Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-11 / 8. szám

1913. január 10. DÉLM AGYARORSZÁO t ;Í URÁNIA magyar tudom. szinház a 554a sri » TTJB Pénteken, szombat és vasárnap Dán sláger. Dán szinészek. A bohém Dráma 3 felvonásban. Irta Björn Björnson. Főszereplők: Clara Wieth, Bohn Ferdinánd, Waldemar Psilander. Ezt megelőzi: A Tálra Az első magyar természeti felvétel Ágoston és a sztrájk Bohózat. Kfnyszerhazttgság Amerikai vigjáték. Előadások d. u. 6, este fél 8 és 9 órakor. ^ Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. „VASS" mozgófénykép szinház i Pénteken, szombat és vasárnap • Dán dráma. Dán színészek. Fekete Oroszország A nihilistanő. Dráma 4 felvonásban. Irta Brandt Hagl. Játszák a kopenhágai dán királyi szinház tagjai. A dráma előtt: A balkáni escmányeH Felvételek a háborúról. A babona Bohózat. Egy tenniszjátszma Amerikai vigjáték. Előadások d. u.6, este fél 8 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. ibbhhsibiagbbhihbnbbbbesibjs t», V 1 i APOLLÓ mozgófénykép szinház Pénteken, szombat és vasárnap miss Aliee Tornász mutatványok. I=olId.or szólóra. Bohózat. Bonifác ellsésett Bohózat. Frickot szerencsét hoz Vigjáték. A démon Reálisztikus dráma 3 felvonásban. Irta Henry Kis+emaeckers. Játszák a párisi Odeon szinház tagjai. TORVENYKEZÉS. Az esküdtszék újjászervezése. — Az uj igazságügyminiszter nyilatkozata.— (Saját tudósítónktól.) Az esküdtszék! intézmény újjászervezése hosszabb idő óta aktuális kérdés. Sűrűn hallani komoly jogi vitáikat arról, helyes-e az esküdtszék a mai formájában, vagy — mint a legtöbb emberi ideál — ez is eljutott az újjászervezés szükségességéhez? A pro ós kontra vélemónydkből most miéig aiem lehet határozott következtetésre jutni, jeléül, hogy az újjászervezés kérdése még érőiben van. Annyi bizonyos, hogy az intézmény megreformálása nem késhet soká — ebbön különben a jogász vélemények is találkoznak — csak némelyéket az a gondolat aggászt, vájjon a reform kivetkőztetné-e az esjküdtszéiki intézményt önmagából. Balogh Jenő dr., az uj igazságügyminiszter ma nyálátkozott ebben a kérdésben és az tűnik ki a szavaiból, hogy ez az agadalom fölösleges. Balogh Jenő dir. többek között a következőket mondotta: Az igazságügyi szervezetnek és a büntető perjognak olyan jelentős témájáról, amilyen az esküdtszéki intézmény s amelyről több mint egy évszázad óta ugy a törvényhozás termeiben, min ta könyvtárakra menő irodalomban a legkülönbözőbb beható fejtegetések hangzottak el, illetve tétettek közzé — nem áll módomban egy interview keretében érdemlegesen nyilatkozni. Az esküdtbíróság. mióta 1791-ben Angliából az Assamblés Constituante-t az egész kontinensre áthozták, világszerte megtette a maga diadalmas körútját és a százhúsz év alatt egyrészt a legnagyobb magasztalásokban részesült, másrészt pedig a legélesebb támadásoknak is ki volt téve. Ezen bizonyos fokig nem is kell csodálkozni, mert ez az uj intézményeknek és az emberi ideáloknak sorsa. Mint tanár és jogi iró 1888. óta mostanig különféle tanácskozmányokban, dolgozataimban s a szaklapokban megjelent tanulmányaimban elégszer nyilatkoztam az esküdtbíróság kérdéséről. Beköszöntő-beszédemben utaltam arra, hogy a bűnvádi perrendtartásnak, a melynek egyik tervezetét különben boldogult Szilágyi Dezső megbízásából 1892-ben én szerkesztettem s amelynek későbbi tárgyalásain 1893-tól 1896-ig folytonosan résztvettem, némely fejezeteit — amelyek a tizenhárom évre menő gyakorlati alkalmazásban meg nem felelőknek mutatkoztak — revízió tárgyává óhajtanám tétetni. Ezek közé tartoznék az esküdtbirósági eljárásban különösen a kcrdésföltevés szabályozása és esetleg a perorvoslati rendszernek némely részletei. Az a tervem, hogy a legfelsőbb magisztráturának egyik kiváló vezetőférfiát, aki az 1896 : XXXIII. törvénycikket a gyakorlati alkalmazásból a legkitűnőbben ismeri, föl fogom kérni arra, hogy a bűnvádi perrendtartás revíziójáról tervezetet dolgozzon ki s ezt a tervezetet annakidején az illetékes szakférfiakból egybehívandó értekezlet megvitatása alá terjesztem, azután pedig közzé fogom tenni. Amint látható okként, az uj igazságügyminiszter programjában nemcsak az esküdtszék reformjának kérdése szerepel, hanem revízió tárgyává kívánja tenni az egész bűnvádi perrendtartást is. Kétségtelen, hogy a revízióra szükség van s általában az uj igazságügyin iniszter programja alapos reményt ad arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás még sok üdvös reformot várhat tőle. K § Kártérítés a női szépség elvesztéseért. Hogy a női szépség és a nőnek ezáltal való érvényesülése pénzbeli értéket jelent, ez nagyon világos a laikus előtt, de a magyar igazságszolgáltatás eddig nem akarta elfogadni azt az álláspontot, hogy a női szép ség elvesztéséért kártérítést lehet igényelni. Most végre ezirányhan is megtört a jég. Horváth Erzsikét, egy bájos fiatal leányt hat evvel ezelőtt borzasztó szerencsétlenség érte a hatvani cukorgyárban; az egyik kerék hajánál fogva elkapta, körülforgatta ás végül egész fejbőrét, hajával együtt loskalpoltu. A leányka ügyvédje nemcsak életjáradékot követelt a szörnyű módon megcsonkított leányka részére, hanem ezenkívül egy összegbei" is 5000 koronát a női hivatás telj esitásét akadályozó eltorzulásért, A budapesti törvényszék helyt is adott ennek az igénynek és a járadékon felül még 2000 koronát egy öszszegben is megítélt a leánynak azon a címen, hogy női érvényesülése egész életére lényegesen megnehezült szépségének elvesztésével. A tábla a keresetnek ezt a részét elutasította, mert szerinte esák keresetképesség csökkenése alapján van kártérítésnek helye, A Kúria azonban a törvényszék álláspontjára helyezkedett és végérvényesen megítélte Horváth Erzsikének a 2000 koronát szépségének elvesztéséért. 50 r. £ugosi 5böme ügyuéói iroóáját Szegeden, 55beák £Fevenc~u. 2 (szemöen a főveálisdolával) megnyitotta. Telefon ÍZ—65. Hitdessen a Délmagyai 01 szagban © PAIMA "valódi l\AUCSUK-CIPŐSAROI\ DOBOZA MINŐSEGED ARANY