Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-08 / 100. szám

1 Öl2. december 8. DÉLMAGYARORSZAG Í> azt, mely ránézve bir erkölcsi értékkel, s mely abban nyilvánul, bogy íme én adok, sziveanMl adok, örülök bogy segíthetek, jól eső érzés kíséri filléreimet, mert elképzelem annak hatását, amint a szegényhez jut, akiben szintén jó érzést kelt, megosztván a magam örömet vele. ó megosztja velem az övét. Szerbia bizonyosra veszi a monarchiával a háborút. — A szerb kormány tehetetlen a katonai párttal szemben. — A nép is követeli a háborút! — Péter király már a királygyilkos tiszte ket is reaktiválja. — Durazzo parancsnoka egy szerb királygyilkos lett. — Oroszországban is izgatnak ellenünk! — (Saját tudósít ónktól.) A szerb ágyuk Orsovánál egyszerűen és röviden fenyegető és támadásra kész magatartást jelentenek. Ez a valóság; rnert a szerbek merészsége, vad harci tüze és konok vaksága már annyira fokozódott, hogy azt kell hinnünk: kitelik tőlük, hogy még iágyuszőval is provokálnak bennünket, tetézve ezzel mindazt, amit eddig ellenünk elkövettek. Szerbiát egy magyar államférfin alkotta meg a berlini kongresszuson s később ugyancsak a mi befolyásunk mentette meg Szerbiát — Slivnicánál, a győzedelmesen előnyomuló bolgár hadsereggel szemben. Szerbia mindezért példátlan hálátlansággal fizet, különösen azóta, hogy a Karagyorgyék foglalták el a trónt, az Obrenovics királygyilkos merénylettel, véres öszszeeskiivéssel történt kivégzése után. A mi királyunk még nem fogadta udvaránál Péter királyt — talán innen ered a nagy és észtelen gyűlölködés. Beavatott és jól értesült politikusok suttogják, hogy Prizrendben a szerbek bevonulásakor Prohászka konzulnál és Prohászka konzul ellen olyan barbárságok és olyan inzultusok történtek, amelyek páratlanul állanak a művelt nemzetek és a nemzetközi érintkezés történetében, liogy Ausztria és Magyarország már ezért is nem vett magának már eddig is véres, pusztító elégtételt: az valóban csodálatraméltó önuralomnak és önmegtartózkodásnak minősíthető. Mai hireink ismét a szerbek provokatív magatartásáról, harcias mámoráról szólnak. Belgrádból jelentik, hogy a szerb kormány teljesen tehetetlen a felülkerekedett katonai párttal szemben és semmiképen se tudja már lelohasztani a nép harcias hangulatát. Belgrádból jelentik: A kormány tervszerűen rendezteti a háborús tüntetéseket a monarchia ellen az adriai kikötőért. Megrendelt volt az a küldöttség is, amely a Ikereskedelmi és iparkamarák nevében tisztelgett Pasicsnál és kérte az adriai kikötőket és egyben biztosította a külügyminisztert a szerbek elszántságáról. Pasics kijelentette a küldöttségnek, hogy nem is akadhat olyan szerb kormány, amely lemondana az adriai kikötőkről. A kormány hatása alatt a szerb sajtó is igen harcias hangon ir és arról beszél, hogy Ausztria-Magyarország rablókalandot folytat a szerbek ellen. Belgrádból jelentik: Hivatalos közlemény jelent meg, hogy a király újból kinevezte azokat a tiszteket, akik az Obrenovicsok ellen való összeesküvésben résztvettek. Londonból jelentik: Kinos hatást és nem csekély meglepetést keltett londoni diplomáciai körökben, hogy a kormány Popovics ezredest is, aki annak idején a fő-összesküvő volt és szintén nyugalomba küldték, reaktiválta. Az angol követségen egyenesen bántónak tekintik, hogy a szerb kormány Popovics ezredest nevezte ki Durazzo parancsnokává, mert annak idején éppen az angol diplomáciai közbenjárására küldték Popovicsot nyugalomba. Belgrádból jelentik mai kelettel: Dr. Arangjelovics Daniló, a szerb kormány tagja, a félhivatalos Tribuná-ban vezércikket tett közzé, amelyben behatóan fejtegeti a magyar-osztrák s a szerb krízist és Oroszországnak a háborús válsággal szemben tanúsított magatartását. A miniszter azzal kezdi cikkét, hogy a szerb háborús operációk véget értek és megkezdődött az európai diplomácia munkája, a melynek legválságosabb része a magyarosztrák s szerb krizis. Majd igy folytatja: Ugy látszik, hogy a monarchia, — miként 1908—1909-ben — diplomáciai utón, háborúval való fenyegetéssel akar bennünket legyőzni. Fölmerül tehát a