Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-10 / 101. szám

1912. december 10. DÉLMAÜYARORSZAO kikötő és Szerbia ezért határozta el, hogy minden áron kikötőt szerez az Adrián, ne­hogy továbbra is függő viszonyban legyen Törökországgal, amelynek kikötőjét eddig használta. Az adriai kikötő azért kell Szerbiá­nak, mert sokkal közelebb esik a szerb pro­dukáló központokhoz is és mert a természe­tes, még római időkből való utak Valonához és Durazzóhoz, Közép-Szerbiából vezetnek. Ha most a területileg megnagyobbodott Szer­bia nem kapna adriai kikötőt, annál kedve­zőtlenebb volna a helyzete, mert nemcsak az export, de az import-szükséglete is sokkal nagyobb most. Szerbia azért viselt háborút Törökországgal, hogy a tengerhez jusson és aki meg meri akadályozni ennek a cél­nak elérését, anak nyilvánvalóan nincs más célja, minthogy Szerbiát megfojtsa. A miniszter hosszasan fejtegette még előttem a gazdaságú okokat, amelyek Szer­biára nézve lebetetilieinné teszik, liogy a ki­kötő-kérdésben engedjen. A válság tehát nem enyhült. A szert) közvélemény minden erejé­vel védeni szeretné ezt a minisztere által ki­fejtett álláspontot. Hogyan védekezzünk a kabát- és kalaptól vájok ellen? Tömeges lopások szegedi kávéházakban (Saját tudósítónktól.) Dus szezonjuk van most a kabát- és kalaptól vajuknak. Főleg ez utóbbiaknak, ment kabátot csenni mégis -vala­mivel nehezebb és kockázatosabb foglalkozás. De a kalaptolvajok annál becsületesebben dolgoznak, különösen vasárnap és ha valami ünnepnap adódik. Tegnap például az egyik igen forgalmas szegedi kávéházban a drága finom, jó kalapok javarészben eltűnteik és ócska, fényes, zsírfoltos keménykai apók ma­radtak a helyükben. De a professzionátus kalaptolvajok szinte (minden kávéházra kiter­jesztették már működésük terrén a munkát. És boszantó az az ügyesség, amellyel kisded; műveleteiket keresztül tudják vinni. Sokkalta ügyesebbek, mint a. gyakorlott vásári zseb­in ctszők és alkalmi tolvajok, akik ellen ma már könnyebben tudunk védekezni. Állomá­sokon direkt fölhívják rájuk az utazóközön­ség figyelmét. Vásárban, vagy tömeg ünnepé­lyeken mindenki megtapogatja a zsebét, vagy olyan biztos helyre rejti a pénzét, ahonnan nem vándorolhat ki észrevétlenül. A kalap­tolvaj azonban sokkal ellenőrizhetetlenebb. Elütőbb is a többitől — <s külseje olyan, bogy kopott kishiva.talnoknalk nézné az ember. Ká­véházakat láitogát, rendszerint „majd ké­sőbb" felkiáltással leinti az elébe tolakódó pisi cért, -néba azonban rendel, különösen ha rum­li van és megszökik a cechhel, ímeg az ön va­donatúj kalapjával. Alatitömas, bujkáló, sur­ran a. ven (légiek-kiel megrakott asztalok (kö­zött, hogy nem lehet észrevenni, azltán bebú­jik a kártyaszailónba a kártyázók közé és ugy kibicel, hogy éppen csak .a fejét látni. Sajtpónzt kunyorál és kezet szorít a blattiis­táva.1, ba ötre bejön a négyes-. A (kalapokkal való manipulációit mindig a rumli alatt vég­zi el. Voltaképen igen könnyű a dolga Olyan kávéházban, ahol ni,nos ruhatár. Szegeden pe­dig talán csak olyan kávéház van, ahol be­vezették a ruhatár intézményét. Kicsit kelle­metlen a polgári közönségnek, nuerit a család­apa