Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 98. szám

1912. december 5. DÉLMAGYARORSZÁG __ 1 HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: Hazánkban tegnap a Nagy-Alföld tiszántúli részein, Erdély nyugati felében, meg az északkeleti részeken esett kisebb-nagyobb csapadék; legtöbbet mértek a Tisza— Maros-szögében (5—15 mm.) Egyébként az idő az ország délkeleti részein borult, északnyugati felében pedig jobbára derült jelleggel hirt; élénkebb szelek is voltak, A meteorológiai intézet jelentése szerint. Száraz idő várható éjjeli faggyal, — Sürgönyprognózis: Száraz éjjeli fagy. Déli hőmérséklet: 2.6 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedia 11—l-ig. A TÖRVÉNYSZÉKÉN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg latogatási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTAR. Nyitva délelőtt, 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Ostrom." URÁNIA-SZINHÁZ, előadás kezdete 6 órakor. Előadásra kerül A sztrájk, Dráma 3 felvonásban, VASS-MOZI, délután hattól kezdve A nyomorultak III. része: „Cosette." MUNKÁS-OTTHONBAN Kunfi Zsigmond dr. előadása a pártprogramról. Az előadás nyolc órakor kezdődik. Majd megszokjuk... (Saját tudósítónktól.) Ebben a szomorú pénztelen világban végre megtalálta mindenki a maga nehéz helyzetének a magyarázatát. Mindennek a háború az oka. Ez ma mentségnek olyan népszerű és elterjedt szállóiige, mint amilyen orvosságnak az aszpirin. Mindenki beveszi és a legkülönbözőbb bajokra veszik be. Soknak használ, de senkiinek -sem árt. Igy vagyunk most a háborúval is. Minden bajnak, bánatnak az oka a háború, egyelőre csak a balkáni háború, de amellyel már közeli rokonságban vagyunk. Mindenütt panasz kodnak, mindenütt keseregnek, sóhajtoznak: igy a háború, meg ugy a háború. Ha valaki a kávéházban búnak ereszti a fejét, senki sem kérdezi mi baja, persze a háború . . . Nincs pénz? Persze a háború. Rosszul megy az üzlet? A háború. Elsején nem fizetik a részleteket, mei't hej, baj: a háború ... A számlás embernek már zug a feje, mert mindenütt azt hallja: háború ... A mulatóhelyeken álmosan dőlnek fejjel a pezsgőiül tőbe a pincérek. A kocsi-,.standokon" gyökeret ver a lovak lába. Nincs sehol a régi forgalom, mert háborús világot élünk, mindenki fél a háborútól és mindenki körmönfont következtetésekkel ijeszti a szomszédját, barátját, ismerősét. Ebben az általános, hosszantartó ós szűnni nem akaró ijedelemben aiz az egyetlen kárpótlás, hogy végre megvan a nehéz helyzet kulcsa. 'Máskor is volt már nehéz helyzete az embernek, de akkor hiányzott a kulcsa, a magyarázata. Most mindenki tudja, hogy mindennek a háború az oka. És lassan-lassan hozzászokik az ember ehez á nehéz helyzethez is. Egy kicsit csöndesebben, egy kicsit tartózkodóbban minden megy a maga utján, amerre szokott menni. Szóval a nehéz helyzetben többé-kevésbbé mindenki átéli ag egyszeri falusi szatócs tragikomikus legendáját., amely, mint ismeretes, arról szól, liogy a jámbor szatócs, aki az isten áldásához csak egy csomó éhes gyerek alakjában jutott, egyszer a mikor már nagyon taposta a gond és fojtogatta a keserűség, elment hitsorsosainak az imaházába és ott olyan buzgón imádkozott, hogy joggal hihette, hogy isten végre szóba áll vele. És amikor vége volt az istentiszteletnek és már mindenki lraza ment, a jámbor szatócs odasompolygott az oltár elé és nagy lelki föllendüléssel igy kiáltott fel: — Istenem! Meddig fog még ez a nehéz helyzet tartani? A templomszolga ott settenkedett az oltár mögött és megsajnálta az együgyű embert. Felelt neki: — Még egy évig. — És azután mi lesz? — kérdezte a szatócs, aki most már kíváncsi volt a többire is. — Azután — felelte a misztikus hang — meg fogod szokni. Ez az allegória szórói-szóra beteljesedik most a háborús világ miatt panaszkodó embereken. Mert- ha még sokáig tart ez a nehéz helyzet — meg fogják szokni. — A közoktatásügyi államtitkár Szegeden. Évek óta szőnyegen levő kérdés a belterületi óvóiskolák államosítása. Ebben az ügyben, amint a kultuszminisztérium jelezte, Nárny-Szabó, Sándor közoktatásügyi államtitkár legközelebb Szegedre jön és tárgyalni fog a várossal. —- a baranyaszentlőrinci képviselőválasztás. Baranyaszentlőrincen ma választottak képviselőt az elhunyt Jeszenszky Ferenc helyére. Narancsik József dr. függetlenségi és ifjabb Nyaka, József kisbirtokos, gazdapárti jelölt küzdöttek egymással. A választás Narancsik József dr. győzelmével1 végződött, aki 1506 szavazótól 998, mig a kisgazdapárti jelölt csak 508 szavazatot kapott. — Meghiusult szerb merénylet. Az újságok a minap pancsovai távirat alapján azt jelentették, liogy a csendőrség letartóztatott két szerb papot. Az egyik Letartóztatás mögött merénylet terve lappang, amelyről aradi tudósítónk ad részletes felvilágosítást. Az aradi jelentós hihetetlenül hangzik. Az esemény állítólag napokkal ezelőtt történt