Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-25 / 114. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 23 de módosulva természetesen ama lehetősé­gektől, amelyeket a fantázia szabad 'szárnya­lására a gyermekkor környezete és eszmevi­lága rak rá korlátok gyanánt. Csak később, abban a korban, amikor a. gyermekből kezd már ifjú férfi, vagy fiatal leány lenni, ölt a képzelem határozottabb formákat és irányul a vágy pontosabban meghatározott, reálisabb célok felé. Ekkor derül meg az élet valósá­gos mivolta az ember lelke előtt először s az ekkor támadó elhatározások rendesen azok,' .amelyek kihatnak és döntő jelentőségűek lesznek azután az egész életre. Épen ezért ér­dekes egy bécsi lapnak az a kérdése, ame­lyet néhány ismert nevü férfiúhoz és nőhöz, tudósokhoz, művészekhez, előkelő elmékhez egyaránt intézett, még pedig arról, bogy 20— 25 éves kordban mi szándékozott lenni, milyen pályát akart választani magának ak­kor? A feleletek között van nagyon sok ér­dekes, sőt közülök nem egy mély bepillan­tást enged az ifjúi lélek elhatározásainak és vágyainak a műhelyébe. A feleletek közül érdeklődésre tarthat számot mindjárt az, amit Arnoldsohn Szig­rid asszony, az ismert kitűnő énekesnő mon­dott. Ő igy nyilatkozott: Husz éves korom­ban csak egy ideálom volt. az, bogy az ének­lés művészetében utolérjem Patti Adelinát. Huszonöt éves koromban az volt a vágyam, hogy Lilid Genry lehessen belőlem. Harminc éves koromtól kezdve azonban beértem az­zal, hogy . . . Arnoldsohn Szigrid legyek. Farman Henrik, a világhírű aeronauta, az eddig legkitűnőbbnek elismert biplán megalkotója a következőket mondotta: Ere­detileg mérnöknek szántak, de én előbb ott hagytam ezt a pályát, mint talán okos dolog lett volna és teljesen a biciklizésre adtam ma­gamat. De-már husz éves koromban élt ben­nem az a vágy, hogy repülni tudjak. Ez a vá­gyam aztán ugy megerősödött, hogy hűtlen­né lettem a kerékpárhoz és teljesen a repülés­nek szenteltem magamat. Nagyon rövid Girardinak, a kitűnő bécsi színésznek a felelete: Már tizenkilenc éves koromban az volt a vágyam, hogy szinész lehessek és — szinész lettem. Hasonló érte­leimben nyilatkozik egy másik bécsi szinész is, Hartmann, akinék imár tizenegy éves ko­ra óta az volt a vágya, hogy szinész lehessen belőle. Kurcz Zelma énekesnő a következőket mondotta: Könnyű felelnem erre a kérdésre. A pályaválasztás soha sem okozott nehézsé­geket vagy belső konfliktusokat. Mondha­tom. hogy még jóformán beszélni sem tudtam, amikor már készen volt az az elhatározásom, hogy színésznő leszek. Meggendorfer Lothár, az ismert kitűnő müncheni karrikatura rajzoló és a róla el­nevezett élclap szerkesztője hosszabba'n nyi­latkozott. Amit mondott, abból közöljük a következőket: Már gyermek koromban meg v olt az a vágyam, hogy művész leszek és hogy csak kifogástalan dolgokat alkossak. Festéssel és illusztrációk készítésével fog­lalkoztam és amit csináltam, az mindenütt a legbarátságosabb fogadtatásra talált. Mellé­kesen a művészet mellett pedig mindig való­ságos szenvedélyem volt a falusi gazdálko­dás és a találmányokkal való bíbelődés. Mirbeau Oktáv, a világhírű francia iró röviden nyilatkozik cs ezt mondja: Husz éves koromban azt éreztem, hogy költői mű­ködésem csak ugy elégíthet ki, ha a szabad­ságért való fegyver gyanánt szolgál a ke­zemben. Életem két céíja: A szabadság és az igazság; és mentül több tapasztalatot gyűj­tök és mentül jobban kiszélesedik a látókö­röm, annál kevesebb előttem mind a kettő. Nordenskjöld Ottó dr., az ismert sark­utazó ezt mondja: Már husz éves koromban azt tűztem magam elé célul, hogy először is föl fogom kutatni a déli sarok vidékeit és huszonöt éves koromban már meg is tettem első utamat a Tüzföldre. Ez volt a bevezetője későbbi expedicióimnak, bár meg kell valla­nom, hogy nem minden dolgom sikerült, mint ahogyan ifjúkoromban megálmodtam. Stettenheim Ciyula, a Wippchen néven ismeretes német humorista ezzel a vallomás­sa! kezdi a mondanivalóját: Még sejtelmem sem volt azokról a kötelességekről, amelye­ket egy irónak vállalni kell, a tudásról, amit követel tőle a világ és azokról a teljesítmé­nyekről, amit elvárnak tőle az emberek. Minderről még sejtelmem sem volt, amikor egészen értelmetlenül arra határoztam el magamat, hogy iró leszek. Végül Weingratner Félix, a bécsi opera volt igazgatója mindössze ennyit mond: Hat éves koromban már tudtam, hogy muzsikus vagyok s ez a nagy meggyőződés nem is hagyott el soha egy percre sem. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Előfizető. Ferencz József 1830-ban szüle­tett, Ausztria császárja 1848-ban, Magyar­ország- királya 1867-ben lett. Ferdinánd Bul­gária cárja 1861-beri, György, görög király 1845-ben, Miklós, Montenegró uralkodója 1841-ben, Viktor Emánuel, olasz király 1869­ben, az orosz cár 1868-ban, Péter, Szerbia ki­rálya 1846-ban, V. Mohamed török szultán 1844-ben született. Trónra léptek: Ferdinánd 1887-ben, György 1863-ban, Miklós 1860-ban, Viktor Emánuel 1900-ban, IT„ Miklós orosz cár 1894-ben, Péter 1903-ban, Mohamed 1909­hen. — Irma. 1. Rendes körülmények között a csecsemőket 3—4 óránként szoptatják. 2. Mégi-s csak boszantó, hogy egy háziasszony hozzánk jön érdeklődni a tojás ós a csirke ára után, ahelyett, hogy a piacra kitévedne. 3. Várnay. L. könyvkereskedésében megkap­hatja. — Többeknek. A karácsonyi szám nem arra való, hogy benne minden selejtes mun­kát elhelyezzünk. Csak határozottan jó dol­gokat használhatunk ós kéziratokat nem adunk vissza. — Pénz. Magyarországon csak egy banknak van joga bankjegykiadásra. Ez Z wiir 'A C A R ft a legmérsékeitebb árak mellett szállítok minden állomásra elsőrendű porosi kőszenet, tBziffát és légsiesakckszot. Helyben házhoz szállítok: elsőrendű bükk-, cser-, gyertyán- és tölgyhasábfát felvágva, ölenként és métermázsánként. Cegjobb porosz szalónszenet és légsze&zgyari kokszot. TELEFON: 489. SCHWEIGER MIKSA szan es 8SEGED, BRÜSSZELI - &ÖRÚY 22.

Next

/
Thumbnails
Contents