el az asszony, amely után a leá­nyok testén kék és piros foltok jelentkeztek. A két leány egyedül maradt a lakásban. Az anyjuk eltávozott hazulról, miután a kü­szöbről még kifejezte azt az óhajtását, hogy: — Itt dögöljetek meg! A következő napon visszatért az asszony egy zsibárus társaságában. Minden bútorát, szoba-konyha berendezést eladott. Még a leá­nyai ruháját, fehérneműjét is elkótyavetélte. Matildot és Ilonát megszánta a házigazda, a ki néhány napig eltartotta a szerencsétlene­ket, Aztán offenzívába lépett az árvaszék és a nővédőegyesület. Matildot, a csinos és eleven eszű fiatal leányt az Országos Katolikus Nővédőegyesü­let szikszói központi intézetéhe internálták. A szegedi egyesülettel most közölték, hogy kitűnően viselkedik, jól tanul, postásbisasz­szonyt nevelnek belőle. A másik leány, Ilona, Szegeden maradt. És nem varrással keresi meg a mindennapi kenyerét. A leány: Sz. Böske, tizenhat éves, elad­ta az édes anyja, Az ügyletnek következmé­nyei támadtak, a leány most betegen ®iny-

Next

/
Thumbnails
Contents