nagy kérdés: mi van Oroszországgal? Oroszországnak most az a feladata, bogy erős legyen, mert az egész szlávsdg kiábrándulna, ha Oroszországot már puszta fenyegetések is megriasztanák. Egy ilyen erős császárságnak nem szabad félni egy európai háborútól és nem szabad engednie. Oroszország erösebb Ausztriánál és konszolidáltabb Ausztriánál. Oroszország szövetségesei pedig legalább olyan erősek, mint a magyar-osztrák monarchia szövetségesei. Az egész szlávsdg Oroszországra tekint, mert nem tudja elhinni, hogy Oroszország katonailag nincs felkészülve. Ha most nem kész, hát mikor lesz kész? Mikor a japán háborúban vereséget szenvedtek, azzal mentegették tartózkodó magatartásukat, hogy nincsenek felkészülve. Az annexió idején ezzel a kifogással cserben hagytak bennünket. De most maga Szuhomlinov orosz hadügyminiszter hangsúlyozza, hogy Oroszország bizhatik a hadseregében. Ha ez igez, akkor Oroszországnak csak komolyan kell akarni és mi békés uton megkapjuk, ami minket megillet. A miniszter azzal a fenyegetéssel fejezi be cikkét, hogy ha Oroszország most is retirál, akkor nemcsak az egész szlávság, de egész Európa tudni fogja, hogy Oroszországot nem szabad komolyan venni, mert Oroszország egy agyaglábon álló kolosszus. Szerbia elhatározó pillanatok előtt áll. Pétervárról jelentik: A Novoje Vremja ma éles hangú cikket tett közzé Ausztria-Magyarország ellen. A cikk egyenesen háborúra szólítja fel Oroszországot és igy végződik: — Meddig fogja még Oroszország tétlenül nézni a déli határainkon végbemenő eseményeket? Az osztrák-magyar— szerb konfliktus Oroszországra nézve nagy jelentőségű és Oroszország érdekei azt kívánják, hogy a Balkánon mielőbb rendeződjenek a viszonyok. ! Braunschweigből jelentik: A Landeszeitung közli, több porosz, bejelentő hivatal jelentkezési parancsot aflott ki a népfölkelőkhöz. Hivatalosan azt a kijelentést tették, hogy az oka ennek semmi különösebb jelentőséget nem rejt és az intézkedés csupán azért történt, hogy szokásszerint most is beosszák a népfölkelési zászlóaljakat. Bécsből jelentik: A király ma délelőtt 7,aleszki osztrák pénzügyminisztert, délben pedig Ferenc Ferdinánd királyi herceget fogadta kihallgatáson. Délután Hötzendorü Konrád hadseregfelügyelőt fogadta kihallgatáson a király. Bécsből jelentik: Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter ma meglátogatta Stiirgkh gróf osztrák miniszterelnököt, a kivel hosszabb ideig tanácskozott. Később minisztertanács volt, amelyen a külügyi helyzettel is foglalkoztak a kabinet tagjai. A monarchia résztvesz a konferencián. Bécs, december 7. A Fremdenblatt értesülése szerint Ausztria-Magyarország elfogadta a nagyköveti reunióra vonatkozó angol javaslatot. A reunió helye még nincs megállapítva. Szerbia a béketárgyalásokon. Relgrád, december 7. A londoni béketárgyalásokra a szerb kormány részéről a következőket delegálták: Norakovics Stoja volt miniszterelnököt, Nikolics Andrást, a szkupstina elnökét és dr. Vesuic Milenkót, a párisi szerb követet. Mint katonai tanácsadók: Bojovics Péter tábornok és Pavlovics alezredes fognak résztvenni a tárgyalásokon. Szerbia rémeket lát. Belgrád, december 7. A félhivatalos Tribuna, a szerb külügyminisztérium lapja, a legilletékesebb londoni forrásra hivatkozva, jelenti, hogy ha Szerbia az adriai kikötő kérdésében a legközelebbi najiokban nem enged, a monarchia hadserege megszállja Belgrádot és Eszak-Szerbia legfontosabb pontjait. Postánk veszedelme! London, december 7. A montenegróiak megkísérelték, hogy az évtizedek óta üzemben levő osztrák-magyar postaszolgálatot a montenegrói posta javára megzavarják. Igy á montenegróiak nemrég három Durazzoba küldött postai szállítmányt feltartóztattak, egy Lloyd-gőzöst pedig azzal fenyegettek, hogy az egészségügyi igazolványt megtagadják tőle, ha a Durazzoba címzett leveleA zene van. új kávéházában és az étteremmel összekötötLtélikertben minden csütörtökön , szombaton és vasárnap Gazdag buffeit. - Szinházi vacsorák. - Friss Kugler és egyébb édességek. Legfinomabb angol tea. - Tisza serleg. - Eredeti francia sütemény pezsgőhöz és teához.