mégis -sokai minden darabért itiz fillért, de alapjában hasznos és aki biztosítani akar­ja magát a lkaia-ptol vájok ellen, az csak a ru­határhoz folyamodba tik. Eddig ez az egyet­len mód a védekezésre. De hát iákkor mért nem általánosítják ezt mindenütt? — kérdezné a laikus olvasó, aki még érvelni is tudna mellette. Először bizonyos, hogy nem lopják el -a kabátunkat vagy a kalapunkat, azután a ruhatár exisz­tenciát is nyújt egy pár embernek ebben a keserves világban és van benne valami elő­kelőség is. Zsunfan, five o'clock alkalmával, soiré-n szinte kötelező magunk iránt az, bogy az inasnak, szolgának vagy szobaileánynak, aki elhozza a kabátunkat, átnyújtunk némi borravalót. De a laikus olva-só épen azt nem -tudja, hogy az előkelő nűansz miatt nem szimpatikus a ruhatári intézmény. Nobl-esse obli-ge és mi nem akarunk elők-élőek lenni, amikor a gyerekek odahaza tízért liptóit va­csoráznak. Ezért van, hogy ha elihünlk top­pan ,'a ruhatáros az ő mosolygós áhrázatával és ia ,1 egszoJgaibb készséggel akarja lenyúzni rólunk a felöltőt, mogorván, csaknem dühö­sen nézünk rá és összeszorított fogaink közt káromkodunk, hogy ördög bújjék beléd, t-e nyájas pofa, még te is meg akarsz zsarolni, tiz—husz krajcár erejéig! És kényszeredettien beleesünk a ruhatáros karjaiba, vagy ridegen a szemébe vágjuk, hogy nem kell ruhatár. íme, -ezért nem általánosítják a ruhatár intézményét. A polgári közönség túlnyomó részben keréken és ridegen vágja a ruha­táros szemébe, liogy nem kell a ruhatár, sőt ki balloitt -egy tisztességes kávéházban ilyet, vagy tolvajok jönnek ide, vagy -szórakozást keres-ő becsületes vendégek. Arra természete­sen neim gondol, begy a buza közé elvegyül a konkoly is. És aztán, ha nincs kábáit, lm eltűnt -a kalap, botrány lesz, szidják a ká­vést, a főpin-tíért, a pincéreiket, a tolvajt és a legközelebbi vasárnapon —• megint beülnek a kávéházba. Mert ott jó meleg van, sók a nép, -lehet gusizfaálni, muzsika szól ós az em­ber egy üveg -sör, Vagy egy kapucin-er mel­lett elszórakozik éj-félig. Deliát mégis, hogyan védekezzünk ia ka­bát- ós kalaptól vaj dk ellen? Zsúfolt napokon egy-egy fogason valóságos ruhakiállitás vaií, -inert nincs annyi fogas, mint amennyi ia ven­dég. Ki tudná szemmel tartani a kabátföinsg­ben, melyik az övé, hol függ, mikor veszi kényelmesem magára a tolvaj? Kalapnál meg pláne nem lehet mlegMItni, még ba épen az orrunk előtt „sli-sszel" is el a tolvaj, mert a kalapot csak az -ajtó előtt vagy azon -kivül tels-zi a fejére. Szóval, -ott, ahol ruhatár- niníos, a legokosabb, ha mimlenk'r ugy védelkezilk a tolvaj -ellen, ahogy tud. Ez már aztán ré­szint praktikusság, részint leleményesség kérdése, vagy egyszerűen ugy védekezik, hogy maga mellett helyezi el, a-mi elhelyez­hető, s ami nem, azt a sorsra vagy a .tolvaj ur becsületességére hízza. Vannak, akik alapo •san bebiztosították magukat a kalaptdlvajok ellen. Az egyik szegedi kávéházba például jár egy ur, aki a drága, prémes, báránybőr­rel bélelt kabátja aljára tiz centiméter- -széles­ségű rikító 'zöld bállián-d-posztót varratott. Ha -ínlemri készül, csak annyit mond: — Azt a bellii 1 zöld szélű télikabátot. Ennyit is csak eleinte mondott, h-a már neim. A pincérek jobban ismterik -ezt a. kabá­tot, imint -a magukét. És az aztán tolvaj le­gyem, aki ellopni tudja vagy ellopni merész­kedik. A példa követőkre talált. Némely epi­zódnak bevált, másnak nreon. Sőt éppen teg­nap akadt egy, -aki alaposan csalódott. Ujság­iró voilt. Szép finom kemény-kalapot vett né­hány nap előtt. Szerette volna valahogy be­biztosítani -a kalaptolvajok ellen. Mint rend­őri riporter valami rendőri jellel akarta visz­szar-iaszt-ani ők-et, ha netalán hozzányúlná­nak. Még -a vétel napján fölment a rendőr­ségre ós a kalap fehér bélésébe beleüttette a hivatalos rendőrségi pecsétet. No, most mttár nyugodt vagyok, gondolta. Tegnap este pe­dig, a vasárnapi rumliban, ellopták az uj kalapot. Keserű arccal fakadt ki az ujságiró: — Ezentúl piros bokrétát, tűzök a ka­lapom mellé! Lázasan készülődnek a londoni béketárgyalásra. — Mi lesz a konferencia anyaga? — Mind­egyik balkáni állani elküldte képviselőit az angol fővárosba. — Pénteken ülnek össze. — Királyok találkozása. — (Saját tudósítónktól.) A londoni bé­kekonferencia december 13-án ül össze, de kérdés, vájjon akkor már megkezdhe­ti-e tárgyalását, mert december 13-án va­lószínűleg még nem lesznek Londonban a delegátusok és előbb mindenesetre bizo­nyos formaságokat el kell intézni. A kon­ferencia helye a St.-James palotának az a része lesz, melyben Connaught hercege Kanadába való elutazása előtt lakott. Az „Observer" értesülése szerint el­sőbben azt az anyagot fogják tárgyalni, a melyet a balkáni szövetségesek a fegyver­szünetről való előtár gyaluson már megvi­tattak és megállapítottak. A legelső tárgy Tráciánák Bulgária és Törökország kö­zött való fölosztása lesz. Ebben a kérdés­ben nem várnak nagyobb nehézségeket, mert Bulgária és Törökország elvben már megállapodtak abban, hogy a határvona­lat a sanstefanói békekötés alapján szab­ták meg. Nagyobb nehézségeket fog okoz­ni Drinápoly kérdése, de remélik, hogy ezt a kérdést ugy fogják megoldani, hogy Dri­nápoly a törököké marad, azonban erődí­téseit meg kell szüntetni. Trácia fölosztá­sával nagyon fontos gazdasági kérdések is kapcsolatosak, de ezeket is kereskedelem­politikai megegyezés keretében fogják megoldani. Hosszabb vitatkozás lesz Ma­cedóniáról. A nagykövetek konferenciája figye­-lemmel fogja kisérni a béketárgyalást s ott, hol a háború következményei a nagy­hatalmak érdekeit is érintik, tanácsukkal és segítségükkel fogják a béketárgyalókat támogatni. Szófiából jelentik: Ferdinánd király a legközelebbi napokban Szalonikiba megy, ahová Péter és Miklós király szintén el fog­nak utazni. György görög király már ott van. Azt hiszik, hogy ez alkalommal a balkáni államok között való jó egyetértés helyre fog állni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Tizenhatodikán kezdődik. London, december 9. A békekonferencia pénteken összeül, de tényleges munkálkodá­r> perzsa, siiiynui szo n v eg p ak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­itányos árak'. H * Rfllhálv Óq Fia szőnyegáruházában •••• neytekinfésfe Ij UUllidn Ivllíldly tíb Ild Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents