Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-04 / 96. szám

1012 december 4. DÉLMAGYARORSZÁO 3 Szerbiában fölülkerekedett a katonai párt! — Pasics kormánya békét akar, de a hadügyminiszter a monarchia ellen szervezkedik. (Saját tudósít ónktól.) Bécsből jelentik: A Südslavische Correspondetiz tudósítója jelenti Belgrádból, hogy a szerb hadügyminisztérium három hét óta olyan intézkedéseket tesz, amelyek homlokegyenest ellenkeznék a külügyminisztérium megnyugtató, békés jelentéseivel. A hadügyminisztérium fegyvereket vásárol, csapatokat szervez és uj hadosztályakat állit föl, éppen ugy, mint az annexiós válság idején. A hadsereg háborúra való berendezése ugyanazon terv szerint történik három hét óta, amint azt Putnik hadügyminiszter az annexió idején elkészítette. Az a körülmény, hogy a szerb kormány békés húrokat penget és mérsékelt hangú nyilatkozatokat tesz közzé a lapokban a szerb követelésekről s ezzel szemben Szerbia háborús készülődéseiről, mégis napnap után érkeznek hirek — ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a katonai párt föléje kerekedett a kormánynak és ugy látszik, agitációját nem is hagyja abba addig, amig a helyzet a végsőkig ki nem élesedik a monarchia és Szerbia között. A prizrendi konzul ügyében Bécsből a következőket jelentik: A külügyminisztérium mindeddig azért nem közölte még Edl jelentését, mert súlyt helyez arra, hogy Edl Prizrendben is alapos vizsgálatot tartson s emiatt a prizrendi konzul ügyét a külügyminisztérium csak akkor fogja nyilvánosságra hozni, ha Edl Bécsben megtette szóbeli jelentését. Világszerte óriási feltűnést kelt a német kancellár beszéde. Csak közvetlenül a háború küszöbén szokás ilyen hangon beszélni. Ha egy olyan nagyhatalom fő-fő minisztere, mint Németország, szükségét látja annak, hogy a világ nagy nyilvánossága előtt minden kétséget kizáróan nyilatkozzék teljes harci készségéről, egy bizonyos eshetőséggel szemben: akkor ezzel nyilvánvalóvá teszi mindenki előtt, hogy közeli lehet az ultima ráció, a háborús veszedelem pillanata. Mégis ezzel a beszédével a német kancellár nem a háborút, hanem a béke ügyét akarta szolgálni s kétségkívül szolgálatot is tett a béke érdekének. Az angol lapoknak az a véleménye, hogy Beethmann-Hollweg beszéde megerősíti a béke reményét, de valójában még nem lehet tudni, hogy megteszi-e hatását ott (Szerbiában és Oroszországban), ahol a háború tüzét szítják és a háború fegyvereit kovácsolják. De a legrövidebb idő alatt, mondhatni: rövid napokon belül, tisztázódni kell a helyzetnek. Egy állam sem elég gazdag manapság arra, hogy a készülődés költségeit és a bizonytalanság tömérdek kárát sokáig elviselhesse. Albán köszönet Berchtoldnak. Bécs, december 3. A Politische Correspondenz jelenti, hogy Francesco Mungő, az olaszországi albánok központi komitéjének *elnöke a következő táviratot intézte Berchtold gróf külügyminiszterhez: •r— Az olaszországi albánok, akik ünnepi gyűlésre jöttek össze, köszönetet mondanak az osztrák-magyar kormánynak, amiért országuk függetlenségét előmozdította és ebben a függetlenségében a népjog győzelmét, a balkáni béke és a nemzetközi egyensúly zálogát látják. Kesereg Pasics sajtója. Belgrád, december 3. A félhivatalos Tribuna az Európaszerte észlelhető katonai készülődésekről irván, azon kesereg, hogy Oroszország újra cserben hagyja a szerbeket. Szerbia ehez az eljáráshoz már, hozzá van szokva. Valószínűleg csak tréfa volt az orosz mozgósítás, de az ilyen tréfákat nem szeretik mindenhol és különösen nem ott, a hol azt, akivel játszottak, még ki is gúnyolják. A román trónörökös Vilmos császárnál. Berlin, december 3. A román trónörökös Brüsszelből visszautazva, ahol részt vett a flandriai grófnő temetésén, ma délelőtt Berlinbe érkezett. A pályaudvaron való fogadtatás nem volt tervbe véve. A trónörökös röviddel megérkezése után Potsdamba megy a császárhoz. Berlini tartózkodása két-három napra fog terjedni. Miután a trónörökös főfelügyelője a román hadseregnek, a mai körülmények között sürgős dolga volna hazatérni. Ha mindazonáltal néhány napot Berlinben tölt, ez a tény önmagában eleget mond. Oroszország szenet vásárol. Pétervár, december 3. A kereskedelmi miniszter elnöklésével tartott konferencián a miniszter kijelentette, hogy tekintettel a szénhiányra. szükséges lesz a jövő esztendőben tizenöt-huszonöt millió pud szenet a külföldön beszerezni. Henrik herceg Londonban. London, december 3. Hir szerint Henrik porosz herceg teljesen magánjellegű látogatásra ideérkezett. A német nagykövet a herceg tiszteletére szerdán valószínűleg dezsőnét ad a Carlton-szállóban. Hiu remények. Belgrád, december 3. A szerb kormány abban reménykedik, hogy az összes vitás kérdéseket