Temesvárott, de a katonai hatóságnak sikerült eddig eltitkolnia ugy a sajtó, mint a polgári hatóságok előtt. Értesülésünk igy szól: Napokkal ezelőtt este a temesvári 61. gyalogezred szerb származásai közkatonája táviratot adott fel egyik belgrádi polgár cimére. A távirat igy szólt: Holnap megtörténik. A táviratot fölvevő postahivatalnok gyanúsnak találta a szöveget és jelentést tett fölöttes hatóságának, melynek utasítására a táviratot visszatartotta. Az esetet a temesvári hadtestparanesnokságnak mindjárt másnap tudtul adták. A szerb közlegény holmiját átkutatták és a ládájában egy kézibombéit találtak. Aradról két hadbirót hivltak át az ügy megvizsgálására, akik előtt a közlegény töredelmesen bevallotta, hogy a kézibombával föl akarta robbantani az egyik temesvári puskaporos-raktárt, akkor, amikor oda szolgálatra vezényelték ki. A fiu sirva vallotta a következőket : — Temesvár környékbeli szerb pap hosszabb biztatására vállalkoztam erre; a pap 20.000 koronái igért nekem. Ezt az összeget Belgrádból küldötték volna nyomban azután, hogy a puskaporos-tornyot fölrobbantom. E vallomás után azonnal letartóztatták a szerb papot, a hadbíróság pedig távirati intézkedést kért a hadügyminisztériumtól statáriális eljárás végrehajtására a katonával szemben, A hadbíróság ugyanis golyó által való halálra itélte a bakát. A hadügyminiszter távirati utasítására a halálos itélet meghozatala után való napokban végre is hajtották a halálos ítéletet. A börtön egyik nagyobb termében történt meg a kivégzés, amelyet három gyalogos katona hajtott végre, A három katonát a kivégzés után való napon a hadsereg három különböző ezredébe/, három határvárosba helyezték el. Közöltük az aradi jelentést. Mennyi igaz belőle, nincs módunkban ellenőrizni. De tudósitónk megjegyzi, liogy föltétlenül megbízható helyről kapta az értesülést. — Az ápolónői tanfolyamok. A Vörös Kereszt Egyesület ápolónői tanfolyama gyakorlati oktatásra a következőképen gyülekezik: délután fél 3 órakor a csapatkórházban: pénteken f. hó 6-ikán az első csapat, szombaton, 7-ikón a második csapat és hétfőn 9-ikén a 3-ik csapat. — Csanád püspöke a hercegprímásról. Glattfelder Gyula tkr. megyéspüspök ma kiadott meleghangú pásztorlevelében értesíti a esanádegyházmegyei papságot ós a katolikus híveket Csernoch János dr. kalocsai érseknek Magyarország hercegprímásává való legfelsőbb kinevezéséről. A püspöki körlevél többek között ezeket mondja: Kötelességszerűen adom tudomására papjainknak és híveinknek azt a változást, mely az esztergomi főegyházmegye kormányában, főkép pedig Magyarország heroegprimási székén végbement. Ámde ez az esemény kiválókép is méltó arra, liogy azt a csanádi egyházmegye hivatalos lapjában az egyházmegyei történet számára megörökítsük. Csernoch János 1908. május 10-én, a temesvári püspöki székesegyházban püspökök kézrátétele s a szent krizmával való felkenés által nyerte el az áldozópapság rendjének teljét, a püspöki méltóságot és hatalmat, a felséges Ur s a szentséges Atya egyetértő akaratából mint csanáli püspök akkor vette át az egyházmegye kormányát. És miután három éven át a jó pásztor aggódó gondosságával és szeretetével őrködött Szent Gellért öröksége felett, miután jő pásztorként megismerte juhait és övéi ismerték őt, miután egyházmegyéjében körüljárt, jóttevón ós miután búcsúzó körlevélben ugy a papság buzgósága r ól és jóindulatu törekvéseiről, valamint a híveknek a főpásztor iránt tartozó gyermeki szeretetéről és hűséges tiszteletéről a csanádi egyházmegye történetébe illesztendő örökbecsű szavakkal megemlékezett: átlépett a kalocsai érseki trónra, hogy szélesebb körben, nagyobb felelősséggel szolgálja Isten országának ügyeit. — Somogyi Szilveszter dr. ünneplése. Tegnap volt az ötödik évfordulója annak, hogy Somogyi Szilveszter dr.-t Szeged város főkapitányává nevezte ki Kelemen Béla dr. akkori főispán. Ebből az alkalomból a rendőr tiszt viselők szükebbkörü, jubileumszerü bankettet rendeztek a főkapitány tiszteletére. Bár öt esztendő még elég kevés idő a jubileumhoz, arra azonban elegendő, hogy egy közéleti ember működéséről véleményt lehessen mondani. Ebből a szempontból a főkapitányt őszinte elismerés illeti. Tény, hogy a szegecü rendőrség fejlesztése körül, már amennyire a szűkös korlátok között erről beszélni lehet, érdemei vannak. Baksa Lajos, az előző főkapitány kezdte, ő azonban csak rövid ideig állott a város szolgálatában. Somogyi Szilveszter dr. folytatta és kiegészítette ezt a munkát, mely eleinte különösen nehéz feladatot rótt rá. A rendelkezésére álló minimális anyagi eszközökkel aligha tudott volna valami rendkivüli ujitást hozni bárki is. És Somogyi Szilveszter dr. érdemeit főleg abban kell méltányolni, hogy mennyire lehetett nemcsak szám szerint fejlesztette a rendőrséget, hanem hivatásteljesitése színvonalának is fokozatos emelésére törekedett. a k Péntek J!