Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-31 / 117. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. hamar kegyelmet kapott. 1894-ben porosz követnek nevezték ki a Hanza városokba, a következő évben pedig kopenhágai követ lett. Ebben az időben Kiderlen Vilmos császárt csaknem rendesen elkísérte északi utazásaira. Kopenhágából Bukarestbe nevezték ki és mint bukaresti követ több izben 'helyettesitette Marschall bárót Konstantinápolyban. 1910. juliusában külügyi államtitkár lett. színház, művészet Színházi műsor: KEDD: New-York szépe, operett. Bérletszünetben, mérsékelt hely árakkal, esti fél 7 órai kezdettel. SZERDA d. u.: A rablólovag, szinniü. SZERDA este: Éva, operett. __ CSÜTÖRTÖK: A farkas, vígjáték. PÉNTEK: Az ostrom, színmű. SZOMBAT: Tavasz, operett. VASÁRNAP: Tarasz, operett. * Ingyenélők. Vidor Pál igénytelen népszínművét, az Ingyenélőket játszották vasárnap este. A szegedi sziniliáz minden esztendőben megpróbálkozik egy népszínmű .előadásával ós évről-évre jóbban érezhető az előadás komolytalansága. Ezt a jó öreg műfajt ima már sem a publikum, sem a szinház, sem a színészek nem veszik komolyan. A szinház mégis minden évben kiporol és megpucol egy darabot, mert ez benne van a szerződésében, a szineszek játszanak, mert reájuk osztották a szerepeket, a publikum pedig ott ül a színházban és hallgatja az előadást, mint egy régi óra ketyegósét, amely fölidézi a szépárny ánk emlékét. Csöndes téli estén igy eltelik .két és fél óra, miközben a színpadon elszunyókál a gólyalaki öreg anyó, a leánya pedig ébren marad és a falubéli legény teszi neki a szépet és az orchesterben el dobolja, fuvolázza, trombitálja és hegedüli a katonabanda, hogy: Uccu bizony megérett ,a meggy... Minthogy pedig a magyar ember a nótát csak borral szereti, rendelnek a szinpadra szépen odakészített pesti vendéglőben bort. A legény csak aszondi, bogy „Bort ide!" ós nyomban a szinpadra szalad egy bánatos képű csáringer, aki buteillás bort tesz az asztalra. Tudnillik Gólyalakon megverték a Sárit meg a Janit, ha nem bosszunyaku, bilétás üvegből itták a bort. A második fölvonásban megjelen a szinpadon négy jóizü figura, akik együttesen dalárdát alkotnak ós erről még a helyszínén meggyőzik a közönséget, mert énekelnek. A valóban pompás alakok elénekelték, hogy „A putafóki talárta mi fagyunk . . .", amivel alig tud betelni a publikum és bálából odaítéli a derék dalosoknak az első dijat. A harmadik fölvonásban aztán főkötő alá jut az előadás két szereplője, a Sár ri meg az Eszter. Kész. * A debreceni válság. Megírtuk, hogy a debreceni színészet, Zilahy Gyula színigazgató adósságai miatt válságba jutott. Ziilahynak még aradi (működése idejéből kétszázezer korona adóssága van, ezt a hitelezők most igen erélyesen követelték rajta s mivel nem tudott fizetni, bajba került. Többen •kísérletet tettek, hogy a jövedelmező direkciót megszerezzék. Így pályázott Békés Gyula volt szinész, akinek azonban félretették az ajánlatát, mert az adósságokért nem vállalt garanciát. A Korona takarékpénztár ajánlatát pedig azért nem fogadta el a város, mert a bank kezében ne.m látta biztosítva a művészi vezetést. A döntést a sziniigyi bizottság január ötödikéig elhalasztotta, egyben figyelmeztette a közönséget, hogy a második félévi bérletet január tizenötödikéig ne fizesse le. Vasárnap Ditrói Mór Debrencenbe érkezett és segiteni próbál a bajokon. A szinügyi bizottság elhatározta, hogy Zilahynak január ötödikétől fölmond és szeptemberre pályázatot hirdet a szinház bérbeadására. A bizottság hónapokon át tartó vizsgálata megállapította, hogy a szinház havonként 17.000—20.000 korona jövedelmet hoz, tehát a vidék legjobb jövedelmező színháza. — Hulló rózsalevél. Hétfőn este remek •premier volt az Uránia-szhntházhan. Vetítés re került egy csudaszép Aordw/c-sláger, melyben a főiszerepet Lilly Beck játszotta. A drámának óriási sikere volt, Erich ós Hertha. gyermekkori barátok voltak ós szerették egymást. Erich atyja egy gazdag kertész és nagy halastavat is tartott, ahol Hertha atyja halászimester volt, Ericbet atyja, tanulmányai befejezése végett 3 évre az egyetemre küldi és midőn visszaérkezik, folytatja a viszonyt Herthával. Rövid idő múlva a kertész rájön a titkukra és elbocsátja Hertha atyját szolgálatából. A két fiatal teremtés érzékenyen elbúcsúzik egymástól. A hajón felismeri Herthát egy tábornok ós felajánlja neki a segítséget, amelyet ő ei is fogad. A nagyvárosban azonban a leány nem tud olyan állást kapni, liogy atyját is eltarthassa s atyja a nagy nyomorban rövid idő ninlva meghal. A temetés után a leány ismét a tábornokhoz fordul segítségért, aki a házába fogadja őt. A tábornok megszereti őt s egész vagyonát végrendeletében reá hagyja és néhány hét •múlva meghal. Halála után a rokonság meg akarja Herthát fosztani a végrendelettől ós ikiutasitják a házból. Hertha elhagyja minden támasz nélkül a tábornok házát, A som csapásai annyira megviselik, hogy ő teljesen lezüllik. Egy alkalommal visszatér abba a helységbe, ahol atyja balászmester volt. Ott diákokkal mulat. Egyszerre megint eszébe jut a múltja. Elhagyja a társaságot és siet a kertek felé. Véletlenül jut arra a helyre, a hol Ericböbel találkozott s ott kimerülten öszszeesik. Másnap reggel a kertész megtalálta Herthe bolttestét rózsák alatt. Kedden is a remekszóp dráma kerül vetítésre. * Aranyborjú. Hétfőn remek filmet mutattak he a Fass-mozgófényképszinházba. Az érdekfeszítő film cime: Az aranyborjú. A xlarah főszerepét Napierkovska kisasszony játsza. A 60 főszerep elsőrendű párisi színészek kezében van. Roppant érdekes része a drámának a „Tánc az arany borjú körül", melyben a párisi Olympia-szinbáz egész balettkara részt vesz. Maximé Vermont-t pazarló éleimódja a tönk szélére juttatja. Lefort bankár, az apósa, nem ad pénzt. Egyedül a gazdag bankár halála tudna segiteni kétségbeesett helyzetén ós Vermont a bűntől sem irtózik. Csak a véletlen akadályozza, hogy azt végre neim hajtja. A bankárt egy napon halva találják, a nyitva felejtett gázcsap ölte meg. Vermont átveszi apósa üzletét. Örült hajszát indít a pénz után. Szédítő Ígéretekkel sikerül is a hiszékeny kisemberek ezreit meghódítania, kiknek rábízott pénze már eléri a tiz milliót. Ezt a tényt pazar ünnepséggel üli •meg. De elkövetkezik a hanyatlás korszaka. A merész spekuláció tönkreteszi. A bankrészvények árfolyama rohamosan hanyatlik. Végül itt a teljes összeomlás. A betevők megtámadták a bankot, zúznak és törnek és nem kímélik a súlyos betegen fekvő feleségét sem. Vermont részére nem marad más választás, mint a halál. Egy revolvergolyóval véget vet hányatott, nagyravágyó életének. A drámának igen érdekes attrakciója Napierkovska tánca a második felvonás végén. Kedden is látható az elsőrangú sláger. * Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. -KALEIDOSZKÓP Szeged, december 30. A „Délmagyarország" volt az egyetlen szegedi lap, amely beszámolót adott arról, hogy az Avtovácon állomásozó szegedi bakák liogy töltötték karácsonyukat. Az emberi szolidaritásnak olyan ünnepi fényében