Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-05 / 97. szám

8 DEI MAGYARORSZÁG 1912. december 6. HIRE Szegedi kalendárium. Csütörtöki IDŐJÁRÁS: Hazánkban többnyire borult idő ural­ff kodott s kisebb-nagyobb g csapadék az Alföldön, az ^^ gí északkeleti Felföldön, Er­dély északnyugati felében meg a Dunántúl keleti ré­szein esett; legtöbb csapadékot mértek az Al­földön (5—20 mm.), mig egyebütt 5 mm.-en alul maradt a csapadék mennyisége. A me­teorológiai intézet jelenti: Éjjeli fagy és leg­feljebb délen némi csapadék várható. Sür­gönyprognózis: Éjjeli fagy, délen elvétve csa­padék. Déli hőmérséklet: 3.8 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. A KÖZKÓRHJZBAN: A beteg latoga­tási idő délután 1—3-ig tart, SOMOGY1 KÖNYVTAR: Nyitva dél, előli 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Ostrom." URÁNIA-SZÍNHÁZ, előadás kezdete 0 órakor. Előadásra kerül „Monte-Carló titka. 3 felvonásban. VASS-MOZI, délután haltól kezdve „Amikor az álarc lehull", dráma. A huszárezredes halála. (Saját tudósítónktól,) Yull Alfrédnek, az J. honvédliuszárezred parancsnokának ön­gyilkossága, mely tegnap délben történt a Budapestről Pöstyénbe menő gyorsvonaton, nagy megdöbbenést és feltűnést keltett a nyitramegyei fürdővárosban. Senki sem tud­ja megérteni, miért dobta el negyvenötéves, sikerekkel dus életét az ezredparancsnok, aki előtt még szép katonai jövő állott. Az öngyil­kos csak nővérének, Skublics Józsefnének hagyott hátra levelet, a rejtély megoldása, vagy legalább a megközelítése tehát csak ennek a levélnek az utján lehetséges. A Dél­magyarország tudósítója ma beszélt Skublics Józsefnével, aki a következőket jelentette ki: — Bátyám öngyilkosságának okául nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy idegei fölmondták a szolgálatot. Idegrendszerét túl­feszítette óriási ambíciója. Egyéb oka igazán nem lehetett erre a végzetes lépésre. Szolid családi életet élt, kedves, jó és gazdag fele­sége van és két gyönyörű gyermeke, egy fiu és leány. Anyagi viszonyai teljesen rendezet­tek voltak. Utóbbi időkben már nem kimél­te magát, folyton utazott, dolgozott, öngyil­kossága azért mégis váratlanul jött, s azt hiszem, hirtelen elmezavarában követte el. Levelét, melyet hozzám intézett, a pöstyéni állomás előtt irta hevenyészve, ceruzával, mindnyájunktól elbúcsúzik benne és beteg idegeit emlegeti. Lappangó idegbaja törhetett ki abban a szerencsétlen pillanatban, mikor revolvert emelt maga ellen. Az ezredes nővére tehát bátyja megbom­lott idegeit okolja ... A katonai bizottság egyébként ma kiszállt Pösty énben és meg­állapította a tényállást. Holnap délután egy órakor temetik Pöstyénben a daliás huszár­ezredest, akit olyan hirtelen halálba rokkan­tott az ő végzete, amely lehetett az ambíció és lehetett a fájdalom is, ő tudná megmon­dani. Yull ezredes öngyilkosságának okáról ka­tonai körökben csak föltevések vannak. Ezek szerint Yull csakis elmezavarában, vagy az elmebajtól való félelmében követhette el az öngyilkosságot. Erősen terhelt családból szár­mazik, Az apja egy Magyarországba elszár­mazott angol mérnök, elmebajban halt meg. Az öccse a téboly elől a halálba menekült. Yull, aki egyébként a vakmerőségig merész ember volt, hihetetlenül félt az ismeretlen rémtől: az elmebajtól. Két esztendővel eze­lőtt, túlfeszített munka következtében, vala­mi idegzavarodás állott be nála. Szabadságra kellett mennie. Két bét alatt helyreállott az egészsége, de azóta teljesen kétségbeesett. Képzelődései amltak, szomorú volt, szótalan. Nem beszélt róla, senkinek sem mondta meg, liogy mi bántja, csak egyszer engedte sej­teni a lelkén rágódó gondokat. A fia születé­senapján volt. Gratulált a tizenegyesztendős gyereknek, aztán megsimogatta a fejét s csen­desen, szomorúan mondta: — Segitsen meg az isten, hogy ne légy olyan szerencsétlen, mint az apád. Az anyád famíliájára üss, fiam! Ez a kétségbeesett képzelődő® kergethet­te balálba a szerenostélen embert. Egyéb oka nem volt reá. Anyagi bajai nem voltak, ma­ga is gazdag ember volt, feleségének pedig milliói vannak. Katonai pályáján Is fénye­sen haladt előre. Negyvenötesztendős korá­ban ezredparancsnok volt, januárban pedig brigadérossá léptették volna élő. — A képviselőházi őrség. A képviselő­ház véderő-bizottsága ma délben Hazai Sa­mu báró honvédelmi miniszter részvételével, Tallián Béla báró elnöklésével ülést tartott, amelyen Simon Elemér előadása mellett Pon­grácz János báró és Okolicsányi László föl­szólalásai és Hazai Samu báró honvédelmi miniszter felvilágosításai után ugy általános­ságban, mint részleteiben egyhangúlag elfo­gadta a közigazgatási bizottság által már el­fogadott módosításokkal a képviselőházi őr­ség fölállításáról szóló törvényjavaslatot. Osztrák obstrukció a háborús javas­latok elten. Bécsböi jelentik: Schober osz­tályfő az igazságügyi bizottság mai ülésén a 'kormány nevében kijelentette, hogy a kor­mány föltétlenül ragaszkodik a hadiszolgál­tatási törvényjavaslatok változatlan elfoga­dásához. E miatt a helyzet nagyon kiélese­dett és a cseh radikálisok azonnal hozzáfog­tak az obstrukcióhoz. Egyik képviselőjük az igazságügyi bizottságban Schober osztályfő nyilatkozata után obstrukciós beszédbe fo­gott, amely több óra hosszáig eltartott. A többségi pártok nagyon el vannak kedvetle­nedve, ami abban az összeszólalkozásban is kifejezésre jutott, amely Stiirgkh gróf mi­niszterelnök és Redlich képviselő között le­folyt. A legtöbb többségi párt még nem ho­zott kötelező határozatot az uj-német párt­szövetkezet kivételével, amely mai tanács­kozásán kijelentette, hogy legalább a hadi­szolgáltatási törvényeknek határidőhöz való kötését kell követelni. A többi német pártban az az eszme merült föl, hogy a német-ma­gyar közeledés kísérletre való tekintettel közvetetten érintkezést keressenek a magyar parlamenttel a hadiszolgáltatási törvények dolgában. Arról is volt szó, liogy egyenesen Tisza István grófhoz forduljanak és vele 'igyekezzenek az osztrák képviselők által kí­vánt módosítások dolgában megegyezést lé­tesíteni. — Az első bá!. Szegeden az idén is bá­láznák majd. Már szombaton kezdik. Szóval ezzel az első bállal Szeged nem csatlakozott a dévai ultimátumhoz, amely megköveteli, hogy tekintettel erre meg amarra, a télen ne bálazzanak. Szombaton különben Révész Béla szegedi táncmester növendékei rende­zik próbabáljukat. A fiatal gárda nagy buz­galommal készül mesterük vezetése mellett a vizsgabálra, amely iránt nagy az érdeklődés. — Hódmezővásárhelyen a munkapárt győzött. Eddig ugy szerepelt Hódmezővásár­hely, mint az ellenzék behetetlen vára. Most már nem szerepel ugy ez a város se. Mert a városi képviselőválasztásoknál az ellenzéket legyőzte a munkapárt és várni lehet, hogy a városi politikában az eddigi éra ellenkezője: hasznosabbja következik. A munkapártiak huszonhat uj mandátumot hódítottak és ezzel az eredménnyel fölénybe kerültek. Jellemzi a helyzetet, hogy Endrey Gyula volt ellenzé­ki képviselő ezen a választáson még város­atyának se került be, még ő is kibukott, még innen is! — Halálozás. Tarján Tamás nickifalvai plébános meghalt. Hatvanhat éves volt és