Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)
1912-12-05 / 97. szám
8 DEI MAGYARORSZÁG 1912. december 6. HIRE Szegedi kalendárium. Csütörtöki IDŐJÁRÁS: Hazánkban többnyire borult idő uralff kodott s kisebb-nagyobb g csapadék az Alföldön, az ^^ gí északkeleti Felföldön, Erdély északnyugati felében meg a Dunántúl keleti részein esett; legtöbb csapadékot mértek az Alföldön (5—20 mm.), mig egyebütt 5 mm.-en alul maradt a csapadék mennyisége. A meteorológiai intézet jelenti: Éjjeli fagy és legfeljebb délen némi csapadék várható. Sürgönyprognózis: Éjjeli fagy, délen elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 3.8 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. A KÖZKÓRHJZBAN: A beteg latogatási idő délután 1—3-ig tart, SOMOGY1 KÖNYVTAR: Nyitva dél, előli 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Ostrom." URÁNIA-SZÍNHÁZ, előadás kezdete 0 órakor. Előadásra kerül „Monte-Carló titka. 3 felvonásban. VASS-MOZI, délután haltól kezdve „Amikor az álarc lehull", dráma. A huszárezredes halála. (Saját tudósítónktól,) Yull Alfrédnek, az J. honvédliuszárezred parancsnokának öngyilkossága, mely tegnap délben történt a Budapestről Pöstyénbe menő gyorsvonaton, nagy megdöbbenést és feltűnést keltett a nyitramegyei fürdővárosban. Senki sem tudja megérteni, miért dobta el negyvenötéves, sikerekkel dus életét az ezredparancsnok, aki előtt még szép katonai jövő állott. Az öngyilkos csak nővérének, Skublics Józsefnének hagyott hátra levelet, a rejtély megoldása, vagy legalább a megközelítése tehát csak ennek a levélnek az utján lehetséges. A Délmagyarország tudósítója ma beszélt Skublics Józsefnével, aki a következőket jelentette ki: — Bátyám öngyilkosságának okául nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy idegei fölmondták a szolgálatot. Idegrendszerét túlfeszítette óriási ambíciója. Egyéb oka igazán nem lehetett erre a végzetes lépésre. Szolid családi életet élt, kedves, jó és gazdag felesége van és két gyönyörű gyermeke, egy fiu és leány. Anyagi viszonyai teljesen rendezettek voltak. Utóbbi időkben már nem kimélte magát, folyton utazott, dolgozott, öngyilkossága azért mégis váratlanul jött, s azt hiszem, hirtelen elmezavarában követte el. Levelét, melyet hozzám intézett, a pöstyéni állomás előtt irta hevenyészve, ceruzával, mindnyájunktól elbúcsúzik benne és beteg idegeit emlegeti. Lappangó idegbaja törhetett ki abban a szerencsétlen pillanatban, mikor revolvert emelt maga ellen. Az ezredes nővére tehát bátyja megbomlott idegeit okolja ... A katonai bizottság egyébként ma kiszállt Pösty énben és megállapította a tényállást. Holnap délután egy órakor temetik Pöstyénben a daliás huszárezredest, akit olyan hirtelen halálba rokkantott az ő végzete, amely lehetett az ambíció és lehetett a fájdalom is, ő tudná megmondani. Yull ezredes öngyilkosságának okáról katonai körökben csak föltevések vannak. Ezek szerint Yull csakis elmezavarában, vagy az elmebajtól való félelmében követhette el az öngyilkosságot. Erősen terhelt családból származik, Az apja egy Magyarországba elszármazott angol mérnök, elmebajban halt meg. Az öccse a téboly elől a halálba menekült. Yull, aki egyébként a vakmerőségig merész ember volt, hihetetlenül félt az ismeretlen rémtől: az elmebajtól. Két esztendővel ezelőtt, túlfeszített munka következtében, valami idegzavarodás állott be nála. Szabadságra kellett mennie. Két bét alatt helyreállott az egészsége, de azóta teljesen kétségbeesett. Képzelődései amltak, szomorú volt, szótalan. Nem