Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

1913. január 3. DÉLMAGYARORSZÁG 11. A balkáni háború folytatása. Veszélyben a béke. — Uj harczok küszö­bén. A küzdőfelek erőviszonya?. (Saját hulósitőiiktól.)yV\\g Londonban a békede 1égátusők á béke fctrehoz;t$án fára­doznak. addig a balkán-államok .—.. mintha nem bíznának a tárgyalások eredményében — lázasan készülnek a háború esetleges foly­tatására. A bailkánszövetség pótolni igyek­szik a hadseregében előállott veszteségeket, Törökország pedig annyi csapatot szállit­KisázsiábóT az' európai harctérre, amennyit ;az ázsiai területrész biztonságának veszé­lyeztetése nélkül egyáltalán' -szállítani' képes. A legújabb megbízható adatok szerint a török birodalom területe .3,982.560 négy­zetkilóméter volt '34,344.500' lakossal. Ebből most már levonandó: Tripolitánia 1,033.400 • km. 1,000.000 lakos; E-gypiom • 994.300 • „ 736.400 „ Cyprus 9,282 • '„ 237.000 „ Szamos 468 Q 54.800 „ Kréta 8,618 • 309.300 „ 24 sziget az égéi tengerben 8.000 • 500.000 vili számos apró győzelmet aratott, hatalmas területet szállt meg és jelentékeny menete­léseket végzett. Veszteségük a bolgárokéval összehasonlítva jóval jelentéktelenebb. Az 50.000 főnyi montenegrói seregnek számos apró ütközet folyamán igen jelenté­keny veszteségei voltak, melyeknek összegét 8000 főre lehet tenni. Görögország 200.000 főnyi seregében sok az olyan intakt csapat, mely eddig nem került tüzvonalba, s igy a sereg ujabb erő­sítések nélkül is akcióképes. Á londoni tárgyalások eredménye aiig látható előre s máris kezd lábrakápni az a vélemény* hogy a bábom folytatása elkerül­hetetlen. Hia a kitörendő uj háború folyamán a hadiszerencse nem szegődik teljesen a tö­rökök mellé, akkor- Törökország kétségtele-; niii kiszorul Európából. A hadiszerencse ily nagyfokc megfordulása azonban alig remél­hető. A bolgárok szerb és görög csapatokkal megerősitve 300.000 emberrel kezdhetik meg az ellenségeskedéseket Csataldzsánál s- a ret­tenetes harc alig fog eldőlni Törökország előnyére. KEifSEBBBUsaxasHaBiiuaaDaiuaxasa^aiaiiisadsaBiiuakiiaaa'* Összesén 2,054.088 • km. 11,842.500 lakos . Vagyis a balkánhábor.u kezdetén Török­ország területi nagysága 1,928.492 m2 kin. volt, lakosságának száma pedig 22,502.000. A háború következtében a török biroda­lom Európában elvesztett 160.000 nr km.-t mintegy 4 milliónyi lakossal. Maradt tehát 1,828.000 nr'-km. területe körülbelül 18,500.000 { lakossal. .. . A háború kitörésekor Törökországnak Európában 200—250.000 főnyi hadserege volt. Ebből a létszámból le kell vonni a ko­• vetkező tételeket: * Veszteségek az egyes ütközetekben 50.000 ember Drinápoly. Skutari és Janiira hely­őrsége .50.000 ember Fogságba került 50.000 ember Betegség következtében-.meghalt 30.000 ember Összesen 180(000 ember Hogy hány embernek sikerült a Csatald­zsavonal mögé kerülni, az nem állapitható meg pontosan, dé aligha téVedünk, ha ezt a számot nem becsüljük; magasabbra 50:000 embernél. .•; , . Az Ázsiából várt csapaterősitések Tekin­tetében csupán a Vlít. (Damaszkusz), IX. (Er­zerum) és X. (Erzinghíán) hadtestek jöhet­nek szóba, amelyekből összesen legfeljebb 8 hadosztály dirigálható Európába. Mivel vasút alig van, a tengeri szállítás pedig egy­előre nem jöhet szóba, nagyon sok időt fog igénybe venni, m.ig az ázsiai csapatok a harc­térre érkeznek. Ezt nagyon jól tudja a bal­kánszövetség is, mély . különben alig adta volna meg a fegyverszünetet. Ha optiniisz­tikus' számítással l(JQ0-re, .sőt 2000-re tesz­sziik a naponkint Ázsiából érkező katonák számát, a török hadsereg még mindig alig ' haladja még a ÍOO.ÜOO embert. Ami a szövetségeseket illeti, fel kell ten­nünk, hogy már első .mozgósításuk felölelte az egész aktiv serégét, és a tartalékot. Bul­gária e szerint közel 400.000 embert mozgó­sított, amiből 300.000 alkotta az operáló se­reget. A Drinápoly—Kirkilisszénél harcoló fősereg 200.000 főnyi volt,.a Vardár és Stru­ma folyók völgyében operáló 100.000 főnyi. Kirkilissze és Lüle-Burgasz mellett, valamint a csataldzsai előnyomulás alatt legalább 30.000 ember esett el, Drinápoly előtt lekötve maradt ugyancsak 30.000, egyéb veszteség bizonyára volt 20.000, s igy a bolgár hadse­reg 100.000 főnél nagyobb állománnyal ér­kezett Csataldzsa elé. Valószínű, hogy a cél­tudatos bolgár hadvezetőség a nyugati sereg­ből erősítéseket küldött a Csataldzsa-vonal­ra, s igy feltehető, hogy a bolgár sereg ma már teljesen akcióképes. A 200.000 főre tehető szerb hadsereg a kümanosi és monasztiri nagy csatákon ki­SZEG-ÉNYSÉG NEM SZÉGYEN. Egy újságíró diszkréten kérdi a tenoristától: — Van pénzed? — Nincs, — feleli a tenorista — minden vagyonom a hangom! — Szegénység nem szégyen— feleli az nj-ságiró. * JjAKJSOK. A térnégyed előtt egy szí­nész akinek iá felesége két hónapon át kér esett és -nem talált- lakást, — hogy családjával' ne 'kerüljön az utcára — -nehéz'szívvel bár, de elhatározta, hogy maga néz lakás után. ' Korán reggel fölkelt és a nyakába vette a várast. .