negyvenkét évig állt az egyház szolgálatá­ban. — Egy kis vasúti reform. A kereske­delmi minisztérium kikorrigálta a fővasutak és vicinálisok forgalmi szolgálatának sza­bályzatát. A hivatalos lap mai számában je­lent meg a rendelet, ami normális időkben csupán a vasutasokat érdekelné. De ha vé­gig olvassuk a szabályokat, megállapítható, hogy a vasutak forgalmának uj rendezése némileg a mostani zivataros külpolitikai vi­szonyokkal is kapcsolatos. Rendelkezések vannak ugyanis a lőanyagokkal és robbantó­szerekkel rakott kocsik szállításáról. Az ilyen kocsikat mindig a személykocsik után kell besorozni. Különös elővigyázatot ajánl a ren­delet a tűzveszélyes tárgyakkal rakott ko­csik továbbításánál. Megváltozik a vasutak jelzése is. Ha a pálya szabad, ezt nappal a vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa fehér lapja, éjjel a jelzőlámpás fehér világa mutatja. Sza­bályozza a rendelet a vonatok menetsebessé­gét is és egész sereg olyan újítást tartalmaz, amely a közlekedés biztonságát szolgálja. — Táncmulatság. A Szegedi Testgya­korlók Kőn* táncestéi yének siketre érdeké­ben a rendezőség megtett minden előkészüle­tet. Az Egyesület első táncestélyére nagy súlyt helyez, hogy mindenki jól érezze ma­gát s fő, hogy mindenki sokat táncoljon. A meghívókat már szétküldte a rendezőség; a kik tévedésből nem kaptak volna és arra igényt tartanak, azokat kérik, liogy címüket a rendezőség tagjainál jelentsék be. — Márkus Dezső meghalt. A magyar igazságügynek és jogi irodalomnak nagy gyásza van: dr. Márkus Dezső kúriai biró ma hajnalban Budapesten, Lipót-köruti laká­sán meghalt. Az utóbbi időben reumatikus fájdalmak gyötörték, jobb lábán tályog tá­madt, amelyet meg kellett operálni. Az ope­ráció sikerült ugyan, de tegnap ujabb kom­plikációk merültek föl és ujabb operáció vált szükségessé. Ez is szerencsésen sikerült vol­na, de a beteg gyönge szívműködése a má­sodik operációt már nem birta ki. Az elhunyt kúriai biró 1862. október 15-én született Pak­son. Előbb mint gyakorló ügyvéd szerepelt. 1894-ben Székesfehérvárra törvényszéki bí­rónak nevezték ki, de már két hét múlva azonban berendelték az igazságügyminiszté­riumba szolgálattételre. Kúriai biróvá a ki­rály 1911. év végén nevezte ki. Az elhunyt nagyműveltségű jogtudós volt, irodalmi mű­ködéséről negyenvhat szakmunka tanúsko­dik. A corpus juris hungariei-bez ezrekre me­nő jegyzeteket szerkesztett, amelyeket a jo­gászvilág nagy elismeréssel fogadott. Lel­kes feminista volt, aki a nőknek politikai jo­gokért folyó küzdelmeiben sokszor vett tevé­ikeny részt. — Nem bálozunk. Dévát követve, Kézdi­vásárhelyen is kimondták, hogy e téli sze­zonban felhagynak minden mulatság rende­zésével. A Vörös Kereszt Egyisület helyi fi­ókja december 7-én mulatságot akart ren­dezni, azonban ezt a tervét a sanyarú gaz­dasági viszonyokra tekintettel elejtette. A Konfirmáltak Egyesülete farsangra tervezte mulatságát, de ez is elhatározta, liogy fel­hagy az idén a mulatság rendezésével. Szó­val Déva. után a kis határszéli székely város­kában is az a jelszó, liogy ne mulassunk. A mai viszonyok között nem is lesz olyian rossz ezt a jelszót betartani. — Kivándorlók. Az uj amerikai elnök — Wilson — programbeszédében az a passzus érdekelhette leginkább az Amerikába készü­lőket, amelyben az amerikai kisember sor­sának föllenditéséről beszélt. A beszéd eme részében kijelentette Wilson, hogy a nem kí­vánatos idegenek visszaszorításával fogja megvédeni a kispolgárokat a káros konkur­renciától, Vagyis más szóval: Ellis Island szi-

Next

/
Thumbnails
Contents