beszélt róla, senkinek sem mondta meg, liogy mi bántja, csak egyszer engedte sejteni a lelkén rágódó gondokat. A fia születésenapján volt. Gratulált a tizenegyesztendős gyereknek, aztán megsimogatta a fejét s csendesen, szomorúan mondta: — Segitsen meg az isten, hogy ne légy olyan szerencsétlen, mint az apád. Az anyád famíliájára üss, fiam! Ez a kétségbeesett képzelődő® kergethette balálba a szerenostélen embert. Egyéb oka nem volt reá. Anyagi bajai nem voltak, maga is gazdag ember volt, feleségének pedig milliói vannak. Katonai pályáján Is fényesen haladt előre. Negyvenötesztendős korában ezredparancsnok volt, januárban pedig brigadérossá léptették volna élő. — A képviselőházi őrség. A képviselőház véderő-bizottsága ma délben Hazai Samu báró honvédelmi miniszter részvételével, Tallián Béla báró elnöklésével ülést tartott, amelyen Simon Elemér előadása mellett Pongrácz János báró és Okolicsányi László fölszólalásai és Hazai Samu báró honvédelmi miniszter felvilágosításai után ugy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadta a közigazgatási bizottság által már elfogadott módosításokkal a képviselőházi őrség fölállításáról szóló törvényjavaslatot. Osztrák obstrukció a háborús javaslatok elten. Bécsböi jelentik: Schober osztályfő az igazságügyi bizottság mai ülésén a 'kormány nevében kijelentette, hogy a kormány föltétlenül ragaszkodik a hadiszolgáltatási törvényjavaslatok változatlan elfogadásához. E miatt a helyzet nagyon kiélesedett és a cseh radikálisok azonnal hozzáfogtak az obstrukcióhoz. Egyik képviselőjük az igazságügyi bizottságban Schober osztályfő nyilatkozata után obstrukciós beszédbe fogott, amely több óra hosszáig eltartott. A többségi pártok nagyon el vannak kedvetlenedve, ami abban az összeszólalkozásban is kifejezésre jutott, amely Stiirgkh gróf miniszterelnök és Redlich képviselő között lefolyt. A legtöbb többségi párt még nem hozott kötelező határozatot az uj-német pártszövetkezet kivételével, amely mai tanácskozásán kijelentette, hogy legalább a hadiszolgáltatási törvényeknek határidőhöz való kötését kell követelni. A többi német pártban az az eszme merült föl, hogy a német-magyar közeledés kísérletre való tekintettel közvetetten érintkezést keressenek a magyar parlamenttel a hadiszolgáltatási törvények dolgában. Arról is volt szó, liogy egyenesen Tisza István grófhoz forduljanak és vele 'igyekezzenek az osztrák képviselők által kívánt módosítások dolgában megegyezést létesíteni. — Az első bá!. Szegeden az idén is báláznák majd. Már szombaton kezdik. Szóval ezzel az első bállal Szeged nem csatlakozott a dévai ultimátumhoz, amely megköveteli, hogy tekintettel erre meg amarra, a télen ne bálazzanak. Szombaton különben Révész Béla szegedi táncmester növendékei rendezik próbabáljukat. A fiatal gárda nagy buzgalommal készül mesterük vezetése mellett a vizsgabálra, amely iránt nagy az érdeklődés. — Hódmezővásárhelyen a munkapárt győzött. Eddig ugy szerepelt Hódmezővásárhely, mint az ellenzék behetetlen vára. Most már nem szerepel ugy ez a város se. Mert a városi képviselőválasztásoknál az ellenzéket legyőzte a munkapárt és várni lehet, hogy a városi politikában az eddigi éra ellenkezője: hasznosabbja következik. A munkapártiak huszonhat uj mandátumot hódítottak és ezzel az eredménnyel fölénybe kerültek. Jellemzi a helyzetet, hogy Endrey Gyula volt ellenzéki képviselő ezen a választáson még városatyának se került be, még ő is kibukott, még innen is! — Halálozás. Tarján Tamás nickifalvai plébános