-(Déln.tán két-'óra tájban érkezett haza ' holtfáradtan, de örömtől ragyogó arc­cal. A felesége is nagyon jókedvűen fogadta. - — Találtául lakást! — jelentette büszkén a férj. - • • " • Én is! felélte nem kisebb büszkeséggel a felesége. — Délután egj-ütt megyünk meg­nézni) adttam a házmesternek -fiz koronát, hogy addig, mig nem jövünk, ne-adja k-i! — Fölösleges, — folytatta a férj — én ,,már ki is vettem egy lakást. Sőt, kitúrtam belőle valakit, Valakinek már ezerszáz koro­náért odaígérték a lakást, én azonban ezer­kétszázat Ígértem, adtam a házmesternek busz -koronát ajándékba,'erre megkaptam. Az asszony egyre növekvő csudálkozás­sal hallgatta. — Mit mondasz? Ezerszáz helyett ezer­kétszázért vetted ki? — Igen. Három szoba, fürdőszoba, vil­lany ... -— .. .és gáz, — folytatta az asszony — második emelet, lécsőházi bejárat a Beák-ut­cában. — Igen! Honnan tudod? — Honnan tudom, te szerencsétlen! Hi­szen engem stájgeroltál ki, nekem akarták ezerszáz koronáért -kiadni... És még tíz ko­rona borravalót is adtam, te meg húszat... * ELŐLEGBE. Színigazgató: Egressi ur! .Miután Szenfpéteri ur beteg, ön veszi át a szerepét. Nincs sok dolga. Csak a második felvonásban. Bejön és a feleségem, aki az asszonyt játsza .háromszor pofoniiti. Egressi: Kérem igazgató nr, nagyon .szí­vesen, de kérek előleget. Színigazgató (végignézi): Várjon, iinind­járt küldöm a feleségemet. Heltai Jenő. KÖZIGAZGATAS (—) A város eladta a menedékházat. A felső ipariskola építése előtt a koriuáhy azt kívánta, a várostól, iliogy a menedékhá­zat telepítse ki, -mert a tanulókra nézve peda­gógiai tekintetből hátrányos az intézetnek.,az .iskoláihoz Való iközelléte. A város hatósága hajlandó volt e kívánság teljesitésére, ha a menedékház építési költségét, 90.060 .koronái, az állam megtéríti. A vételhez a minisztőr hozzájárulását -adta. Amikor most a nyolc­százezer koronás felső ipariskola építésé ,a be­fejezéshez közeledik, kiderült, hogy -a szük­ségesnek bizonyult az épület megvásárlása azért is, m-ert magát a felső ipariskolát szűkre tervezték. A menedékház eladására vonatko­zó szerződés már elkészült. SPORT. o Az egyiptomi olympíád. 1903. ok­tóberébe^ Alexandriában egy hétig tartó olimpiai 'játékaikat rendez az egyiptomi atlé­tikai szövetség. Az egyiptomi olympiádra a következő hét nemzet nyert meghívást: Franciaország, Olaszország, Görögország, Belgium, Németország, Anglia és Magyaror­szág. Az összes költségeket Trieszttől és Triesztig vissza az egyiptomi szövetség fe­dezi. A hét ország a következő versenyszá­mok kiírásában állapodott meg: 100, 400, 800 és 1500 méteres síkfutás, 28 kilométeres maratóni futás, 110 méteres gátfutás ,és 200, 200, 400, 800 méteres staiétaíutá.s, ma­gasugrás és távolugrás. Diszkoszdobás sza­bad és klasszikus stílus szerint, gerelyhajítás. Görög-római birkózás bárom -súlycsoport­ban. Epéc-, tőr- és kard egyéni és csapatver­seny. 100, 400 és 1500 méteres gyorsúszás, 400 méteres mellúszás és négyszer százmé­teres staféta. Esetleg a boxolást is fölveszik .a prograrhba. Minden ' országot versenyszá­monként csak-egy-egy versenyző képvisel­het. HELYES NEVELÉS: Az anya: Mit ke­restél, kis lányom a nevelésről szóló könyv­ben? r— Azt akartaim megtudna, hogy helye­sen neveltél-e? francia szabású f tizok, legújabb női kötött kábátok, óriási választékban Polliik Testvérek nél •,.- - . - '>"' yiMv. p- -.. h <- • Szeged-Szentes. KLEKNER MARISKA női divatterem tulajdonos. É rtesítem a nagyérdemű közönséget, hogy miután Herczeg Katica női divatterem­tulajdonos Szegedről elköltő zitt, a fran­cia és angol női szabóságot saját nevem alatt, az ő régi helyén, Takaréktár-utca 6. sz. alatt tovább folytatom. Női ruhákat a legegyszerűbbtől a legdí­szesebbig, blousokat, kosztümöket kiváló Ízlés­sel a lehető legjutányosabb áron készítek. A hölgyközönség szives támogatását kéri KLEkNER MARISKA wK női divatterem tulajdonos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents