Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-31 / 117. szám

10 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. KÖZGAZDASAG Részvénytársaságok és cégek. (Saját tudósitónktól.) A kormány statisztikai könyvében, mely az ország 1911. évéről szól, érdekes adatokat találunk a részvénytársaságokról és bejegyzett cégekről. Közöljük a következőket: Ipar vállala tok rész vény társasági alapon, Részvénytársasági alapon szervezett iparvállalataink száma az 1911. évben ismét erősen gyarapodott. A növekedés az utolsó bárom év alatt (1909-től 1911-.ig) minden évben erősebb volt, ugy, bogy az emelkedést mutató arányszám 1911-ben elérte az 1907. és 908. évek magas arányszámait, Aclátaíiuk összesen 915 ipari részvénytársaságról számolnak be. /Ezek közül 833 részvénytársaságnak székihelye Magyarországon, 62 részvénytársaságé HorvátSzlavonországökban, 20 részvénytársaságé pedig a külföldön volt. A Magyarországon székelő 833 tulaj donképerii ipari jellegű részvénytársaság összesen 1082 ipartelepet tartott üzemben. A részvénytársaságok tulajdonában lévő tőkék hatalmas vagyoni erőt képviselnek. A veszteség (mint egyenleg) levonásával megállapított vagyon 1909-ben 187.39 millió korona. 1910-ben 2002.76 millió korona (6.6%-os gyarapodás) és 1911-ben 234.91 millió korona (16.9%-os gyarapodás) volt. Ezzel szemiben a nyereség levonásával .megállapított teher 1909-ben 1827.68 millió korona, 1910-ben 1953.52 millió korona (növekedés 17.2%) volt. A részvénytársaságok 1911. évi üzleti eredményei elég örvendetesek, mert aránylag nagyobb hányaduk zárta nyereséggel és kisebb részük veszteséggel a mérleget, mint az 1910. évben. Ipari részvénytársaságaink bevételei közül az eladott árukból befolyt jövedelem (1167.49, 1910-ben 999.2 millió korona) a túlnyomó. Cégjegyzésefr, iparigazolványoli, iparengedélyek, A törvónyszékileg bejegyzett cégek számának növekedéséből ítélve, a vállalkozási kedv 1911-ben nagyon nőtt s az 1910. évi csökkenést nemcsak hogy emelkedés váltotta fel, hanem a. cégibejegyzések száma még az 1909. évi magas számot is jelentékenyen felülmúlja. Az uj cégek közül 4140 önként, 281 pedig törvényszéki határozat folytán jegyeztetett be. Ami a törvónyszékileg bejegyzett. uj cégeknek a foglalkozási főcsoportod szerint való megoszlását illeti, legnagyobb volt a. vállalkozási kedv a kereskedelmi foglalkozásoknál, hol a cégbejegyzések száma az 1910. évvel szemben 307-tel növekedve 3226-ra emelkedett; az ipari foglalkozásokra esett 1142 (1910-ben 1061) cégbejegyzés, a közlekedésre 31 (1910-ben 27), egyéb foglalkozásokra pedig 22 (1910-ben 13). Ipari viszonyainkra nézve kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi és iparkamaráknál bejelentett uj iparigazolványok és iparengedélyek száma az 1911. évben erősen felszökött. A kiadott íparigazolvámyokból ós iparengedélyékből 36.291 (1910-ben 33.923) esett az ipari, 26.835 (1910-ben 25.295) a. kereskedelmi, 153 (1910-ben 1536) a közlekei dósi és 23 (1910-ben 9) az egyéb foglalkozásokra. x Bankjegyforgalom. Az Osztrák-magyar bank decemberi harmadik lietének kimutatása szerint a bankjegyforgalom a két és fél milliárdot lényegesen meghaladta és ezzel elérte fönnállása óta a legnagyobb összeget. E rekordszám természetesen onnan ered, hogy a köicsönátlag is oly magas, mint soha sem volt. A váltótárca és lombard együtt 1533 millióra rúgott és biztosra vehető, hogy ezek a nagy számok az ultimo-kimutatásban még lényegesen nagyobbak lesznek, ugy, hogy az adóköteles forgalom december végére eléri a 600 milliót. x Ismét áresések. A mult heti nagy hausset ima isméit hirtelen depresszió váltotta föl. A londoni béketárgyalások sikertelenségéből a balkáni háború további folytatására következtetnek és az albán-kérdés is ismét kritikus fordulóponthoz érkezett. E kedvezőtlen külpolitikai viszonyok deprimáló hatását még fokozza a pénzhelyzet roppant feszültsége. A jegybankok soha nem tapasztalt ostromnak vannak kitéve. Szóval, minden hozzájárul ahoz, hogy a nagy áremelkedés, amely különben is tulgyors volt, most az ellenkező irányba csapjon át. A ikontremin, mely a mult heti hirtelen hausse folyamán veszteségeket szenvedett, ma isimét uj erőre kapott s hátráltató körülmények összemiiködése folytán és sietettt az általa remélt áresések kiaknázására. Igy történt, hogy az eladási kedv ma megint túlsúlyba került és a piacra kerülő áru nagy mennyisége erősen lenyomta az árfolyamokat. Az árcsökkenés különösen a helyi piac főbb spekulációi értékeiben volt nagy. Igy Magyar Bank 12—13, Közúti 10— 12 koronával esett szombat óta. A nemzetközi piac értékei is 6—7 koronával hanyatlottak. A készárupiacon pedig különösen Salgó és Általános kőszén érezték meg a hangulat változását. x Talajjavítás szenyvizzel. Mezőgazdasági szempontból nagyjelentőségű 'kísérletezéssel foglalkozik most a földmiveíésügyi miniszter, amennyiben a városokban felgyülemlő szennyvizet akarja értékesíteni talajjavításra és rétöntözésre. Elsőnek Székesfehérvár város kapott ajánlatot erre nézve és mivel itt a vízvezetéki és csatornázási munkálatok nemsokára befejezést nyernek, egyelőre 78 hold területen itt kezdik meg a szennyvízzel való talajjavítást. A város most kapott a földmiveíésügyi minisztertől leiratot, aki arról értesiti ebben a várost, hogy az összes 'költségeket, tehát 64.000 koronát, az állam fedezi és a város ingyen jut 73 hold kopár föld helyett 60 hold dúsan termő réthez és 13 hold kerti földhöz. x A gabona-határidők reformja. A Gabonakereskedők Szövetségének kebelében mozgalom indult ineg az iránt, hogy a gabonatőzsdéken az eddig szokásos őszi (októberi) és tavaszi (áprilisi) határidők helyett olyan megoszlását honositsák meg a ihatáridőiizletnek, hogy az angázsmánok ne torlódjanak két hónapra össze, hanem az effektiviizlet tényleges átvételeihez simulva, lehetőleg arányosan oszoljanak meg. Az eszmét a legtöbb gabonakereskedő rokonszenvesen fogadta és minthogy a mostan divó búzánál, rozsnál és zabnál októberre és áprilisra, tengerinél pedig májusra szóló határidőjegyzés nem alapszik a tőzsdei szokványokon, sem a tőzsde alapszabályain, hanem a tényleges üzletkötések révén került a tőzsdei árjegyző-lapokra, nincsen semmi akadálya annak, hogy az érdekeltek olyan határidőre kössenek üzleteket, amely nekik és a gyakorlati élet követelményeinek legjobban megfelel. Ha tömegesen fordulnak majd elő január—márciusra vagy akármelyik egyes hónapra kötések, azokat a tőzsdén éppen ugy jegyezni fogják, mint a most évek során át meghonosodott szokás alapján az októberi és áprilisi, illetőleg a májusi árakat. Ebben a tárgyban megkérdeztük gabonatőzsdénk néhány vezérférfiát, akik egyértelmüleg oda nyilatkoztak, liogy a határidőüzletnek az egész évre való arányos megosztása már csak azért is kívánatos, mert ezzel nehezebbé válnék a ringek alakítása, ami mindig hátrányos az árak alakulására és igy a határidőüzlet jobban hozzásimulna az effektiv üzlethez; tehát az áralakulás egészségesebb alapra helyeződnék. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Magyar királyi államvasutak Igazgatósága. 364057—912. sz. Alb. Vasúti alkalmazottak családtagjai, valamint vasúti nyugdijasok és ezek családtagjai részére uj arcképes igazolványok kiadása. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett közlés szerint a vasúti alkalmazottak nejei és gyermekei, továbbá a vasúti nyugdíjasok és ezek nejei és gyermekéi által használt vörös szinti arcképes igazolványok helyébe 1913. január hó 1-től kezd őrlői cg uj igazolványok adatnak ki. Minthogy azonban az idő rövidsége folytán .az uj igazolványok kiállítása az 1912. év folyamán már meg nem történhetik, az 1912. évre kiállított vagy érvényesített hasonló igazolványok, minden külön érvényesítés nélkül 1913. évi március hó 31-ig használhatók. Az uj igazolvány kiállítását kezelési illeték fejélben igazolványonként" egy korona értékű in. kir. postai értékjegynek és uj arcképnek beküldésével 1913. év március hó végéig kell kérni, mert ezen az időponton tul a régi igazolványok még abban az esetben sean használhatók, ha azok ;az 1913. évre érvényesít ve is vannak. A nyu gdíjasok na k saját maguk és családtagjaik részére az igazolvány kiállítását attól a hivataltól kell kérni, ahol nyugdijuk folyósittatik. A magyar vasutakra kiadott kék szinti arcképes igazolványok továbbra is használatban maradnak s igy azokat az 1913. évre lehetőleg 1912. év végéig érvényesittetni kell. Budapest, 1912. december lió 19-én. Az általános igazgatási főosztály: Dr. Kiss, udvari tanácsos, igazgató-helyettes. rBBBBBBBBBBBBBBBBB Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 2.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7. - „ egy hónapra . 2.40 „ BBBBBBBBBBBBBBBBB