ragyogott ez a karácsonyest, aminő nagyon kevés karácsonyfáról áradhatott le. Azzal tisztában vagyunk, ugye bár, mindannyian, hogy a Szeretet nagy igéjét kicsinyke morzsákká őrölte szét a lét harca. A karácsonyt ül nagyálmu katolicizmus mélységes megnyilatkozások ünnepi óráivá szeretné avatni, pedig ez az ünnep rajzolja a legnagyobb kérdőjeleket azok után az elméletek után, amelyeket a vallások vittek bele az emberi gondolkodás folytonos vívódásába, szakadatlan harcába. A karácsony a család ünnepéből sohasem tudott az emberiség ünnepévé lenni, amit a vallások különbözősége, a kultura és vallások harca és viszonya mellett az is előidézett, hogy aki ajándékokkal megrakottan siet haza karácsonyfa gyújtásra, ép az ünnepi estén csekélyke pénzekért is vágóhidra kénytelen vagy képes vinni felebarátja bőrét. A karácsonyi jótékonyságok egyre ritkábbak és mindig ritkák voltak és milyen messzire vannak ezek attól, amikor a távol idegenben táborozó századokat megvendégeli a kapitányuk és amikor a megvendégelt szegény bakák azok családjainak küldik el azt a pénzt, amit az itthonmaradottaktól kaptak karácsonyi ajándékul, ők, kiket a háború réme a csatasorok élére állított és akiknek mindannyiunktól ismert fényes fizetése mellett nagy áldozat lehet minden garasról lemondani. Az idei karácsonyon ezek az egyszerű bakák állították a legszebb karácsonyfát. Tanülni mehet hozzájuk a prédikációk nagymestere: az egyház. Ki mer ilyet mondani? Hogy Déván a tisztviselők nem jártak a hivatalokba és kártyáztak. Igy megrágalmazni ezt a dolgos országot, melyet Európa irigyel, mert tisztviselői pontosak és önállók és sosem kártyáznak. Hogy ott két-három napig egyfolytában ferblinél, makaónál görnyednek a derék dévai urak? Hisz mi oktattuk ki a világot afelől, hogy gazdaságosabb a százasokat és ezreseket az iparban, imint a kártyaasztalnál megforgatni. És olyan szörnyűséget állítani, hogy a rendőrség nem mert beleavatkozni a kártyaangrosszisták ügyeibe, mert magasrangu tisztviselők is voltak a kompániában. Hiszen ebben az ,országban egyenlő mértékkel mérik a jogot mindenkinek, itt nincsenek panamisták, a tisztviselő nem durva a szegénnyel és törvényellenesen is rendelkezésre álló a gazdagnak. Kik tisztviselőinknek, társadalmi életünknek ilyen rosszhirkeltői? Az asszonyók, az unatkozó, a követelődző aszszonyoik, akik nem tudnak unást tenni, mint pletyikázni és zsörtölődni, mert a férjeik nem ülnek folyton a szoknyájukon. Ezek a rettenetes asszonyok összedugták a fejeiket, kisütötték, hogy a jó, derék és kötelességtudó férjek még a hivatalukba se járnák el, hogy a rendőrség szemet huny a hazardirozások előtt és minthogy az a fene feminizmus anynyira kinyitotta a szemüket, összeálltak küldöttségbe, vezért, szónokot választottak és eldeputációztak a főispánhoz. Igen: igy történt. Az asszonyok keltették a .der.é;k dévai urak rossz hirét. az elkorcsosult, elfajult magyar honleányok, kikre az utóikor megvetése száll, amely méltó csodálattal és elismeréssel fog adózni egyébként ennek a kornak, mely a kártyát nem, csak a munkát, a panamát nem, csak az önzetlenséget, a hanyagságot nem, csak a példás kötelességteljesitést ismerte. iii9>iaiai>iaiBa9aii9ciiiítBia»iiiiiB»iiiia>ai»llll — Álhír az Igazságügyminiszter lemondásáról. Budapestről telefonálják: Ma délután az a hir terjedt el a fővárosban, hogy Székely Ferenc igazságiigymiuiszter a minisztertanácson bejelentette a lemondását. A Bud. Tud. éjjel megcáfolja a hirt azzal, hogy a kabinet tagjai nem tudnak a lemondásról.