Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-10 / 101. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Nappali-telefon: Éjjeli-telefon: 305, 10-83. Előfizetési ár Szegeden egész évre . K24-— félévre.... K12negyedévre K 6"— egy hónapra k 2-Egyes szám ára 10 fillér. Előfizetési ár vidéken egész évre . K28 - félévre.... K 14 — negyedévre K T— egy hónapra K 2"40 Egyes szám ára 10 fillér. K I a d ó i 1 v a t i 1 K4rá«z-ntca Kiadóhivatali-telefon: 305. Kiadó telefonja: 81. SwpA 1912 L évfolyam 101. szám. Kedd, december ML ír .r, Végsőkig, feszült hangulatban, forró és kétségbeesett izgalmak között várják az ötvenkét milliós monarchia népei, mikor és hogyan dönt Bécs a szuronyok hegyéig kiélesedett szerb konfliktusban. A trónörökös politikáját szolgáló Reichspost vasárnapi száma türelmetlenül sürgeti a leszámolást. Ezt a rettentő bizonytalanságot — úgymond — a nagy Pasics provokáló izeneteit, a szerb tisztek hetvenkedő kardcsörtetését nem lehet elbírni. Bécsben nőttön-nő a háborús közvélemény s bár Budapest, Lemberg, Prága, Zágráb látszólag csön,des, mindenütt, még a szláv népességben is rendkívüli felháborodást keltettek Szerbiának a monarchia ellen irányuló kirohanásai, a szinte véget nem érő inzultusok, egy nagyzási hóbortba esett kis náció fegyelmezetlenségének ingerlő és arrogáns megnyilvánulásai. A Burg tájékán olyan hangokat hallani, hogy könnyelműség és megbocsáthatatlanul rossz taktika, ha az osztrák-magyar nagyhatalmi tekintélyen esett durva sérelmeket nem torolják meg és békülékeny szándékokkal csak a szerbség szarvait növeljük. A helyzet igen komoly, több ennél: végzetesen válságos. Nagy és döntp elhatározások küszöbén állunk. Megrettent lélekkel, visszafojtott lélegzettel, szüleink és gyermekeink sorsáért aggódó, reszkető szívvel várjuk az öreg király parancsát... Emlékezetes, hogy Berchtold gróf nem követelt választ annak idején Ugrón István belgrádi követünk ama tiltakozására, hogy a szerb hadsereg az adriai partokra is kiterjessze háborús műveleteit A tiltakozás elhangzott és a szerb csapatok bevonulták Durazzóba, vagyis ellenszegültek az osztrák s magyar monarchiának. Ugyanakkor az orosz pánszláv körök hatalmas agitációt inditottak Szerbia mellett és a hivatalos Oroszország ennek az áramlatnak ^gy adott nyomatékot, hogy hadtesteit hadi létszámra emelte és az osztrák hafár felé tolta. Hartwig belgrádi orosz követ nap-nap után arról fecsegett, hogy Szerbia érdekei jogosak és a kikötő megszerzésétől nem lehet elütni a szerbeket. Németország is megmozdult és szövetséges hűségének, tettre készségének világr^ sgo|ó dokumentumát szolgáltatta, amikor Bethmann-Hollweg kancellár azt a kijelentést tette, hogy ha Ausztria-Magyarországot egy harmadik hatalom megtámadná, Németország fegyveres erővel támogat bennünket. Azóta megújították a hármasszövetséget. Olaszországgal teljesen egyöntetű politikát folytatunk Albániában _ s ezenfelül Románia is mellettünk áll. Szerbia igy könnyen négy tűz közé kerülhet: Ausztria-Magyarországon kivül a román, az albán és a török fenyegeti. Oroszország nagyon meg fogja gondolni, hogy az óvatos Franciaországgal való szövetségben rászánja-e magát egy rettentően véres háborúra, amely az orosz birodalom minden belső furiáit is felszabadítja. Szerbia provokálása a prizrendi esetben érte el csucsfokát Prohászka Oszkár konzul bántalmazását maguk a szerbek se tudják letagadni. Egyelőre még azt hazudják, hogy Prohászka rálőtt a szerb csapatokra, de akik ismerik egy hadjárat vehemenciáját, nem fogják elhinni, hogy egy szál konzul fegyverrel provokáljon egy egész ellenséges csapatot. A prizrendi konzul hallatlanul brutális, a népjogokba ütköző megtámadása az egész monarchia ellen .irányuló gaztett. Edl konzul még nem fejezte be a heíyszini vizsgálatot, de tény, hogy a belügyminisztériumban a fölhdboritó szerb merénylet minden részletéről alaposan informálva vannak. Az aktákat ebben az ügyben nemsokára nyilvánosságra hozzák és akkor látni fogja Oroszország, milyen hitvány társaságnak vállalta el legfőbb protegálását. Egész Európa el fog bámulni és nem akadhat intelligens ember, aki ökölbe szorult kézzel ne követelne elégtételt Szerbiától. Hir szerint Berchtold gróf a prizrendi tettesek fölakasztását, illetve agyonlövetését fogja követelni. Arról is tudnak, hogy Prohászka inzultálása Jankovjch szerb tábornok parancsára és aktiv részvételével történt. Ezért hallgat Pasics a prizrendi alávalóságról. Jankovich tábornok ur, mint nagy hős szerepel most Szerbiában. Természetes, hogy a szerb kormány nem szolgáltatja ki Jankovichot és albángyilkos társait az osztrák-magyar monarchiának. Pasics az ő régi szokása szerint homályos, kertelő kijelentést fog tenni, amivel persze Ugrón követ nem elégedhetik meg. Erre következnék az ultimátum, bár igen magas bécsi körökben az a fölfogás, hogy Szerbiával nem szabad hadijog szerint való háborút viselni, hanem a prizrendi bűntett megtorlása végett büntető expeditiót kell küldeni Szerbiába. Minthogy egész Szerbia ellenszegülne, ez a büntető expedíció voltakép háborús sereg lesz, azzal a különbséggel, hogy a genfi konvenció szabályai itt nem érvényesek. Sok függ persze attól, milyen álláspontra helyezkednek a prizrendi ügyben a többi hatalmak. Németország és Olaszország föntartás nélkül helyeselni fogja eljárásunkat. Anglia, a mely a belgrádi királygyilkosság után viszszahivta követét, nem állhat most sem a szerbek mellé. Franciaország közvéleménye föl fog zúdulni a muszka ellen, ha arra akarják kényszeríteni, hogy egy undoritó zsivány-stiklihez hátvédül használja föl. Minden valószínűség szerint egyedül marad Szerbia ebben a piszkos afférban. Az osztrák-magyar hadsereg azzal a feladattal vonulna be Szerbiába, hogy a tetteseket kézrekeritse és megbüntesse. A bécsi háborus-párt azonban tovább akar menni . . . Hogy szándéka valóra válik-e, ki tudja ebben a vérförgetes világban. A kocka még nincs elvetve, Szerbia meggondolhatja magát s talán a londoni bébekonferencián megtalálják az elintézés vértelen módját. Oroszország szerepe: ugyebár, ma mégis egyik legfontosabb dolog. A hármasszövetség megujitásúnak publikálása azonban nem fogja eltéveszteni hatását — Oroszországban. A publikálásnak az a nagy jelentősége, hogy a háborús szándékkal operáló Oroszországnak megmutassa azt a kősziklát, amibe okvetlenül beleüti a fejét, ha megindulna az osztrák-magyar határok felé. Oroszország tehát hiába vont össze tizennyolc hadtestet, közel egy millió katonát a határainkra: a hármasszövetség megujitása és publikálása ép ugy le fogja szerelni, amint tökéletesen hasonló körülmények között leszerelte 1888-ban. A hármasszövetség itt Európa szive közepén már harminc év óta őrzi Európa békéjét s megújításával további tiz esztendőre fogja őrizni.