meghalt. Hatvanhat éves volt és negyvenkét évig állt az egyház szolgálatában. — Egy kis vasúti reform. A kereskedelmi minisztérium kikorrigálta a fővasutak és vicinálisok forgalmi szolgálatának szabályzatát. A hivatalos lap mai számában jelent meg a rendelet, ami normális időkben csupán a vasutasokat érdekelné. De ha végig olvassuk a szabályokat, megállapítható, hogy a vasutak forgalmának uj rendezése némileg a mostani zivataros külpolitikai viszonyokkal is kapcsolatos. Rendelkezések vannak ugyanis a lőanyagokkal és robbantószerekkel rakott kocsik szállításáról. Az ilyen kocsikat mindig a személykocsik után kell besorozni. Különös elővigyázatot ajánl a rendelet a tűzveszélyes tárgyakkal rakott kocsik továbbításánál. Megváltozik a vasutak jelzése is. Ha a pálya szabad, ezt nappal a vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa fehér lapja, éjjel a jelzőlámpás fehér világa mutatja. Szabályozza a rendelet a vonatok menetsebességét is és egész sereg olyan újítást tartalmaz, amely a közlekedés biztonságát szolgálja. — Táncmulatság. A Szegedi Testgyakorlók Kőn* táncestéi yének siketre érdekében a rendezőség megtett minden előkészületet. Az Egyesület első táncestélyére nagy súlyt helyez, hogy mindenki jól érezze magát s fő, hogy mindenki sokat táncoljon. A meghívókat már szétküldte a rendezőség; a kik tévedésből nem kaptak volna és arra igényt tartanak, azokat kérik, liogy címüket a rendezőség tagjainál jelentsék be. — Márkus Dezső meghalt. A magyar igazságügynek és jogi irodalomnak nagy gyásza van: dr. Márkus Dezső kúriai biró ma hajnalban Budapesten, Lipót-köruti lakásán meghalt. Az utóbbi időben reumatikus fájdalmak gyötörték, jobb lábán tályog támadt, amelyet meg kellett operálni. Az operáció sikerült ugyan, de tegnap ujabb komplikációk merültek föl és ujabb operáció vált szükségessé. Ez is szerencsésen sikerült volna, de a beteg gyönge szívműködése a második operációt már nem birta ki. Az elhunyt kúriai biró 1862. október 15-én született Pakson. Előbb mint gyakorló ügyvéd szerepelt. 1894-ben Székesfehérvárra törvényszéki bírónak nevezték ki, de már két hét múlva azonban berendelték az igazságügyminisztériumba szolgálattételre. Kúriai biróvá a király 1911. év végén nevezte ki. Az elhunyt nagyműveltségű jogtudós volt, irodalmi működéséről negyenvhat szakmunka tanúskodik. A corpus juris hungariei-bez ezrekre menő jegyzeteket szerkesztett, amelyeket a jogászvilág nagy elismeréssel fogadott. Lelkes feminista volt, aki a nőknek politikai jogokért folyó küzdelmeiben sokszor vett tevéikeny részt. — Nem bálozunk. Dévát követve, Kézdivásárhelyen is kimondták, hogy e téli szezonban felhagynak minden mulatság rendezésével. A Vörös Kereszt Egyisület helyi fiókja december 7-én mulatságot akart rendezni, azonban ezt a tervét a sanyarú gazdasági viszonyokra tekintettel elejtette. A Konfirmáltak Egyesülete farsangra tervezte mulatságát, de ez is elhatározta, liogy felhagy az idén a mulatság rendezésével. Szóval Déva. után a kis határszéli székely városkában is az a jelszó, liogy ne mulassunk. A mai viszonyok között nem is lesz olyian rossz ezt a jelszót betartani. — Kivándorlók. Az uj amerikai elnök — Wilson — programbeszédében az a passzus érdekelhette leginkább az Amerikába készülőket, amelyben az amerikai kisember sorsának föllenditéséről beszélt. A beszéd eme részében kijelentette Wilson, hogy a nem kívánatos idegenek visszaszorításával fogja megvédeni a kispolgárokat a káros konkurrenciától, Vagyis más szóval: Ellis Island szi-