csak a Törökországgal való béke megkötése után fogják a napirendre kitűzni, miután jelenleg egyáltalán nincs semmi ok nyugtalanságra. Olaszország a szerbek ellen. Róma, december 3. A durazzói olasz iskoláknak a szerbek által való megszállása nem valami nagyjelentőségű dolog, bár az udvariasság arra indíthatta volna Szerbiát, hogy tartózkodjék ettől a lépéstől. Olaszország szilárdan megmarad álláspontja mellett, mely szerint az albán területnek a szövetséges hadseregek által való okkiiDációját ideiglenes katonai intézkedésnek tekinti, a mely azonban egyáltalában nem prejudikálhat a megszállott területek végleges sorsának, ami a háború után rendeztetni fog. (Tribuna.) Bojkott a monarchia ellen. Prága, december 3. A Pravo Lidu belgrádi levelezőjének jelentése szerint az ottani szerb kereskedők szövetséget alakítottak, amelynek a tagjai kötelezték magukat arra, hogy Ausztriában vagy Magyarországban többé semmiféle árut nem vásárolnak. A liga minden tagjával tízezer dinárról szóló váltót írattak alá, mely azonnal esedékessé válik, mihelyst az illető fogadalmát megszegi. Tisza István gróf a házszabályrevizióról. (Saját tudósítónktól.) A „Budapesti Tudósító" Tisza István gróf következő nyilatkozatát közli: A „Magyar Hirlap" tegnap esti számában Farkasházy Zsigmond volt képviselő ur foglalkozik a koaliciós házszabályrevizió történetére vonatkozó közleményemmel és azt állítja, hogy nem áll, mintha az akkori kisebbség a házszabály szigorítást á limine visszautasította volna s hogy néhány nappal a január 21-iki eredménytelen konferencia után Wekerle miniszterelnök oly konferenciára hivta meg a kisebbséget, amelyen minden párt csak három-három taggal volt képviselve s ezen a szó helyes értelmében vett pártközi tanácskozáson a házszabály revíziót minden részletében letárgyalták. Ezután elismeri Farkasházy ur, hogy obstrukció tört ki a házszabályjavaslattal szemben, állitása szerint azonban ezt az obstrukciót nem törték le, hanem a tett koncessziók és módosítások megnyugtató hatása alatt fokozatosan alábbhagyott. Ezekkel az állításokkal szemben a „Budapesti Hirlap" 1908-iki évfolyamából konstatálom, hogy 1908. január 22-én Justh Gyula a következő kijelentést tette: A tegnapi, értekezleten semmi határozat nem hozatott. Mikor azokból a fölszófalásokból, amelyek a kisebbség részéről történtek, meggyőződtem, hogy a kisebbség á limine elutasítja a házszabályreviziót és tárgyalni sem hajlandó, kijelentettem, hogy nagy sajnálatomra konstatálható, hogy a megegyezés lehetősége a pártközi konferencián ki van zárva. Ennélfogva megköszönve a szives megjelenést, a pártközi konferenciát befejezettnek nyilvánítottam. Konstatálom továbbá, hogy ettől fogva egészen február f9-éig nincs nyoma az ellenzékkel való érintkezésnek. Február 19-én tartatott meg a Farkasházy ur által is emiitett konferencia, amely azonban nem volt pártközi konferencia, mert azon az ellenzék három pártja köziil csakis a balpárt vett részt. A konferencia eredményéről az abban részt vett balpárti képviselők pártjuknak egy értekezletén számoltak be, amely értekezletről a következő hivatalos közlést adták ki: A 48-as ellenzéki képviselők ma este hét órakor a Brisztol-száililóban értekezletre gyűltek egybe, amelyen a pártközi tanácskozáson részt vett képviselők referáltak a tanácskozás állásáról. A jelen volt ellenzéki képviselők egyhangúan megállapodtak abban, hogy a házszabályrevizió kérdésében ragaszkodnak korábbi határozatukhoz, amely szerint minden házszabályreviziót elleneznek és a mostani parlamentet az általános választói jogra vonatkozó törvény megalkotása előtt arra jogosultnak el nem ismerik, a házszabálymódositás ellen pedig a legenergikusabb harcot fogják indítani. Végül megjegyzem, hogy a részletes vita során elfogadott módositások tudvalevően a többség kebelében való aggodalmak eloszlatása céljából fogadtattak el s annak, hogy azok az obstrukció elhagyására indították volna az ellenzéket, annál kevésbé van nyoma, mert épen a részletes vitánál történt a tömeges módositások beadásában rejlő obstrukciós kísérlet s csak a házszabályoknak az az interpretációja törte le az obstrukciót, amelynek segítségével a Ház az összes háromszáztizenhét módosítást egyetlen egy szavazással intézte el. Azt hiszem, ezzel sikerült a tényállást minden kételyt kizáróan megállapítani. Tisza István. — A nemzeti mánkapárt értekezlete. Budapestről jelentik: Az országos nemzeti munkapárt ma este hat órakor Dániel Gábor báró elnöklésével ülést tartott, amelyen Simon Sándor előadó ismertette Hazai Samu báró honvédelmi miniszternek a hadi szolgáltatásról és a hadi járómüvekről szóló törvényjavaslatait A párt tagjai a javaslatokat vita nélkül elfogadták.