Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-04 / 96. szám

1912. december 5. HIREK Szegedi kalendárium. • IDŐ: Hazánkban mindenütt esett csapadék, amelynek mennyisége a Dunántúlon, meg a Duna-Tiszaközében a 10 mm.-t is megmag haladta, Egy éhként az idő megtartotta jobbára ködös jellegét. A hőmérséklet Erdély kivételével a normális fölé került, éjjeli fagyot pedig csak Erdélyben, meg elvétve északon észleltek; a maximum 14 C fok volt Cirkvenicán, a minimum pedig — 7 C fok volt Botfalun. Nyugat-Európában a hőmérséklet emel kedett és az idő változékony, szeles. Nagyobb lecsapódások az Adria környékén voltak, A meteorológiai intézet jelentése szerint lényegtelen hőváltozás mellett elvétve, inkább csak délen csapadék várható. — Sürgöny prognózis: Éjjeli fagy, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet Szegeden 3.8 C volt, A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg latogatási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTAR: Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Ostrom." URÁN1A-SZ1NHÁZ, előadás kezdete (> órakor. Előadásra kerül „Monte-Carló titka. 3 felvonásban, VASS-MOZI, délután hattól kezdve „Amikor az álarc lehull", dráma. Az aszfaltbetyár. (Saját tudósítónktól.) Minden nagyvárosban legellenszenvesebb és legcsunyább teremtménye az istennek az aszfaltbetyár. Az a mihaszna járdakoptató, aki mintha egész nap semmi dolga sem volna, azokat az utcákat méri elejétől a végéig és a végétől az elejéig, amelyeken a ráérő szépasszonyok és szép leányok és a hozzájuk hasonló kevés munkája gavallérok korzózni szoktak. Az aszfaltbetyárok ezeken a korzókon a virágját éli. Látásból már mindenkit ismer. Ha nem is névszerint, ami minden nagy városban nehezen megy, de legalább külső és különös ismertető jel szerint. A fiatalurak között egész különös tolvaj nyelv fejlődött ki az egyes ismeretlen női szépségek jelzésére: „A fehér boás asszony!", vagy: „A paradicsom madár". (Feleslegesnek látszik külön kiemelni, hogy az illető hölgy a kalapja mellett hordja a paradicsommadarat.) Minden valamirevaló aszfalt koptató tudja, liogy az úgynevezett korzó ismertebb tüjneményei hány órakor szoktak föltűnni, milyen irányiból érkeznek, meddig maradnak és milyen irányban távoznak. Távozásuk után azután igen gyakran megtörténik, hogy a gavallérok közül egyik, vagy másik hirtelen kiválik a pajtások sokadal mából és gyors iramban az illető hölgy után ered. Vagy megtörténik, hogy az illető ur és az illető hölgy ha másnap valahol a város máisik részén találkoznak, amikor a hölgy egyedül van, az illető ur egyszerűen odalép a hölgyhöz és megszólítja. Ez azonban az aszfaltbetyárkodásnak csak az egyik fajtája. Vannak, akik nem is keresnek ki ilyen félismerőst az utcán járó hölgyek tömgeéből, megszólítják a legelsőt, a ki megtetszik nekik. Vannak, akik speciálisták, a liivatalnokkisásszönyok között ákarDÉLMAGYARORSZÁG nak hódítani, vagy a gyári lányok, vagy a boltilányok, vagy a varrókisasszonyok között. Ezek mind tudják, melyik órában melyik utcasarkon kell várakozn.iok, liogy prédára tehessenek szert. Az aszfalt betyárok között a korzó aszfaltbetyár a a legelőkelőbb. Ez még eszközeiben is eléggé válogatós, rendszerint tudja, hogy kit ós hol leltet megszólítania. Minél távolabbra kerülünk azonban a korzótól, annál veszedelmesebbek és annál szemtelenebbek lesznek az utca szerelemlovagjai. Az ő ostromjuk és az ő szem tel enségiik ellen nem ment meg semmiféle szolidság és semmiféle tartózkodás. Minden Ízléses ember előtt ezért utáltak •és megvetettek ők és minden nagy városban ezért nagy gondja a rendőrségnek is, hogy milyen rendszabállyal végezzen velük. Valahányszor a mi állapotunk miatt nagyon elkeseredtünk, mindig irigykedve gondoltunk Angliára és Amerikára, mert régóta élő babona nálunk az, hogy az angol-szász fajta, a mely a hölgyek iránt való igazi lovagias tisztelet magas fokáról ismeretes, végezni tudott •ezekkel a betyárokkal. Mindig azt hallottuk, liogy Londonban vagy Newyorkban egyáltalában nem is lehet aszfaltbetyár, mert elég, lm a megtámadott hölgy az utca védelmére apellál és az utca ugy helybenhagyja a szemtelenkedő isfjuurat, liogy jobban sem kell. Most azonban meglepetve kell tudomásul vennünk, liogy az angol-tszászok sincsenek sokkal jobban: Newyork is rákényszerült arra, liogy a lehető legszigorúbb rendszabályokat léptesse a szaporodó aszfaltbetyárság ellen életbe. A praktikus amerikaiak azt találták ki, liogy mindazokat, akik az utcán a hölgyeket isimtere/tfieniU kísérgetik, egyszerűen a dologházba küldik. Az ifjuur tiz, tizenöt napot kénytelen az utcai csavargókkal egy társaságban átdolgozni. Nem nagyon valószínű, hogyha a dologházból kikerül, még ezután is kedve lesz a hölgyeket molesztálni. Ez mindenesetre erélyes és szimpatikus rendszabály, de kérdezzük, mi lesz ezeknek a delik'tumoknak az esetében a fölhajtókkal, értve fölhajtók alatt azokat a hölgyeket, a kik az utcán sétálva különböző jellel, barátságos mosollyal, fejbiccentéssel, szempillantással arra bátorítják a férfiakat, hogy merjenek? Az aszfaltbetyár nagyon utálatos teremtménye az Úristennek, de nem magától és önmagából áll élő, hanem azok a hölgyecskék tenyésztik őket, akik maguk lennének a legkellemetlenebbül meglepve, liogy ha a rendőrség teljesen megtisztaná az utcát az aszfaltbetyároktól s az ő csendes nyárspolgári életüket nem élénkíthetné időnként egyegy izgalmas utcai kaland. Ezeket a kishölgyekét kellene leszerelni valamikép, mert amig ezek lesznek, addig mindig lesznek aszfaltbetyárok is és addig ezek az aszfaltbetyárok gyakran megtévedhetnek abban, liogy korrekt és tisztességes asszonyoknak a tiltakozását ugy fogják tekinteni, mintha az nem lenne egyéb, csak a kalandos kicsi nőknek az első barátságos szót megelőző tüntetése a tisztesség mellett. — A képviselőház munkarendje. A képviselőház holnap megszakítja a költségvetés tárgyalását és e helyett a holnapi napra a hadi ellátásról és a lóvásárlásról szóló javaslatokat, továbbá az 1913. évi ujonejutalékról szóló javaslatot tűzte ki a napirendre. Tisza István gróf elnök javaslatára a nyugdíj-törvényjavaslatot is fölvették a holnapi nap munkái közé azzal a megokolással, •hogy az érdekeltekre nézve sürgős, hogy ez a javaslat még a jövő évi költségvetés letárgyalása előtt szentesítést nyerjen. — Áthelyezések. Gajzágó István államvasút i ellenőrt, a temesvári üzletvezetőségtő! a szegedi központi leszámoló-hivatalhoz, Kórság László fogalmazót a szegedi központi le számoló-hivataltól a budapesti pénzügyi fő osztályhoz helyezte az államvasutak igazgatósága. — Bangha páter lapot csinál. Hogy a jezsuiták kiprédikélják a gonosznak klasszi• ük ált sajtót, azon igazán nincs mit csodálni. __ 1 Hanem most már ott tartanak, hogy nincsenek megelégedve a jó sajtóval sem. Súlyos kifogásaik vannak az ellen a. sajtó ellen, a melynek termékeit elegáns úriasszonyok terjesztik a budapesti templomok ajtajában. Miért? Mert — mindnyájan tudjuk — ők, a harcoló egyház legharcosahbjai, pápábhak a pápánál is. És X. Pius már egypárszor szelíden elégedetlenségét nyilvánította a modernebb hangú, nívósabb katolikus olasz lapokkal szemben, arnért nem elég szigorúan katolikusok. Ezt tartják a budapesti jezsuiták is a magyar klerikális orgánumokról. Különösen a szépirodalom dolgában sok a kifogásuk. Ugy tartják, hogy a modern métely nagyon beleette magát a magyar katolikus szépirodalomba, a versek és novellák végén nem diadalmaskodik kellően a morál és ami még fontosabb: a dogma. Ezen segíteni kell, mondják a jezsuiták és segiteni fognak. Bangha Béla, az ambiciózus fiatal páter, aki a mult évben Szegedre is lerándult agitálni, kezébe vette az ügyet és rövidesen uj katolikus revüt fog indítani. A ciíme: Magyar Kultura lesz. (Persze jezsuita és kongregánista.) Minden modernizmusnak még az árnyéka, is távol lesz a. laptól, melynek tudományos és szépirodalmi rovatában jólnevelt értekezések, versek és novellák fogják hirdetni a dogmát. Egy másik laipaHakitás is kisért. a klerikális világban. Legalább is foglalkoznak ezzel a gondolattal. Az Alkotmány szombati számában már megjelent egy kis tiltakozás az ellen, liogy kedvélt lapunk mellett egy másik katolikus napilapot alapítsanak, A konkurrencia veszedelme egyszer már meglegyintette az Alkotmányt, még pedig éppen papi részről és — modern színezettel. Az Egyházi Közlöny-ben a papság hivatalos lapjában, sűrűn jelentek meg cikkek, amelyek egy modernebb, tekintélyesebb és kevésbé papos katolikus napilap megcsinálását sürgették. Nagy kontroverziák voltak a terv körül s azóta csönd lett. Most újra mennydörög, de most a jezsuiták és ezzel együtt a kongregációk felől. Egyelőre érdekes ós jellemző a Magyar Kultura készen fekvő tervezete: a jezsuiták már jónak látták leszáll na a szószékről a papírkosár mellé is, a maguk szája ize szerint való sajtót csinálni. — Öngyilkos ezredparancsnok. Budapestről jelentik: A Zsolna—Budapest közötti gyorsvonaton ma délután Yull Alfréd, a budapesti I. honvédezred parancsnoka agyonlőtte magát. A kalauz Pöstény közelében vette észre a megdöbbentő esetet. Amikor benyitott a gyorsvonat Aső osztályú fülkéjébe, nagy vértócsában, holtan feküdt az ezredparancsnok. Mellette volt a revolvere és egy levél, amelyet a néniéhez, Rubliczkynéhoz irt. Budapesten katonai körökben óriási feltűnést keltett az öngyilkosság hire. Yull Alfréd igen gazdag földbirtokos családból származik, a felesége egy gazdag porosz kereskedő leánya, akivel a legbékésebb egyetértésben élt. Áz ezredparancsnok rokonai /s ismerősei egyáltalán nem is sejtik, mi indíthatta a pályája derekán álló katonatisztet végzetes elhatározására. — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1912. évi december 1-i 23-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Radó Sámuel: Vita a hankokrácia körül. Ady Endre: Forró szomjakban emlék (Verses elbeszélés. Folytatás és vége.) Nagymolnár Ilonka: Egy szőke fin feje körül (Novella.) Lányi Sarolta: Versek. Halász Imre: Bismarck ós Andrássy (Politikai tanulmány) VII. A békeszövetség és az 1885 —87-iki bolgár válság. Laczkó Géza: Versek. Kaffka Margit: Mária évei (Regény) IV. Tan kó Béla: Vallásoktatás. Ady Endre: Ó, nagyszerű szerelem (Vers.) Ignotus: A politika mögül. Figyelő: Lengyel Menyibért: Kaffka Margit: Színek és évek. Sztankoniezky Károly: Rodin, a rajzoló. Rodin rajza. Karinthy Frigyes: Knoblaucb: A Faun. Rajnai Gábor. Elek Artúr: Az első olasz-magyar szótár. Bálint Aladár: E. M. Lilién. Baseli Imre: A T. T. tiz éve. Disputa: Kuncz Aladár: Andi'" Duho.seq: Budapest et les Hongrois. Boross